14-18 évesek Facebook-használati szokásai - új kutatás

21. századi tanár - 2017. március 10.

Írta: Prievara Tibor

Az egyik órán arról volt szó egy órán a hetedikes tanítványaimmal, hogy mennyire másképpen használják ők a közösségi oldalakat, mint ahogy azt gyakran a felnőttek (szüleik, tanáraik) gondolják. Kiderült a beszélgetés során, hogy úgy tűnik, igencsak változnak a trendek, és érdekes lenne ezt közelebbről megnézni. Javasoltam az osztálynak, hogy ha valakinek van kedve, csináljon belőle egy mini-kutatást. Arra, amit pár hét múlva kaptam, bevallom, nem számítottam. A lapozás után egy hetedikes diák, Trenyik Hanna, Facebook-kutatása olvasható, amit nagy örömmel közlünk a TanárBlogon. Én nagyon sokat tanultam belőle, és arra is gondoltam, hogy talán érdemes lenne máshol is megismételni, hiszen a módszertan alkalmazható bárhol, ugyanakkor nagyon következetes. Jó olvasást :)

14-18 évesek Facebook használata

Trenyik Hanna

2016 végén egy Facebook használattal kapcsolatos szűk körű felmérés elvégzésére keresett vállalkozót az egyik tanárom. Arra volt kíváncsi, hogy a fiatalok miként és milyen információk közlésére használják a közösségi hálót. Nagy örömmel vállaltam el a feladatot, mert én is, mint aktív Facebook tag kíváncsi voltam az eredményre. Különös személyes kapcsolatom a Facebook-kal, hogy szinte egyidősek vagyunk, ugyanis mindketten 2004. februárjában láttuk meg a napvilágot.

A felmérés tárgya

A feladatom az volt, hogy egy hónapon keresztül kövessem 50 fiatal (14-18 év közöttiek) Facebook tevékenységét, nézzem meg, hogy a névjegyeikben milyen adatokat tesznek közzé. Összehasonlítottam azt is, hogy milyen jellegű a profilképük, mit ábrázol a borítóképük és hogy azokat milyen gyakorisággal változtatják. Vizsgáltam az ismerősök mennyiségét, a havi posztolások számát és azok tartalmát is.

A felmérés alanyai és a kiválasztásuk módja

Mintavételhez a saját ismerőseimet vettem alapnak, mivel az ők oldalaihoz férek hozzá teljes mértékben, így tudtam beszerezni a szükséges adatokat. A kiválasztás során arra törekedtem, hogy minden korosztály azonos mértékben legyen képviselve, így koronként 10-10 főt válogattam be.

Mivel a Facebookon az ismerősök megjelenítése nem egy rendezett sorrendben történik, ezért úgy gondoltam, hogy a saját ismerőseim közül kiválasztom minden tizediket. Az ismerőseim száma épp meghaladta az 500 főt, így pont annyi embert kaptam, amennyire szükség volt ehhez a kis létszámú kutatáshoz.

A kigyűjtést koronkénti sorrendben végeztem, tehát először a 10 fő 14 évest választottam ki, majd a 14,15, 16, 17 és végül a 18 évesek csoportját töltöttem fel. Fontosnak gondoltam, hogy a nemek is egyenlő mértékben legyenek képviselve a mintában, így minden korosztályba 5 férfi és 5 nő került. Amennyiben a soron következő 10. ismerősöm nem esett bele a vizsgált korosztályba, illetve amint betelt az aktuális kor egyik nemek szerinti csoportja, akkor az őt követő legközelebbi megfelelő paraméterű jelöltet vettem.

A felmérés nem reprezentatív, így nem lehet belőle levonni teljes mértékben általános érvényű köveztetéseket, de úgy gondolom az eredmény mégis érdekes lehet.

A felmérés módszere

A vizsgálati módszerem a megfigyelés volt. A szükséges adatokat megfigyelés útján gyűjtöttem be úgy, hogy a kiválasztott ismerőseim Facebook oldalát manuálisan vizsgáltam át. Az így megszerzett információkat egy excell táblába jegyeztem fel. Az előre elkészített táblázat tartalmazta a megfigyelendőket és az azok rögzítéshez szükséges egyszerűsített jelölési módokat, melyek segítették az adatok összegzését és összehasonlítását.

A felmérés eredménye

Névjegy

A Facebookon a Névjegy címszó alatt lehet megadni a személyes adatainkat. A megfigyelt emberek túlnyomó többsége megadta a születési dátumát, lakhelyét (város), a jelenlegi iskolája nevét és többen megjelölték családi vagy partneri kapcsolatukat is. A születési dátum mellett 88 %-ban (44 fő) szerepelt adat, azonban ezeknek 38,64 %-a nem a valóságos születési év. Ennek az az oka, hogy a Facebook regisztrálás 13 éves kor (ez az alsó korhatár) előtt történt, így kénytelenek voltak valótlan adatot feltűntetni, amit azóta sem módosítottak a ténylegesre. A születési dátumot megadók közül 18,18 % ( 8 fő) pedig nem tette nyilvánossá a születési évét, csak a hónapot és a napot. A vizsgált 50 személyes oldalból 1 főnél (18 éves, férfi) nem volt megadva a névjegyében semmilyen személyes információ, 3 fő (16-18 éves lányok) pedig csak a teljes születési dátumát, 2 fő pedig csak a hónapot és a napot jelölte meg.

Profilkép

Profilképként mindenki a saját fényképét szerepeltette, melyek általában normál, átlagos fotók. A fiatalok 20 %-a (mind lány) bemutatkozó fotóként beállított, kihívóbb, sminkelt képet választott. A megvizsgált személyeknek több mint fele fél évnél gyakrabban cserélte a profilképét, mindössze 5 embernél (4 lány és 1 fiú) fordult elő, hogy havonta új felvételt tett fel.

Borítókép

Borítóképnek túlnyomó többségben olyan képet választottak, melyen saját maguk is szerepelnek a barátokkal együtt (48 %), vagy sportolás közben (14 %). Azonos százalékban (16 % - 16 %) választottak tájképet vagy egy képet a kedvenc könyvről, filmről, hírességről. Csak 3 esetben – mindhárom fiú - volt üres a borítókép.

Ismerősök

A megfigyelt 50 ember közül csak 7 esetben (14 %) volt titkosítva az ismerősök köre, így ez esetekben csak a közös ismerősök voltak láthatók.

A korosztályokat tekintve nincs különbség a kapott értékek tekintetében, ez mindenhol 250 fő és 1500 fő között volt. Két embernél találtam ennél is többet, az egyiknél 2011, a másiknál 3304 ismerőst találtam. Mindkettő esetben férfiról van szó, akiknek a havi posztolása kiemelkedően magas ill. a saját magukról kitett fényképeik is figyelem felkeltők. A vizsgálat alapján átlagban egy embernek 750 ismerőse van.

Posztolások

A 14-18 éves korosztály napi szinten használja a Facebook-ot, azonban túlnyomórészt nem posztolásra, hanem inkább a barátok, ismerősök által kitett képek, hírek nyomon követése ill. a saját fotókra érkező reakciók figyelése a cél. Levelezésre a Messenger funkciót választják. Különböző csoportokat alkotva vesznek részt beszélgetésekben, információkat osztanak meg a házi feladatokkal és közös programokkal kapcsolatban. Általában egész nap, késő estig elérhetők, sokak még napközben (iskola időben) sem kapcsolják ki a Facebook-ot.

A Facebookra kitett posztok számát vizsgálva a fiatalok 80 % havonta 1-3 információt tett közzé, melyeken ők maguk is szerepeltek. Ez vagy a profilképük volt, vagy egy sporteredmény ill. kirándulás, nyaralás alkalmával készített fotó. A 14 évesek szívesen osztottak meg lenyűgöző képeket, érdekes ötleteket és gyakran tették közre valamely eredményüket (sport ill. egyéb verseny).
A Facebook által létrehozott önismereti quizeket is előszeretettel osztották meg ismerőseikkel. A 15 éveseknél már megjelentek a személyes érdeklődési körök, ennek megfelelő tartalmakat tettek közzé oldalaikon.

A vizsgált korosztályok közül a 14 és 15 évesek többet használták a Facebook-ot saját posztjaik megjelentetésére. Átlagban havonta 3 képet, megosztást jelenítettek meg.

A 16-18 évesek már csak 1-2 alkalommal posztoltak, az is főleg saját magukkal kapcsolatos, profilkép, utazás ill. egyéb emlék. A profilképük nem magamutogatós, itt már nem volt jellemző a fiatalabbaknál előforduló „like-ot gyűjtő” kép.
A szokásokat nemek szerint vizsgálva minden korosztályban a kiemelkedően sokat posztolók (10-15 poszt/hó) férfiak voltak. A legtöbb információt megosztó egy 16 éves fiú volt, aki 22 posztot tett ki a megfigyelt hónapban.

Összegzés

Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált korosztályok Facebook használati szokásaiban nem mutatkoztak jelentős eltérések. Mindenki fontosnak tartja, hogy fent legyen a Facebookon és ott szerepeltessen magáról néhány alapadatot, mellyel könnyen beazonosítható és megtalálható.

A profilképeiket átlagosan fél évente cserélik és számon tartják az arra kapott like-okat. Nem viszik túlzásba a posztolásokat, havonta jelentkeznek egy-két képpel saját magukról, közösségeikről, illetve az általuk kedvelt oldalak, cikkek megosztásával.

Összegezve a közösségi média ezen területét a fiatalok a kapcsolatok gyors felvételére, a kitett posztok gyors nyomon követésére és a gondosan megszerkesztett profilképekre kapott visszajelzések begyűjtésére használják. Az utóbbi időben több más közösségi színtér is megjelent az interneten (pl. instagram, snapchat), melyek a Facebook korábbi kiemelkedő szerepét fokozatosan csökkentik.