A lechner Központ oldalán akadtunk pár olyan térképre, amiket az oktatásban is remekül lehet használni (IDE KATTINTVA). A téképeken különféle adatokat jelenítettek meg, sok információval együtt. Biológiából és földrajzból a leghasznosabb a természetvédelmi területeket bemutató térkép (ITT ÉRHETŐ EL), izgalmas lehet megkeresni, hogy az iskola környékén milyen védett területek találhatók meg, akár meg is látogathatjuk őket.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.

Jön az érettségi szünet és vele együtt az osztálykirándulások időszaka is. ilyenkor van lehetőség arra, hogy a diákokkal kiránduljunk, akár egy erdei iskolában, akár egynapos túrákon. Az OpenStreetMap oldalán egy nagyszerű alkalmazást találhatunk, amin szerepel az összes hazai jelzett turistaút (IDE KATTINTVA). Ami talán még jobb hír, hogy az oldalon egy teljesen jól használható útvonaltervező is van (IDE KATTINTVA). A tervező a megadott pontokon keresztül számolja ki a túra útvonalát, arról pontos leírást ad, megtekinthetjük a magasság profilt és akár képként is lementhetjük az adott túra térképét.

Eratoszthenész a görög földrajztudós a Krisztus előtti 3. században megmérte, hogy mekkora a Föld és ehhez csak egy botra volt szüksége. Mérése egyszerre fontos földrajzi és matematikai szempontból is, Azzal, hogy azonos hosszúságokon, de különböző szélességeken fekvő pontokon mérjük meg pontosan a nap beesési szögét, azzal kiszámolhatjuk a Föld kerületét. Ehhez persze kell egy másik pont is, ahol mérhetünk kellő távolságban, ezzel szolgál az Eratosthenes projekt (IDE KATTINTVA). Ha regisztrálunk az oldalon, megkapjuk olyan iskolák elérhetőségét, amik nagyjából a mi hosszúságunkon találhatók. A mérést magát március 21-én délben (helyi idő és nem zónaidő szerint) végezhetjük el, az adatokat pedig feltölthetjük egy közös adatbázisba.

Emlegettük már, hogy egy Craftbot+ 3D nyomtató érkezett az iskolánkba. Most egy új felaszálását mutajuk be. A víz körforgását tanítva akadt egy kollégám erre a feladatra, a diákok kilenc állomáson követhetik végig egy vízmolekula útját. Minden egyes állomáson dobniuk kell egy kockával, ez alapján dől el, hogy merre mennek tovább. A bolyongás közben rögzítik, hogy merre jártak és így követhetik végig ezt a ciklust. Az eredeti leírásban szabályos dobókocka szerepel és ki kell nézni, hogy az adott ponton melyik szám mit jelent. Nekem eszembe jutott, hogy 3D nyomtatóval könnyedén készíthetnénk olyan kockákat, amiken a célpontok ikonjai szerepelnek.

Nagyon izgalmas alkalmazást fejlesztett az Emirates View from above címmel, (ITT TALÁLHATÓ ) amelyet egy valóban nagyon szép, interaktív földgömbön helyeztek el. A földgömböt kedvünkre forgathatjuk, így sok országról találhatunk bemutatkozó filmeket, amelyeket a YouTube-ról fűznek be. Nekem külön tetszett, hogy a filmek szerkezete megegyezik, és nincs hang, csak zene. Előnyös oktatási felhasználás szempontjából, hogy az adot ország neve csak a videó elején, és a legvégén látható. Én használtam képleírásra - nézték a videókat, és csak az egyik diák látta, a másik becsukta a szemét, és hallgatta a leírást. Végül közösen megpróbálták kitalálni, hogy a világ mely részén járhattunk. De ha nem nyelvet tanítunk, akkor természetesen a kitalálós játék is elég lehet önmagában.

Csodaszép földgolyót találtunk a Szertárnak köszönhetően IDE KATTINTVA. A valós adatokból dolgozó vizualizáción láthatjuk, hogy épen milyen erősségű szelek és merre fújnak, milyen tengeráramlatok áramlanak, milyen a szén-dioxid eloszlása a bolygón vagy éppen a relatív páratartalom. Mindezek között egy kattintással válthatunk, amiként a különféle kartográfiai vetületek között is. Ez utóbbi kifejezetten hasznos, hiszen annyira hozzá vagyunk szokva két típushoz, hogy gyakran nem is érzékeljük azok torzításait.

Amikor 21. századi pedagógiáról van szó gyakran előkerül, hogy mennyire jó lenne, ha a diákok valós problémákkal foglalkozhatnának. Amilyen jól hangzik az elv, annyira nehéz lehet gyakran olyan problémát találni, ami megfelel az adott tananyagnak, életkornak és valóban valós adatokkal dolgozik. Az Imaginary oldalon (IDE KATTINTVA) olyan programok sorakoznak, amik megfelelnek ennek a célnak. A szabadon letölthető programok többségével matematikai úton modellezhetünk földrajzi, geológiai jelenségeket. A programok között vannak olyanok, amik inkább matekosok és olyanok is, amik inkább a földrajz szempontjából érdekesek, de mindegyik jól használható és ami a legjobb, ingyen elérhető.

Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban: