Érdekes gyűjteményt találtunk (ITT TALÁLTUK), amely részben videók, részben interaktív animációk segítségével mutatja be, hogy mekkorák a dolgok - egymáshoz képest. Nagyon tetszett a videó (ezt IDE KATTINTVA lehet a YouTube-on megnézni), illetve az interaktív flash animáció (EZ ITT TALÁLHATÓ) - bár sajnáltuk, hogy a zenét nem lehet kikapcsolni, ami idegesítő egy idő után. Találhatunk még ez oldalon infografikát arról is, hogy mi mennyire forró a világegyetemben.

A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

A My Solar System (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű módja annak, hogy megértessük a diákokkal, miként is működik a Naprendszer. Legfeljebb négy testet helyezhetünk el, megadhatjuk a tömegüket és a kezdeti sebességüket, majd figyelhetjük, miként mozognak.

Vannak előre megadott beállítások is, amikkel például megfigyelhetjük, miként is alakul ki egy csillag-bolygó-hold rendszer.

Nem szűnik meg lennyűgözni minket a BBC - igaz, hogy közpénzből (ami sok cégnek fáj Angliában), de nagyon jó dolgokat fejlesztenek, és láthatóan van koncepciójuk. Most egy nem annyira új, mintsem nagyon gazdag online, oktatásban használható játékgyűjteményről számolunk be, amely 3 témakörben (angol, matek, terészettudományok) kínál valóban nagyon sok játékot (és IDE KATTINTVA érhető el) . Ha angolt tanítunk - akár általánosban, akár gimnáziumban - bátran szemezgethetünk a játékok között, sőt a játékok alatt megtaláljuk azt a kódszeletet is, amellyel beágyazhatóvá válnak saját blogunkba, esetleg digitális osztálytermünkbe. A lapozás után mutatunk 2 példát is!

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb vígjátéksorozata az Agymenők című. (Eredeti címe The Big Bang Theory; a magyar címadók sokadik megbocsájthatatlan ballépése ez.) A történet fizkusokról és szomszédjukban lakó pincérlányról szól, maximálisan kihasználva a felállásból adódó lehetőségeket.

A sorozat különlegessége az is, hogy a benne felemlegetett fizikai jelenségek nagyon is megalapozottak, nem csak úgy dobálóznak a jól hangzó kifejezésekkel. Erről gondoskodik a sorozat fizikus tanácsadója, David Salzberg. Nagy szerencsénkre blogot is indított, amelyben az egyes epizódok tudományos hátterét magyarázza (ITT OLVASHATÓ).

A Troll Physics blog (ITT ÉRHETŐ EL) egyszerre felháborító és mégis aranybánya. Az oldalon nagyon primitív és kifejezetten ronda képregényekben találhatunk javaslatokat arra, miként lehet repülni, végtelen energiához jutni, megoldani a globális klímaváltozás problémáját. természetesen mindegyik teljes képtelenség.

Nagyszerű lehet azonban arra, hogy a diákoknak feladvány legyen, magyarázzák meg, miért nem működhetnek az ötletek. Témák bevezetéséhez, helyettesítésre vagy csak egy pénteki utolsó órára kiváló lehet, ha megmondjuk a diákoknak, feltaláltuk az örökmozgót és vázoljuk a tervünket, az ő feladatuk pedig megmondani, miért lehetetlen a dolog.

Az Interactives oldal (ki gondolná) különféle interaktív anyagok gyűjteménye, sajnos csak angolul (ITT TALÁLHATÓ). Az itt található interaktív anyagok mind nagyon magas színvonalúak és ötletesek is.

Tantárgyak szerint csoportosítva keresgélhetünk. A hagyományos tantárgyakon túl még egy mozgókép-kultúrával kapcsolatos anyagot is találhatunk, amiben akár a maguk filmjeleneteit is rendezhetik a diákok. Érdekes megközelítése a történelemnek az az anyag, ami a civilizációk összeomlását mutatja be. A matektanároknak érdekes lehet a mindennapi matek anyag. Kémiából izgalmas lehet ahol az elektronpályákat építhetjük fel egyes elemekre.

A Papírrepülők blogon (ITT TALÁLHATÓ) papírrepülőket találhatunk. Felteszem ebben nincsen semmi meglepő, de mégis egy igazi kincsesbányát lelhetünk a linkre kattintva.  Sokféle típus alapos elemzését olvashatjuk itt és mindegyikhez találunk hajtogatási útmutatót is.

A papírrepülő olyan, mint a parfé, mindenki szereti. Napköziben, osztálykiránduláson, lyukas órában, vagy ha éppen bedobtak minket egy osztályba helyettesíteni, jól jöhet, ha van nálunk pár hajtogatási terv és ezeket felhasználva rendezünk akár versenyt is.

Most egy telejesen offline eseményt szeretnénk népszerűsíteni, ami viszont a természettudományokat tanítóknak és az az iránt érdeklődő diákoknak izgalmas lehet. A Budapest Science Meetup kötetlen, de szakmailag színvonalas előadásokat, találkozási lehetőséget kínál az érdeklődőknek. Tanároknak jól jöhet, hogy felfrissítsék ismereteiket, a diákoknak pedig, hogy megismerkedjenek a kutatás, a tudomány világával.

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com.

Részletesebb információ ITT TALÁLHATÓ.