Wolfram nyelv mindenkinek
Internet a tanórán - 2016. november 2.
Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.
A Wolfram nyelvet bárki kipróbálhatja IDE KATTINTVA, jó beveztést is talál hozzá ITT. A nyelv egyik érdekessége, hogy nagyon könnyű benne elkezdeni dolgozni. Nem is programokat ír az ember, hanem csak utasítás sorokat, amiket a shift+ENTER lenyomásával rögtön ki is próbálhat. Listákkal és eljárásokkal dolgozunk, de anélkül, hogy azok technikai részleteit meg kellene ismernünk. A másik nagy előny, hogy az első pillanattól fogva dolgozhatunk például képekkel, valós adatokkal, grafikonokkal stb. Nagyon hamar megadja a nyelv azt az érzést, hogy valami értelmeset csinálunk. Egy nap ismerkedés után én az alábbi két programot ütöttem össze:
CloudDeploy[ GeoListPlot[Interpreter["City"][#] & /@ {Union[TextCases[WikipediaData["World War I"],
"City"]]}, GeoRange -> Entity["GeographicRegion", "Europe"], ImageSize -> 500], Permissions -> "Public"]
Aminek az eredménye IDE KATTINTVA látható. A program fogja az Első Világháborúról szóló Wikipedia szócikket, kiválogatja belőle azokat a szavakat, amik szerinte városok, majd ezeket elhelyezi Európa térképén.
A következő program pedig IDE KATTINTVA tekinthető meg. A határérték demonstrációjára készült és azt mutatja be, hogy a szabályos sokszög végtelenben vett határértéke a kör.
