A Microsoft Partners in Learning Institute elnevezésű konferenciáján abban a kiváltságban lehetett részünk, hogy elsőként értesülhettünk az ITL elnevezésű microsoftos kutatóintézet eredményeiről. Tényleg nagyon izgalmas amiről szó van, pedig az elején nem olyannak indult. Az első pár előadás már nagyon régóta ismert kliséket ismételt csak, olyanokat, amik kötelezőek minden ilyen eseményen. Digitális bevándorlók és digitális bennszülöttek, változó világ, 21. századi tanulás, kollaboráció, tudásmenedzser tanár stb. stb.
Utána viszont egy valódi kutatás valódi eredményeiről esett szó. Elsőként megpróbálták azonosítani azokat a komponenseket, amik valóban fontosak a 21. században. Ebből a szempontból kifejezetten hasznos, hogy egy olyan intézet végezte a kutatást, aminek a háttere az üzleti világhoz kötődik, így pontosan láthatták, milyen munkavállalókra van szüksége ma a világnak, hogyan kell a jövőbe néznie a tanításnak. Nincsen ebben semmi újdonság, már John Dewey is azt mondta, hogy ha a mai gyermekeket ugyanúgy tanítjuk, ahogyan a tegnapiakat, elvesszük tőlük a holnapjukat. Öt területet azonosítottak, ahol megjelennek a 21. században elvárt képességek és készségek. Ezek a következők:
- ismeretszerzés
- együttműködés
- IKT használat
- problémamegoldás és innováció
- önszabályozás
Ez a felsorolás így magában még nem lenne több üres fecsegésnél, nagyjából bárhol, bármilyen oktatással kapcsolatos előadáson meg lehet hallgatni, hogy ezek mennyire fontos dolgok és mindenki el fogja mondani azt is, hogy mennyire beépíti mindezt az oktatásba. Most viszont megpróbáltak mindegyik elem mélyére nézni és mindegyikhez készítettek egy pontos értékelést is. 4-es skálán tették mérhetővé a különféle iskolai feladatoknál ezeklet az elemeket. Nézzünk egy példát:
Ha egy feladatban semmiféle együttműködés nincsen, akoor a pontszáma ebből a szempontból 1, ha van már lehetőség valamilyen közös munkára, akkor 2, ha ezért a munkáért közös felelősséget is viselnek, akkor 3 és ha még közösen kell jelentős döntéseket is hozniuk, akkor 4.
Ezzel a mérőeszközzel felfegyverkezve kezdték el vizsgálni több országban az oktatást. Nem meglepő, hogy a leghuszonegyedikszázadibb a finn iskola lett. Azt is vizsgálták, hogy mitől függ, mennyire ilyen a tanítás, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire valósulnak meg mindezek a célok. Az első eredmények már elérhetők (IDE KATTINTVA). A legérdekesebb, bár egyáltalán nem meglepő, hogy milyen erős a kapcsolat a tanári elvárások és a tanulói munka között.