Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Mostani cikünkben egy olyan foglalkozást mutatunk be, amiben az online és az offline tevékenységek kéz a kézben haladnak. A diákok a Föld gömbhéjait tanulták, csoportokban dolgoztak. Elsőként gépteremben kellett adatokat gyűjteniük a Föld gömbhéjainak tulajdonságairól (ehhez kiindulás volt a Wikipedia (IDE KATTINTVA)), különös tekintettel az egyes héjak halmazállapotára.

A következő órára egy olyan tortát kellett készíteniük, ami tükrözi a Föld szerkezetlét, a megfelelő halmazállapotú rétegek követik benne egymást. A tortákat röviden be kellett mutatniuk, majd mindenki megkóstolhatta őket. Ezek után pontoztunk a tudományos alaposság, a külalak és az íz alapján. A tortákról fotógaléria is készült, itt látható:

Nemrég írtunk arról a kísérletről, mely során diákoktól azt kértem, hogy hetente osszanak meg egymással egy-egy olyan érdekes oldal, ami hasznos lehet a többieknek is, és az angolhoz kapcsolódik. Valóban igaz, hogy ha hagyjuk, hogy saját maguktól írjanak a gyerekek, egészen meglepően jó dolgokat tudnak hozni. Ma a Kids react című YouTube csatornát ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol különböző rövid, online terjedő 'vírus' videókat, vagy a világ egyéb érdekes, fura jelenséget mutatnak gyerekeknek, tinédzsereknek, és megkérdezik a véleményüket. Nagyon viccesek a válaszok, és nem is nehezek, ráadásul egy-két mondatosak, azaz gond nélkül lehet szerkeszteni, vagy akár csak 3-4 mondatot kivenni belőle, illetve megkérdezni a mi diákjainkat arról, hogy ők mit gondolnak a videóról. Összesen egyébként 215 videó tallható a csatornán, szóval lesz mit szemezgetni. Az ötletet köszönjük Bráder Edinának!

Vannak olyan alkalmazások, amiknek a világon semmi értelmük nincsen, mégis viccesek és jól használhatóak a tanításban. Ha sikerül a diákok figyelmét valamivel megfogni, elkapni, akkor érdemes ezeket használni, még akkor is, ha egy szigorú tudós kétségbe vonná a hasznát vagy értelmét. Pedig akkor sosem tudná meg, hogy mi köze az erdei mormotának és a rákevő makákónak a reformkorhoz!

Szerencsére az Európai Bioinformatikai Intézetben nem csak szigorú tudósok doolgoznak, hanem kifejezetten vicces kedvűek is. Így születlhetett meg a DeCode oldal (IDE KATTINTVA), ahol a legmagasabb tudomány ad randevút a szórakoztató értelmetlenségnek. Az oldalon beírhatjuk a nevünket (vagy bármilyen más legalább 5 betűs szöveget, lehetőség szerint ékezetek ésírásjelek nélkül), amit az alkalmazás aminosavsorrendként értelmez (ugyanis az élőlények fehérjéit felépítő 20 aminosav mindegyikét egy-egy betű kódoolja), ezt a sorrendet azután lefordítja a legvalószínűbb DNS sorrendre és már olvashatjuk is a nevünket DNS-ben.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Lelkesen írtunk már korábban olyan alkalmazásokról, amikkel közösen lehet szövegeket szerkeszteni. Ilyen a Google dokumentumok, vagy éppen nagy kedvencünk, a Titanpad (ITT ÍRTUNK RÓLA). Hasonló megoldást jelent például a közös ötleteléshez a Corkboard is (EZ ITT TALÁLHATÓ). A mai napi oldal viszont nem a közös szövegelést, hanem a közös rajzolást teszi lehetővé.

A FlockDraw (IDE KATTINTVA) borzasztóan egyszerűen használható, ha felmegyünk az oldalra, kapunk egy linke, ez lesz a közös rajzunk elérése. Ha bárki másnak megadjuk ezt, ő is szerkesztheti azt a rajzot, amit éppen készítünk. Könnyen megoszthatjuk így a rajz linkjét például egy digitális osztályteremben vagy akár egy blogon is. Természetesen nem kell semmi nagy dologra számítani, nem egy Photoshop, amivel dolgozhatunk, de kedves kis rajzok készítéséhez tökéletes. Az elkészült rajzot el is menthetjük és be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra.

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!