A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

A Freeplaymusic oldalán (ITT TALÁLHATÓ) elég sok ingyenes zenét (és még több fizetőset) találhatunk, de zenehallgatásra azért ennél vannak már talán jobb oldalak (hacsak a Grooveshark-ra gondolunk, amely az én személyes kedvencem). Amiért mégis megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, az a jogtiszta hangeffektusok gyűjteménye. Egyetlen kattintással tölthetünk le sejtelmes zenéket horror történetünkhöz, és sok más egyéb effektust is. Ha iskolai projektet készíttetünk a gyerekekkel, amelynek része a zene, vagy a hang, akkor érdemes a Free Play Music, és egyéb hozzá hasonló oldalak tartalmát böngészgetni egy picit, ha másért nem talán azért, hogy a végül elkészült filmeket, zenés klipeket ne tiltsa le, vagy csendesítse el azonnal a YouTube, mondván pl. a Smooth Criminal c. Michael Jackson számának NEM mi vagyunk a jogtulajdonosai.

A Science debate kits (ITT TALÁLHATÓ) oldalán összesen 4 darab, nagyon igényesen kidolgozott, szép, hasznos, gyerekek és angolul nem annyira jól tudók számára teljesen jól érthető vitára ösztönző tananyagcsomag tölthető le (PDF formátumban). A témák: túl tiszták vagyunk? lombikbébi program, őssejtek, illetve cannabis. Összesen kb. 90 perces órákat lehet tartani - ha nyelvi osztályban csináljuk, akkor kb. B1+ szint felett érdemes belekezdeni. Én azért szeretem nagyon az anyagot, mert egyszerűen használható, világos szerkezetű, és nem utolsósorban figyelembe veszi azt, hogy kinek, kihez kíván szólni. Egyébként anyanyelvi gyerekekkel használják elsősorban az oldal anyagait, 11-18 év között.

Talán nem csak nekem jelentettek jelentős frusztrációt az iskolai rajzórák - nem a tanár, sem a feladatok miatt, inkább saját ügyetlenségem bosszantott. Amikor tanár lettem (és azóta is sokszor) azt kívántam, bárcsak szépen tudnék rajzolni. Vagy ha nem is szépen, de legalább elfogadható kivitelben, gyorsan. Nálam pl. nem megyünk ki a teremből, amíg elefánt van a táblán. Elefántot akkor rajzolok a táblára, ha elmaradásunk van (pl. nem váalszoltam egy kérdésre, vagy nem adtam fel a házi feladatot). Az elefánt így egyrészt kultikus elem lett a csoport életében, másrészt viszont fontos szerepet is betöltött. Csakhogy: nagyon béna elefántot tudtam csak rajzolni. Ezért hát úgy döntöttem, hogy meg kell tanulnom legalább 8-10 egyszerű rajzot. Erre pedig a Drawing Coach oldalát használtam (IDE KATTINTVA érhető el). Bár angolul van, minden kép minden egyes fázisát képpel is illusztrál, szóval nelvtudás egyáltalán nem szükséges hozzá. Hacsak nem nyelvórán szeretnénk folyamatok leírását tanítani a gyerekeknek, arra kiváló! Állatokat, embereket egyaránt megtanulhatunk 1 perc alatt lerajzolni.

Sokan szeretnek sorozatokat nézni, főleg ha azzal is áltathatják magukat, hogy ez elsősorban nem szórakozás, hanem nyelvtanulás. Néha azonban nem egyszerű megérteni, amit a szereplők mondanak, ha gyorsan beszélnek, mi pedig lassan hallgatjuk. Megoldás lehet erre a feliratozott verzió, de online található filmekhez a feliratot azonban meg kell találni. Sok nyelven találhatunk letölthető feliratokat a Subtitle Online (ITT TALÁLHATÓ) oldalán. Nem kell mást tennünk, mint letölteni a pici felirat fájlt, ugyanabba a mappába elmenteni, mint ahol a filmünk található, egy megfelelő lejátszóval mindezt elindítani (javasoljuk a VLC Player-t), és tanulni, tanulni, tanulni. Ha valaki az egész folyamatot szeretné tanulmányozni - videók online felfedezésétől a letöltött, feliratozott offline nézéséig, annak ajánljuk a TanárBlog IKT Akadémia vonatkozó anyagát!

Kicsit nehezen meghatározható, hogy mire is való a magyar Videotórium szolgáltatás (ITT TALÁLHATÓ). Az EU-s pályázatból megvalósított oldal valamiféle magyar Teacher's Tube kíván lenni, elsődlegesen a felsőoktatásnak célozva. Ezt szolgálja a szokásosnál részletesebb metaadat struktúra vagy az a lehetőség, hogy egyes előadások mellett külön követhetők a bemutatott diák is.

A végeredmény mégis kicsit féloldalasnak tűnik. Megtaláljuk pár konferencia anyagát (World Science Forum, Szárny és teher, Networkshop), de ezek között több olyan is van, amiknek igencsak lejárt már a szavatossága (ilyen pl. a Verseny 2004 tapasztalatainak összegzése 2005-ből) és több olyan is, ami egészen partikuláris témákról szól. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az oldalon nem találhatunk akár a középiskolai tanításban felhasználható anyagokat, egy ilyet mutatunk be a Bővebben után.

Nem csak az iskola lehet a tanulás helye, sőt egyes kutatások szerint az iskolán kívüli tanulás sokkal hatékonyabb is lehet, mint ami a tanteremben történik. Az iskolán kívüli tanulás egyik klasszikus terepe a múzeum és ebben lehet nagy segí>tség a Múzeumpedagógia blog (ITT TALÁLHATÓ).

Az oldalon elsősorban múzeumi foglalkozások, projektek leírásait olvashatjuk, ezek természetesen nem csak a múzeumban dolgozóknak, hanem minden tanár számára érdekesek lehetnek. Ötleteket szerezhetünk akár a saját munkánkhoz és projektjeinkhez is, de érdemes azt is megnézni, hol tart a ma a múzeumpedagógia.

Nem szűnik meg lennyűgözni minket a BBC - igaz, hogy közpénzből (ami sok cégnek fáj Angliában), de nagyon jó dolgokat fejlesztenek, és láthatóan van koncepciójuk. Most egy nem annyira új, mintsem nagyon gazdag online, oktatásban használható játékgyűjteményről számolunk be, amely 3 témakörben (angol, matek, terészettudományok) kínál valóban nagyon sok játékot (és IDE KATTINTVA érhető el) . Ha angolt tanítunk - akár általánosban, akár gimnáziumban - bátran szemezgethetünk a játékok között, sőt a játékok alatt megtaláljuk azt a kódszeletet is, amellyel beágyazhatóvá válnak saját blogunkba, esetleg digitális osztálytermünkbe. A lapozás után mutatunk 2 példát is!

A Phras.in oldalán (ITT TALÁLHATÓ) angol nyelvhelyesség tanulható és tanítható. A fantasztikusan kreatív alkalmazás segítségével két-két szót írhatunk be a megadott helyekre, aztán tobzódhatunk a példamondatokban. Sajnos többet erről írni nem nagyon lehet, mert ennyire egyszerű a dolog, de kipróbálni nyelvtanárként, vagy éppen nyelvtanulóként feltétlenül érdemes.

Érdekes és elgondolkodtató listára akadtam, amikor éppen érdekes foglalkozásokat szerettem volna kitalálni (angolórára készülve), de valamiért semmi nem jutott eszembe. És akkor megkérdeztem az internetet, aki pedig EREE AZ OLDALRA vitt, ahol nincs más, mint az összes lehetséges foglalkozás felsorolva, némi információval arról, hogy abban a munkakörben mit is kell csinálniuk az embereknek. Amellett, hogy az adott órára ez maga volt a tökéletes megoldás, azon is elgondolkodtam, hogy vajon magyarul van-e, vagy kell-e ilyen lista? Sokszor kérdezték tőlem is (mint gondolom minden gimnáziumi tanártól), hogy Mi legyek, ha nagy leszek? Én ilyenkor megpróbálom elmondani azt is, hogy egy-egy munkakör mivel is jár(hat) - pl. az orvosok nem csak hálálkodó rokonok gratulációját fogadják, amikor győztesen jönnek ki a műtőből, hanem órákon keresztül adminisztrálnak is. És akkor arra is gondoltam, hogy milyen jó az angol diákoknak, hogy egy oldalon minden össze van szedve ... .