Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.

Korábban írtunk már a micro:bit programozható mikrokontrollerről (ITT), ami akár forradalmasíthatja is az informatika oktatását. Az eszköz (Angliából) már előrendelhető, ára (ez azért várhatóan még csökkenni fog) 5000 forint. Most egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amit a foci EB ihletett: hogyan lehet a labdabirtoklást számláló eszközt készíteni a micro:bitből. Ehhez most a Python programnyelvet használtuk, de akár az egyszerűbb blokkokból is leprogramozható. A használat nagyon egyszerű, amíg az egyik csapatnál van a labda, nyomjuk az A gombot, amíg a másiknál, a B-t, a kijelzőn pedig folyamatosan megjelenik, hogy hány százalékban birtokolta A csapat a labdát.

Van-e közös metszete az informatika és az ének órának?Hát természetes, hogy va, méghozzá igazán kiváló a Sonic Pi program formájában (ITT TALÁLHATÓ). Ez a kis program eredetileg a Raspberry Pi mikroszámítógéphez készült, de letölthető Windowsos és Maces változatban is. Segítségével zenét programozhatunk. Megadhatjuk, hogy milyen hangok és hangminták szólaljanak meg, paramétereket adhatunk meg nekik. Pillanatok alatt eljutunk oda, hogy ciklusokat és változókat használjunk, vagy akár a saját függvényeinket definiáljuk. Közben azonban a harmónia sem egy utolsó szempont, tehát a zenei ismereteink is fejlődhetnek. A program fantasztikus eszköz lehet informatika iránt érdeklődő gyerekeknek, hogy megismerkedjenek a zenével és vájt fülű diákoknak, hogy belekóstoljanak a programozásba.

Szerebcsére egyre több és több az olyan próbálkozás, ami kódolást, programozást próbálja közelebb vinne a gyerekekhez. Bár továbbra is folyik a vita arról, hogy mit is kellene tanítani informatika órákon és vajon a programozásnak van-e ott helye, ha pedig van, akkor milyen formában, úgy tűnik a világ nem várja meg, amíg felszáll a fehér füst és egyre másra produkálja a jobbnál jobb kódolást tanító megoldásokat. Ilyen a Code Combat is (ITT TALÁLHATÓ), aminek nagy előnye, hogy magyar nyelven van.

Lassan már mindenki hallott a micro:bitről erről az aprócska számítógépről, amit hamarosan minden hetedikes és nyolcadikos brit diák megkap a BBC-től ajándékba. (Mert az ottani közszolgálati csatorna ilyenekkel foglalkozik.) A budapesti E2 konferencián sikerült megismerkednem vele, mivel a projekt egyik támogatója a Microsoft. Sőt, ami ennél talán még jobb, egyet meg is szereztem és már pénteken bevihettem a robotika klubunkba. A diákok reakciója egyöntetű volt, miután megismerkedtek vele: Én is akarok egy ilyet! De mit is tud ez a parányi és alig ezer forintos lapka?

Egyre többször hangzik el, hogy mennyire fontos a programozás tanítása és az is, hogy mennyire hasznosak lehetnek ebben a robotok. Valóban, a kódolás steril világa helyett sokkal motiválóbb, ha egy kézzel fogható, mozgó dolgot irányíthatnak a diákok. Ebben lehetnek nagy segítségre a LEGO robotok. A gond csak az, hogy egy-egy ilyen készlet nem olcsó és kevés olyan iskola van, ahol akár egynél több is lenne belőlük, nem hogy annyi, ami egy szakkörnek, akár egy teljes osztálynak elég. Az Open Roberta Lab ebben jelenthet megoldást. Az oldalon (IDE KATTINTVA) választhatunk, hogy egy valódi robotot akarunk-e irányítani (Bluetoothon keresztül) vagy egy szimulációban akarunk-e programozni. Könnyen csinálhatunk olyan foglalkozást, amiben a diákok többsége a szimulációban dolgozza ki a részletes programot, majd azt utána sorban kipróbálják a meglevő robotukon.

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Szerencsére egyre több iskolába jutnak el a LEGO robotok és egyre többen tapasztalják meg, hogy milyen csodálatos oktatási eszközök lehetnek. A robotozás egyik hajtóereje a First Lego League verseny, amiről már szóltunk párszor itt a TanárBlogon is. Tavaly az európai döntőben beszéltünk arról Faragó Attilával az SAP programozójával, hogy milyen jó lenne, ha itthon lenne egy fóruma a robotokkal foglalkozóknak, ha időnként összejönnénk és megmutatnánk egymásnak, hogy min dolgozunk, milyen ötleteink, megoldásaink vannak. Ebből született meg a Mindstorms meetup, amit elsőként november 13-án tartottunk meg, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Nagy örömünkre az ország több részéből is jöttek felnőttek és diákok egyaránt, és a meetupok hagyományainak megfelelően pár rövid előadás után a kötetlen beszélgetéseké, az ismerkedésé volt a fő terep.

Ebben a hónapban már nem lesz semmi, ami ennél menőbb: megjelent a Kódolás órája legújabb játéka, ahol Csillagok háborúja robotokat programozhatunk. Ráadásul nem csak a jó öreg R2-D2-t, hanem a még sem jelent film cuki gömbdroidját a BB8-at is. Miközben pedig ezt csináljuk, megismerkedünk a Javascript nyelv alapjaival. IDE KATTINTVA érhető el az első feladat.