Tapasztalataim szerint az égi mechanika az egyik legnehezebben felfogható része a természettudományos tananyagnak. Talán nem véletlen, hogy az emberiségnek is legalább tizenkétezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kibogozza, miként is függenek össze a látszólagos és a valóságos mozgások. Persze az órán sokat rajzolunk, szemléltetünk, de érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha ezt az anyagrészt is konkrét tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Ebben lehet segítségünkre a mobiltelefon. A telefon ugyanis nagyon pontosan képes mérni a saját dőlésszögét (a benne levő giroszkópnak köszönhetően) ezt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a nap mozgását kövessük az égen.

Szeretjük a panorámaképeket, mert jó bejárni velük a világot. Az Airpano (ITT TALÁLHATÓ ) nem csupán képeket ad, hanem 360-as videókat is. Interaktív táblán zseniális élmény, ahogy Seattle vagy Antarktika felett repülünk. A panorámaképekhez egyébként mindig tartoznak információk is egyébként, megnézhetjük, hogy mi micsoda pontosan, vonatkozó cikket is olvashatunk arról, hogy hol járunk éppen, illetve több panorámakép segítségével rendes bejárást tarthatunk több száz helyen a világon

42 éve már, hogy utoljára járt ember a Holdon, hiába merül fel időről-időre, hogy újra küldetés indulna oda, a Holdvárosoknak, amit a 2001 Űrodüsszeia vizionált nyoma sincs. A legutolsó küldetés az Apollo 17 volt 1972 decemberében. Egy remek oldalnak köszönhetően most újra átélhetjük a nagy kalandot, az Apollo 17 oldalon (IDE KATTINTVA) valós időben hallgathatjuk a hangfelvételeket, hallhatjuk a hanganyagot és nézhetjük az elkészült videókat is. Mintha csak a NASA irányítóközpontjában ülnénk. Természetesen nem kell végig várnunk mindent, szabadon ugrálhatunk is az időben.

Pár napja járta körbe az internetet a régi, cianotípia tervrajzokra hasonlító térkép, a Blueprint Map (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon szép dolog, de vajon mire lehetne felhasználni az órán? Rövid barangolás után rájöttem, hogy mikor lehet kifejezetten hasznos. Akkor, ha a településszerkezetek különféle típusait akarjuk bemutatni. Íme néhány példa is:

Egyre nagyobb figyelmet kap a világban a laikus kutatás vagyis az olyan tudományos kutatás, amibe laikusok is csatlakozhatnak. Ez hasznos a kutató számára, hiszen nagyon sokan dolgoznak a témán, hasznos a köznek, mert egyes problémákra ráirányíthatja a figyelmet és persze a résztvevő laikusoknak is izgalmas. Érdemes diákjainkat bevonni az ilyen projektekbe. Itt van például a fényszennyezéssel foglalkozó Globe at Night projekt (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű, a megadott napok valamelyikén (újhold környékén) kell felnéznünk az égre, megkeresni egy adott csillagképet és megadni, a fényszennyezés mértékét annak alapján, hogy hány csillagot látunk körötte.

Erdei iskola modern eszközökkel ezzel a címmel tartottam előadást a budapesti Scientix konferencián. A pompásan szervezett, jó hangulatú eseményen 80 természettudományokat tanító tanár hallgathatott izgalmasnál izgalmasabb dolgokról. Én arról beszéltem, hogy miként lehet a modern IKT eszközöket a terepi munkában használni. Talán nem is tűnik fel nekünk, hogy a diákjaink a zsebükben hordanak egy multifunkciós szenzort és egy remek fényképezőgépet, valamint a legegyszerűbb laptop is remekül használható videóvágásra vagy éppen enciklopédiának. Ezzel egészen újszerű projektekre nyílik lehetőségünk. Hogy milyenekre, az kiderülhet a prezentációból:

Csodálatos infografikát tett közzé a BBC, amiben a Föld és az óceánok mélyét mutatják be. IDE KATTINTVA lehet megtekinteni. Ahogy az oldalt lefelé görgetjük egyre lejjebb és lejjebb jutunk és közben láthatjuk, hogy az adott mélységben mi van a föld és a víz alatt. Az egész nagyon látványos és minimális angoltudás már elegendő a megértéséhez.

Valóban és nem csak nevében brilliáns a Brilliant maps nevű oldal ( ITT LÁTOGATHATÓ MEG ). Találunk térképet a nemzeti gusztustalan ételekről - Magyarországról a sült vért emelték ki, a zsírt (mint zsíros kenyér) a szlovákokhoz tették - de azt is megtudhatjuk, hogy Európa országaiban melyik a második legnagyobb számú nép. Az Egyesült Királyságban pl. már nem az írek a második legnagyobb populáció, megelőzik őket a lengyelek, akik egyébként a térkép szerint Norvégiában is a második helyen állnak. Az adatvadászat izgalmas feladat lehet, és segít újraértelmezni azt is, hogy mit is értünk nemzeten, államon, kisebbségen.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.