Két remek oldalt, hasznos gyűjteményt mutatunk be, elsősorban fizikatanároknak. Az Animated Engines oldalon (IDE KATTINTVA), nem túl meglepően, különféle motorok működéséről látunk animált képeket. Van itt Diesel- és Otto- vagy éppen Sterling-motor, gőzgép és turbina egyaránt. Ha meg akarjuk mutatni, miként is működnek ezek a szerkezetek, nem kell tovább keresnünk, elég csak ezeket az illusztrációkat használni.

Ma egy dán oldalt ajánlunk a TanárBlog olvasók figyelmébe. Az ötlet rendkívül egyszerű, mégis hatásos (ITT TALÁLHATÓ ). Menekült gyerekekről készült képekről levették a hátteret, így lehetnének akár egy játszótéren, ebéd után összecsokizva vagy a plüssálatukkal pihenés előtt. Ha a képekre kattintunk azonban, a hátteret is előhívhatjuk, ami megmutatja ezeknek a gyerekeknek a valóságát. Hasznos és érdekes ötlet, amely valóban a realitást igyekszik bemutatni és kevéssé drámai és kiszámíthatóan hatásvadász. A képek kapcsán érdekes és talán hiteles beszélgetést lehet a problémáról kezdeményezni. Az oldalon a képek mellé angol nyelvű magyarázatokat is kapunk, ami további segítség lehet - és egy hasznos angolóra alapja.

Igazi dzsungelbe téved, aki komolyan akarja venni a szerzői jogokat, nem könnyű eltájékozódni a jogvédelem típusai és a felhasználás formái között. SZerencsére vannak olyan oldalak, amik leveszik ezt a terhet a vállunkról és gondoskodnak arról, hogy csak jogtiszta és ingyenes képek között keressünk. Az ilyen gyűjtemények egyik legjobbika a Pexels (IDE KATTINTVA), ahol nagyon minőségi képek vannak remekül felcímkézve (angolul), így könnyen találhatunk olyat, amit nyugodtan mutogathatunk az órán, rakhatunk a digitális osztálytermünkbe. Sőt mi több még az oldalra sem kell elmenni, mert a jogtiszta képkereső közvetlenül a Wordből vagy a Powerpointból is elérhető, ehhez csak EZT A BŐVÍTMÉNYT kell telepíteni.

Vicces olédal és remek projekt kiindulópontja lehet a VanGO Yourself nevű (ITT TALÁLHATÓ). A lényege pofonegyszerű: készítsük el híres festmények variánsait fotón a saját szereplésünkkel. A végeredmény pedig egyszerre vicces, de közben a kompozícióról sokat meg is tanító gyűjtemény. Az oldalon összeválogattak sok olyan képet, amit jól lehet rekreálni és még be is címkézték őket, hogy könnyen találjunk magunknak valót. A saját kreációnkat is feltölthetjük és ha szerencsések vagyunk, bekerülhet a legjobbakból készült válogatásba.

A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

A legváratlanabb pillanatokban szalad bele az ember izgalmas ötletekbe. A minap egy értekezleten egy rajztanár kolléga - "csak úgy, a semmiből" - elmesélte, hogy például ő azt is csinálja, hogy a diákok készítsenek a telefonjukkal egy képet valamiről, amiről azt gondolják, hogy "szép". Az ötlet ennyi, én nyelvtanárként egy kiállítást, külön Facebook csoportot és rengeteg beszédet látok az egyszerű ötlet mellé, ami szerintem azért működik, mert a kép mellé esztétikai állásfoglallást is kér a gyerekektől, ami pedig alapértelmezetten beszélgetésre és vitára ösztönöz. Szintén fontos volt, hogy nem az volt a feladat, hogy hozzanak, keressenek egy ilyen képet, hanem nekik kell készíteniük. Szintén könnyíti a dolgot, hogy már 7. osztályban is van szinte mindenkinél mobil, vagy ha nincs, egy digitális fényképezőgép a szekrény mélyéről előkerül ilyenkor. Probáljátok ki, szerintem zseniális ötlet (nyilvánnem korszakalkotóan új, de nekem ebben a formában nem jutott eszembe - köszönet Raszler Györgynek érte :)

Fontos szempont (számomra) nyelvórák tervezésénél, hogy valahogy minél közelebb kerüljünk ahhoz a világhoz, amelyben a diákjaink élnek, illetve megpróbáljunk bemutatni a mi életünkkel párhuzamosan létező valóságokat. Erre zseniális szerintem az a képgyűjtemény, amely egy-egy képre összegyűjti mindazt, amit egy nap megérintünk. Vadászni kell rá az interneten, a legegyszerűbb szerintem az, ha a keresőbe ezt írjuk be: paula zuccotti everything we touch. A képek között tallózva lehet azt játszani, hogy kitaláljuk, hogy az adott ember mivel tölthetia napjait, összeállthatjuk egy nap programját, vagy éppen kereshetünk olyan tárgyakat, amelyeket mi nem érintünk meg soha, de ő igen, vagy éppen fordítva. Érdekes órák kerekedhetnek akár csak tíz képből. Érdemes kipróbálni, nagyon vicces!

A Fotojet (ITTT TALÁLHATÓ ) egy elég profin összerakott képszerkesztő alkalmazás, amelynek van ugyan fizetős része, de az ingyenes oldallal is tökéletesen ellehetünk. Alapvetően kollázsokat készíthetünk vele, illetve köszösségi média oldalainkat is feldobhatjuk izgalamas és profi(nak tűnő) dizájn elemekkel. Egyszerű (Facebook-os) regisztráció után a Collage linkre kattintva találunk template-eket (pl 3D effekteket), amelyek segítségével valóban igen pofás kollázsokat készíthetünk, saját képek feltöltésével. A képeket szerencsére le is tölthetjük a saját gépünkre, azaz elvihetjük - ez néha fizetős szokott lenni az ilyen oldalakon. Egy szó mint száz, ha kollázst készítenénk bármilyen projekthez, megéri a Fotojet-re (is) benézni.

Talán mindenki ismeri a Nagy Gazdasági Világválság egyik ikonikus képét a migráns anyáról, aki a munka reményében hét gyerekével Kaliforniába megy. Ez a kép és még további 170 000 található meg a Farm Security Administration - Office of War Information Photograph Collection részeként pontosan felcímkézve bárki által megtekinthetően a Kongresszusi Könyvtár online gyűjteményében (IDE KATTINTVA). A képek 1935 és 1945 közöttiek és nagyon jól mutatják be a korszakot.

Jópofa eszköz a textorizer, amivel képeket és szövegeket gyúrhatunk egybe (ITT TALÁLHATÓ). Háromféle változat közül választhatunk, mindegyikhez meg kell adnunk egy alap képet. Ezután megadhatunk egy szöveget, ami átüthet a képen, vagy amiből kirakhatjuk a képet. A harmadik változatban a képet hullámvonalakból állíthatjuk elő. Érdekes feladat lehet, hogy készítsenek így képet egy vershez vagy idézethez esetleg próbálják meg kitalálni, hogy mi lehetett az eredeti szöveg. Itt egy példa, ami Az ember tragédiájából készült: