Az érzékelés olyan témakör, amivel minden diákot meg lehet fogni, ami mindenkit érdekel. Akár a látásról, akár a hallásról van szó, az hogy mit és miként érzékelünk, mennyi köze van az érzeteinknek az objektív valósághoz mindenkit érdekel. Az illúziók mindenkit csodálattal töltenek el, mindenki szereti átélni az érzést, hogy milyen könnyen lehet őt becsapni. ha éppen ennél a tananyagrésznél járunk, érdemes némi időt rászánni arra, hogy mindezt be is mutassuk.

Az internet tele van érzékcsalódás gyűjteményekkel, a most bemutatott oldal azonban kiemelkedik bizonyos szempontból ezek közül. Nem azért mert annyira szép lenne (elég csúnyácska, Java alkalmazásokkal van tele), hanem azért mert itt az illúziókon kívül kísérleteket is találunk. Ehhez elég ellátogatnunk a Hanover College Experiencing Sensation and Perception című oldalára (IDE KATTINTVA). Itt találunk interaktív illusztrációkat és kísérleteket (experiments) is, ez utóbbiak azok, amiket máshol nem nagyon találhatunk meg.

Nemrégiben ajánlották nekem Rania Matar, libanoni származású USA-ban élő fotóművész oldalát, ahol elsősorban portrékat találunk nőkről és lányokról. A művész több projektet is készített, talán a tanórán leginkább a Tinédzser lányok a saját szobájukban használható, ahol összehasonlíthatjuk, hogyan élnek, mit gondolnak lányok a világ különböző részein. Ezt akár nyelvórán, akár osztályfőnöki, vagy történelem, média, magyar, de még földrajz órán is fel lehet használni. Fontos, hogy némi angoltudás nem árt, mert van egy-két kép, ahol disznóság van a falra írva, érdemes gyorsan ellenőrizni (akár Bing vagy Google fordítóban). A többi portfólió is érdekes, bár a L'enfant-Femme című furcsa is, hiszen itt 8-13 éves kislányok pózolnak nőként. A Family moments is érdekes, de itt is válogatni kell a képek között.

Azon gondolkodtam, hogy talán érdemes lenne Halloween alkalmából anyagokat keresni, hátha fel lehet dobni vele a szünet utáni első órákat. Aztán végig néztem a TanárBlog eddigi Halloween kínálatát, és azt gondoltam, hogy talán felesleges lenne ehhez még újabbakat írni. Végül kaptunk eg levelet Szalay Katától (ex-PIL Akadémia), aki nem keveseb mint 8 újabb érdekességet, anyagot, feladatlapot osztott meg velünk. Kata anyagait IDE KATTINTVA lehet elérni a SkyDrive-on (és persze letölteni), íme egy SMART Notebook tananyag, ITT egy interaktív tökvájós játék, ITT TALÁLHATÓ egy A1 szintű kezdő tananyag, EZ egy durvább játék (interaktív kvázi-horror), de azért talán annyira nem vészes, EZ PEDIG egy gyűjtemény 10 ötlettel, végül pedig a New York Times teljesen kimerítő tananyagcunamija a témakörben. Azt gondolom, ebből lehet szemezgetni bőven!

Izgalmas és a tanításban is jól használható módon népszerűsíti az Office 365 szolgáltatást a Microsoft: elképzelték, hogyan használta volna a programcsomagot Arany János és Petőfi Sándor. IDE KATTINTVA nézhetjük meg, miként leveleznek, Skype-olnak, szerkesztenek közösen dokumentumokat. Megnézhetjük Sándor esküvői meghívóját és a közös honorárium elszámolásukat is Excelben.

Mindez hasonlít a Facebookos márciusi ifjakra, amit a Tényleg történelmi ismeretterjesztő oldalon jelent meg (ITT TALÁLHATÓ). Úgy látszik, Petőfi nagyon alkalmas lehet a korszerűsítésre, hiszen ilyesmi volt a Red Bull Pilvaker is, ahol rappesítették a verseit (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Jó hír, hogy 2014-ben is lesz valami hasonló.

Egy beszélgetésbe csöppentem a minap, ahol arról volt szó, hogy a gimnáziumi (középiskolai) nyelvoktatás abban különbözik egy nyelviskolától, hogy kultúrát is tanít. Egyrészt azon töprengtem el, hogy egy tanár, aki hisz abban, hogy fontos kulturális (ne adj isten interkulturális) értékeket közvetíteni a tanórán, az vajon hogyan tudja ezt szétválasztani, de az sem volt világos számomra, hogy mit is értünk pontosan kultúrán. Mint kiderült mindketten hiszünk a kultúrában, csak mást gondolunk kultúrának. Számomra fontosabb (bár nem kizárólagos fontosságú) a kis betűvel írt 'kultúra', ami nem annyira történelmi események, a Big Ben és egyéb fontos épületek és emberek (pl. királyok) mentén halad, hanem a mindennapok kultúráját próbálja meg bemutatni. Tegnap pont egy ehhez nagyon szépen illeszkedő weboldalba akadtam az Oxfam oldalán (ITT TALÁLHATÓ), ahol több, teljesen kidolgozott, nagyon profi projektet tölthetünk le, feladatlapokkal, anyagokkal, tanári útmutatóval együtt. Én most az Our world - our food tananyaggal dolgozom, nagyon jól működik (ez  IDE KATTINTVA érhető el). Érdemes körbenézni, a food-os projekt már B1 szinten is jól használható.

A ma bemutatott oldal címe Motorsports Mathematics (IDE KATTINTVA) címe tulajdonképpen mindent elmond, bár valójában lehetne autóversenyzés és fizika meg matematika is. A lényeg, hogy az autóversenyzéshez kapcsolódó matematikai és fizikai ismereteket és feladatokat találunk itt. Külön oldal szolgál a tanároknak és természetesen a diákoknak is. Találunk ismereteket az egyes versenyekhez, autókhoz és versenyzőkhöz kapcsolódóan is.

Mint ahogy ez a brit tantervekben megszokott, az ismeretek szintekre vannak bontva (key stages), egy-egy szint nagyjából két tanévnek felel meg, így az ötödik szint az, amit tizenegyedikben kell tudniuk. A leírásokon, feladatokon kívül posztereket is találunk, amit kinyomtathatunk az osztályterem falára és persze vannak kinyomtatható feladatlapok is. Az biztos, hogy a fiúkat jobban fogja érdekelni, ha a mozgásokat így, az autóversenyzésen keresztül tanuljuk együtt, de talán a lányok érdeklődését is fel lehet kelteni.

Ez a hátborzongató mondat volt az Államvédelmi Hivatal (ÁVH) jelmondata és ebben a szellemben hozták létre az ország több pontján kényszermunkatáboraikat. Ezek megismerését segíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának oldala a munkatáborok.hu (IDE KATTINTVA). Érdemes az oldalt felhasználni akár az 50-es éveket tanítva, akár a kommunizmus áldozataira emlékezve.

Találhatunk itt általános leírást a táborok rendszeréről, valamint egyes táborok részletes leírását is. A legtöbbet (természetesen) Recskről tudhatjuk meg. A recski tábornak a 3D-s modelljét is bejárhatjuk, megnézhetjük a barakkokat, az őrtornyokat, az őrök házait. bizonyos szempontból ez többet is megmutat, mint a terület ma, hiszen jelenleg csak egy rekonstruált barakk és egy emlékmű van ott.

Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Ugyan a klasszikus informatika, technika vagy éppen fizika tananyagban nem sok teret kapnak a logikai áramkörök, mégiscsak érdemes rájuk némi időt szánni. Segíthetnek megérteni, hogy miként is épül fel a számítógép, mi az, amit ez a varázslatos doboz valójában csinál. Matematikából a logikai műveletek tanulásakor szintén érdekes lehet, hogy miként is működnek ezek áramkörök szintjén.

Ugyan arra általában nincs lehetőség, hogy az ember forrasztgatni kezdjen, számítógépes szimulációval is egészen jól meg lehet ismerkedni velük. Erre használható a Logic Lab (IDE KATTINTVA). áramköröket építhetünk, amikben az egyszerű ÉS és VAGY kapuktól kezdve a bonyolult flip-flopokig mindent használhatunk. Bemenetnek mindenféle kapcsolókat használhatunk, míg a kimenet lehet egy lámpa, egy ventilátor vagy éppen egy számláló.