A biológia, kémia és fizika tanításában mindig nagy kihívást jelent annak megértetése, hogy mik is pontosan azok a méretarányok, amikről beszélünk. Mekkora valójában egy sejt? A DNS? Egy atom? Most két animációt mutatunk be, amik segíthetnek.

A Utah Egyetem interaktív genetika tananygában található egy animáció (IDE KATTINTVA), ami a kávészemtől a szénatomig enged zoomolni. Nagyon szemléletes és nagyon látványos.

Mivel fizikát soha nem tanítottam (a diákok szerencséjére nem is fogok), most nem is annyira egy weboldalról, mint inkább egy kezdeményzésről szeretnék röviden írni. Az oldal, amely elgondolkodtatott a People's Physics Book (a 'nép fizikakönyve'), amelyet teljesen ingyenesen lehet kinyomtatni, használni, dolgozni vele. Fizikatanárok biztos meg tudják mondani, hogy szakmailag milyen a könyv, az elv azonban érdekes. Vajon lehet-e források nélkül, lelkesedésből, hitből olyan magas színvonalú könyvet készíteni, amit aztán később az iskolákban használhatunk?

A NASA nem csak az űrhajózást tervezi és bonyolítja le, hanem nagyon komoly oktatási és ismeretterjesztő munkát is végez. Ennek keretében készítettek több mint két tucat egyszerű játékot, amik erősen kötődnek az űrkutatáshoz. A legtöbbjük egy már ismert koncepciót alakít át úgy, hogy komoly oktatási tartalma legyen. Már csak azért is érdemes végigpörgetni a gyűjteményt (EZEN AZ OLDALON), mert az edutainment nagyszerű példáit találhatjuk itt.

A fotoncsapda játékban (ITT) a Galex műholdnak kell segítenünk a különféle fotonok összefogdosásában.

Ami még nem nagyon volt itt a Tanárblogon, most egy hardver trükköt mutatunk be. Pontosan azt, hogy egy régebbi webkamerából hogyan készíthetünk infrakamerát. Az infrakamerával az infravörös tartományban sugárzott fényt érzékelhetjük, megállapíthatjuk, mi és milyen mértékben sugároz ebben a tartományban valamint azt is, hogy mennyire verik vissza egyes tárgyak ezt a sugárzást.

A trükk nagyon egyszerű, elég hozzá annyit tudni, hogy a webkamerák fényérzékeny csipje nem csak a látható tartományban érzékel fényt, hanem infrában is. Azért, hogy a kemara ugyanazt lássa, amit mi, a lencséje elé egy szűrőt helyeznek el, ami kiszűri az infrasugarakat. Nekünk nem lesz más dolgunk, mint ezt a szűrőt kicserélni egy olyanra, ami éppen ellenkezőleg nem az infravörös, hanem a látható fényt szűri ki.

Az Energiakaland (IDE KATTINTVA található) - nem meglepő módon - az energiával foglalkozik, mápedig ismeretterjesztő / játékos formában. Az oldalon tényleg nagyon sok játék van, 4 szinten, korosztályok szerint rendezve. Én a gimnazistáknak szánt anyagokat néztem meg - itt lehet pl. erőművet építeni, vagy éppen az éghajlatváltozásról tanulni. Mindehhez komoly tanári segédletek is vannak, letölthető anyagok, de önmagában az, hogy ilyen bőséges digitális tananyag érhető el - ráadásul magyarul - feltétlenül megér egy kattintást! További részletek a lapozás után!

A Popular Science magazin és a Google összefogásának eredményeképpen a Popular Science 137! évfolyamának teljes anyaga hozzáférhetővé vált, ha letölthetővé nem is (mégpedig IDE KATTINTVA)- teljesen ingyen. Ijesztő mennyiségű tudományos ismeretterjesztő cikk (sajnos csak angolul) lett ezáltal közkincs. Kár lenne kihagyni, órákon át lehet barangolni sok évtized érdekes cikkei között - és nyelvtanításra sem utolsó forrás!

A most bemutatott módszerrel kis 8 oldalas füzetecskéket készíthetünk. A füzetek előnye, hogy írás csak egy oldalon található, így könnyen sokszorosíthatóak akár egy fénymásolóval is. A pontos instrukciók a készítéshez és a hajtogatáshoz IDE KATTINTVA érhetők el.

Ezt a módszert elsőként a Small science Collective (ITT TALÁLHATÓ) használta fel. szabadfogású versenyt hírdettek bármiféle természettudományos gondolat, tény ilyen típusú összefoglalására. A megszületett munkák a szexuális szelekciótól a fehérjeszerkezetig, a trilobitáktól az őssejtekig sokmindenről szóltak.

Ezzel az interaktív táblára készült tananyaggal bemutathatjuk a diffúzió jelenségét, bevezethetjük az entrópia fogalmát, az ekvipartíció elvét és demonstrálhatjuk, miért csökkenti a hőmérsékletet a párolgás. A legjobb, ha az interaktív táblás anyagot valós kísérletekkel együtt alkalmazzuk, míg az teremben tapasztalhatják  amkroszint eseményeit, a táblán mikroszinten követhetik az eseményeket.

A firenzei tudománytörténeti múzeum oldalán nagyszerű anyagot találunk a Mediciek szolgálatában álló udvari tudósokról (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk a kor legfontosabb tudósaival, de az Accademia del Cimento titkáraival éspatrónáló hercegeivel is. leírást kapunk a tudományos módszer születéséről és alapelveiről is.

Ami azonban a legnagyobb hasznunkra lehet, hpgy nagyo sok klasszikus kísérletet nézhetünk meg animációban (sajnos angol narrációval). A klasszikus Toricelli kísérlettől a hangsebességet meghatározni próbálókig. Mindezt egészen csodálatos, a kor hangulatához tökéletesen illeszkedő grafikával

A Szertár (ELÉRHETŐ ITT) Zsíros László Róbert videoblogja már intézmény Magyarországon. A tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait (itt mindenkinek Öveges József jut eszébe) ötvözi a legkorszerűbb technikával. Hetente megjelenő vicces és izgalmas kísérleteit sokezren várják izgalommal, de Laci ezen túl is sokat tesz azért, hogy minél több emberhez jusson el a tudomány, többek között a Csodák Palotája munkatársaként. Blogja a korábbi blog.hu-s formátumot kinőve, saját cím alatt érheő már el (szertar.com). Az új helyen jobban kereshetőek  cikkek, a kicsiknek címkével ellátott bejegyzésekből az óvodásoknak is szedhetünk ötleteket, a barkács jelzővel ellátottak pedig komolyabb szaktudást igényelnek.