Storytelling az oktatásban - Szűcs László írása

Tippek, trükkök - 2021. január 19.

Írta: Prievara Tibor

Mai cikkünk Szűcs László vendégposztja, fogadjátok szeretettel!

Volt egyszer egy magyar diák, aki csak 20 évesen kezdett el angolul tanulni. A nem túl jó nyelvérzékű diákot viszont olyannyira megfogta a kommunikáció, az angol nyelv és nem utolsósorban a tanárának a történetei, hogy nem egész 10 évvel később már Washington DC-ben a Retorikai Világbajnokságon a világ legjobbjaival együtt versenyzett (természetesen angolul). Az a diák én voltam, a történet pedig a sajátom.

Meggyőződésem, hogy a retorika és az angol nyelv szeretetét nagyrészt Dr. Csendes Ferenc Tanár Úrnak köszönhetem. Ő volt az, aki a történeteivel lelkes és motivált angol tanulóvá nevelt. A mai napig emlékszem arra az angol kisvárosos történetére, amikor éjjel a virágbolt nyitva volt eladók nélkül és csak oda kellett tenni a vásárlók által elvitt áru értékét a pultra. A Tanár Úr történetei meglepőek, érdekesek, sokszor viccesek, néha pedig meghatóak voltak. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan alkalmazható a storytelling az oktatásban.

A képzések magasiskolája

A képzés magasiskolája, amikor az összefüggések megértésén túl kedvet és vágyat kapunk a tanultak kipróbálására. Sokáig gondolkodtam, hogy miért volt nekem villamosmérnökként akkora siker a győri egyetem idegennyelvi képzése. Aztán rájöttem később, amikor már magam is tudatosan alkalmaztam a storytelling eszközét, hogy Dr. Csendes Ferenc is ezzel tanított minket. Megszerettette velünk a nyelvet és onnantól már nem voltak határok (semmilyen szempontból). Az első angol órám után kevesebb mint 12 hónap múlva már felsőfokú műszaki angol nyelvvizsga volt a zsebemben. Néhány hónapra rá pedig az IBM-nél dolgoztam már egy nemzetközi csapatban.

Manapság a saját online marketinggel foglalkozó informatikai céges teendői mellett a retorikai blogom írása amolyan hobbi számomra. Tanulmányozom a hatásos előadók titkait, összegzem a saját tapasztalatokat és ezeket a nyilvános beszéd technikákat az olvasóimmal is megosztom.

A storytelling ereje A mindennapok viharában a történet felüdülés a diákoknak. Egy nagyon hatékony és természetes tanulási eszköz. Gondoljunk csak arra, hogy korábban a generációk történetekkel tanították egymást és gyerekkorunkban is túlnyomórészt a történetekből tanulunk. A történetek befogadásában ilyen módon óriási örökölt rutinunk van. Nem véletlen az sem, hogy Steve Jobs a legnagyobb sikereit az Apple-nél akkor érte el, amikor egy bizonyos Pixarnál megtanulta a hatásos és emlékezetes történetmesélés titkait. A 2007-es iPhone bemutató egy remekbe szabott üzleti storytelling.

A storytelling a kommunikáció egyik leghatásosabb módszere, kapcsolatot teremt az emberek között, értelmet és kontextust ad olyan esetekben, ahol káosz és bonyolult összefüggések dominálnak. Sokkal emlékezetesebb, mint az önmagukban száraz tények, számok és statisztikák. Eszközei nem csak mesékben vagy személyes történetekben, hanem bonyulult matamatikai összefüggésekben, tudományos kutatások bemutatásánál és folyamatok leírásánál is használhatóak.

A legkisebb is kell, hogy számítson A történetből mindent ki kell vágni, ami nem kapcsolódik szorosan a mondandójához. Az irodalomban használt Csehov puskája törvény azt jelenti, ha a történetben a kandalló fölött egy puska lóg, akkor azt el kell sütni. Ha nincs elsütve, akkor pedig nem szabad említeni. Tehát a karakterek, a helyszínek, a témák és a következtetések közül is csak azok maradjanak a történetben, amelyeknek később szerepe van.

Nyitásnak kell a horog Dr. Medina professzor Brain Rules című könyvében leírja, hogy az emberi faj viselkedését 12 szabály irányítja. Ezek közül nagyon hangsúlyos a figyelmet érintő szabály, hiszen evolúciós örökségünk, hogy az unalmas dolgokra nem figyelünk oda. Ezért szokatlan nyitás kell. Pl. egy fotoszintézist magyarázó előadásnál kezdhetünk úgy, hogy “Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a virágoknak nincsenek levelei”. A horog szorosan kapcsolódik a problémához, a konfliktushoz, ami minden jó történet sajátja.

A történeteket gyűjtsük össze először, ne a témákat Meglepően sok történet van a kezünk ügyében (akár saját, akár máshonnan hallott). Ezekből a történetekből sokszor sok mindent lehet elvinni magunkkal tanulságként. Ezért érdemes az emlékezetes történeteket felírni valahova és utána foglalkozni azzal, hogy milyen üzenetet illusztrálhatunk majd velük.

Legyen egyszerű A jó történet egyszerű, nem kér tőlünk feleslegesen sok koncentrációt, ahhoz hogy megértsük. A hallgatók kis százaléka fog keresztrejtvényezni, nekünk kell a megfejtéseket tálalni feléjük.

Legyen üzenete A történet fő üzenete a végén hangzik el. Az lehet, hogy korábban is, de a végén kötelező, hiszen arra emlékszünk majd a legjobban belőle. Használjuk egy sokatmondó metafórát, rímelő szavakat és egyéb retorikai eszközöket, hogy emlékezetesebbé tegyük az üzenetet.

Jó sztorizást kívánok!