A Graspable math (azaz: érthető matek) oldalán algebrát tanulhatunk, mégpedig úgy, hogy egy feladat megoldását végig interaktívan követhetik (ITT LÁTHATÓ ERRE EGY PÉLDA), és visszajelzést kapnak a diákok. Egyszerű, világos, még én is értettem, pedig sok éve, hogy nem kell algebrát tanulnom és feladatokat megoldanom :) Ha érdekes lehet, akkor van a videó, vagy a főoldal áttekintése után (EZ ITT VAN), bele lehet kóstolni a működésébe, mégpedig a Graspable Math vászonon (AMI ITT TALÁLÁLHATÓ). Szükség lehet pár percre, amíg megérted a működését, de nem annyira bonyolult.

Mi is lehetne jobb lezárása egy minden szempontból különleges tanévnek, mint egy jó kis műhelykonferencia? A tavalyi remekül sikerültesemény hagyományait folytatva június 18-án újabb kisszabású online konferenciát rendezünk. A konferenciára belépő IDE KATTINTVA váltható! A program a következő:

Ritka, hogy valaki egyszerre legyen tanár és tudjon annyira programozni is, hogy képes legyen megvalósítani az ötleteit. Amikor ez így találkozik, akkor mindig kifejezetten hasznos és izgalmas dolgok születnek, ha nem is a legszebbek, de a tanításban biztosan jól hazsnálhatók. Gyakran jobbak, mint a nagy cégek által komoly költségvetésekből, de a tanteremtől távol készült oktatási segédanyagok. Ilyenek például Piláth Károly kísérletei (IDE KATTINTVA), de azokról már korábban volt szó. Most a Kócos fizikatanár oldalát mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Szerzője Chicagóban tanít természettudományokat, csakúgy mint a felesége, minthogy ügyesen bánik a bitekkel, ha valamilyen szimuláációra, webes eszközre szüksége volt, egyszerűen leprogramozta magának. Ezek az eszközök mind olyanok, amiket jól lehet használni a tanításban és olyan kulcskoncepciókkal foglalkoznak, amiket jellemzően nehéz megtanítani.

Kár, hogy csak most a karantén végén jött szembe velünk, de még így is csodálatos a GarticPhone pletykajáték (IDE KATTINTVA). Az tlet nagyon egyszerű, a csoportban mindenki ír egy mondatot, aztán megkapja valaki másét, ezt le kell rajzolnia. Ezután mindenki kap egy-egy rajzot és le kell írnia, mit lát rajta. Aztán ezeket kapja meg valaki, hogy rajzolja le. Mint a klasszikus suttogós játékban, ahol egészen eltorzul a suttogva továbbadott mondat, itt aztán tényleg nagyon viccesen alakulnak a dolgok. Az online tér pont tökéletes az ilyen játékhoz és a végén még egy animált gifben is letölthetjük, miként alakultak a dolgok. Biztos siker.

Hihetetlen, de pont 20 éve van velünk ez a mára megkerülhetetlen, iskolai projektekben gyakran felbukkanó hatalmas tudástömb. 2005-ben az alapító, Kimmy Walsh egy TED előadásban mesélt a Wikipédia születéséről (ITT NÉZHETŐ MEG), itt néhány mítoszt is megpróbál megcáfolni (vajon jobb-e egy hagyományos enciklopédia a Wikipédiánál? Működik-e a közösségi szerkesztés? Sok-e a vita, és milyen témában alakul ki?). Érdekes , szórakoztató videó. Emellett érdemes lehet ellátogatni a Wikipédia 20 éves, jubileumi oldalára (IDE KATTINTVA), ahol kisebb történelmi összefoglalást találhatunk a legfontosabb mérföldkövekről.

A Dallasban Ellie asszony azt mondta egyszer Bobby fiának: “Ha már túl leszel a nehezén, akkor könnyebb lesz.” Nehéz a szavak bölcsességével vitatkozni, de gyakran az sem könnyű feladat, hogy felismerjük, mikor is vagyunk túl valaminek a nehezén. Meglehet, hamarosan véget ér az öt hónapja tartó karanténoktatás, de túl vagyunk-e ezzel a nehezén? Hogyan térjünk vissza a normalitáshoz? A legrosszabb talán az lenne, ha úgy jönnénk ki ebből a helyzetből, mint a pap a templomból (mintha mise történt volna), és folytatjuk ott, ahol 2019 márciusában megszakadt az életünk. Még rosszabb, ha egy hónap alatt próbáljuk majd meg helyrehozni mindazt, ami kimaradt, elmaradt, ha úgy gondoljuk, ebben az utolsó szakaszban végre feleltethetünk, végre olyan órákat tarthatunk, amin nem tudnak minket lenémítani a diákok, ha most majd behozhatunk minden elmaradást. De ha nem egyszerűen, varázsütésre térünk vissza a korábbi életünkbe, akkor mire számítsunk és mire lenne érdemes figyelni?

A koraközépkor egyik kiemelkedő művészeti emléke Európából a bayeoux-i kárpit. A 70 méter hosszú, 50 centiméter széles hímzett kárpit Anglia meghódtásának történetét mutatja be a normannok szemszögéből. Megrendelője minden valósznűség szerint Odo püspök, Hódító Vilmos testvére volt. A kiemelkedően jó állapotban fennmaradt alkotást a nevét adó városban egy erre a célra létrehozott múzeumban lehet megtekinteni. Vagy az interneten (IDE KATTINTVA), egészen közelről, akár az egyes szálakat is megvizsgálva. Természetesen a virtuális nézelődés nem ugyanolyan, mint élőben látni az egészet, de nagyon úgy tűnik, hogy nem fogunk egyhamar Franciaországba utazni. A koraközépkori hmzett kárpitokra is igaz a bölcsesség: csinálni mindig jobb mint nézni és ebben is segítségünkre lehet az internet. IDE KATTINTVA egy olyan oldalra juthatunk el, ahol a motívumokat felhasználva magunk készthetünk el egy ilyen középkori képregényt.

Ma rengeteg letölthető anyagot ajánlunk Globális nevelés témakörben. Mia globális nevelés? "A globális nevelés egy oktatási szemlélet, mely a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket és csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat?"

Hát ez. És hogy ezt hogyan lehet a tanteremben megvalósítani? Ehhez ad tanácsokat és sok-sok letölthető tananyagot, kézikönyvet az Anthropolis Egyesület. Vannak általános, 'bevezető' jellegű kiadványok, de szakmódszertani írások is (pl. A világ az osztályteremben sorozat magyar, földrajz és matematika részei), valamint általánosabb, pedagógiai kérdésekre is kereshetünk válaszokat: pl. A motiválatlan tanulók újramotiválása. A kiadványok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végiglapozni őket.

Ha az ember azóráin főleg a diákokat dolgoztat és nem maga ad elő, biztosan belefut abba a helyzetbe, amikor pűáran már végeztek a kiadott dologgal, míg mások még dolgoznának. Ilyenkor a lehető legrosszabb amit tehetünk, ha egy idő után aztmondjuk, hogy mindegy megyünk tovább a következő feladatra. Azzal sikerülhet olyan helyzetet előállítanunk, ami senkinek sem jó, nem jó azoknak, akik addig is unatkoztak és nem jó azoknak sem, akiknek nem volt ideje befejezni a dolgukat. A megoldás az időkitöltő feladat valami olyan jópofa, de azért a tárgyhoz kapcsolódó dolog, amivel ki tudjuk tölteni az esetleges várakozás idejét.

Az online órákon erre még jobban szükség van, mert sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diákokat, ha éppen nincs dolguk egyszerűen elveszítjük. Elég ha csak egy pillanatra átkapcsolnak a TikTokra és már várhatjuk is, hogy mikor merülnek el újra az órai munkába. Szóval az időkitöltők ilyenkor életmentők lehetnek. Szerencsére sokat találunk a Google Arts & Culture oldalán (IDE KATTINTVA). Van itt kollaboratív puzzle (kifejezetten hatásos, ha egyszerűen megadjuk a linket és mindneki beszáll, amikor tud), híres művek színezője, kultúrkvíz és vizuális keresztrejtvény is, csupa olyan dolog, ami pont elég ideig köti le a diákokat.

Ha valaha, hát most szükségünk lehet arra, hogy képekkel dobjuk fel az óráinkat. Akár interaktív feladatokat készítünk, akár előadást tartunk, vagy éppen a diákoknak akarunk segítséget adni, hogy honnan keressenek, életmentőek lehetnek az ingyenes, oktatási célú és minőségi képgyűjtemények. Gyorsan bemutatunk párat, ahol érdemes keresgélni, ha bármilyen kép kell. A gyűjtésben sokat segített barátunk Arjana Blazic kollekciója.