A Guardian is gyakran áll elő érdekes, oktatásban is remekül használható anyagokkal. Ma is egy ilyet cikket ajánlunk minden kedves olvasónk figyelmébe (mégpedig IDE KATTINTVA ). Az ötlet egyszerű, mégis nagyszerű: összegyűjtötte egy fényképész, hogy egyes országokban mit esznek egy héten a gyerekek. Dubai, Mumbai, Nizza, Kalifornia, és még sok hely (Malajzia erősen túlreprezentált :) szerepel a sorozaton, és ami még érdekesebbé (és angolórán különösen jól használhatóvá) teszi a képeket az nem más, mint a minden egyes kép mellé illesztett rövid történet, ahol megismerkedhetünk a gyerekek életével, azzal, hogy milyen körülmények között, hogyan élnek. Remek vitaindító, vagy akár olvasás, netán kommunikatív feladat.

Sokan emlékeznek még biztosan a Google é társaik első szövegfelismerő szoftvereire. Többet kellett a rosszul felismert szöveggel dolgozni, mint amennyi idő lett volna eleve begépelni az egészet. Mára nagyot fordult a világ, szinte bármelyik telefonnak lehet (akár magyarul is) e-mailt, sms-t diktálni, és hiba nélkül kapjuk meg az írott verziót. Ennél is tovább megyünk, hiszen a hangszintetizátor alkalmazások is elég viccesek voltak akár csak pár éve. csakhogy eltelt pár év. A Sound of text (IDE KATTINTVA található) a Google szövegfelismerő rendszerét használja, amelynek segítségével bármilyen szöveget beírhatunk (miután pl. angolból kiválasztottuk a számunkra megfelelő akcentust), és ezt ki is mondathatjuk a géppel. A legszebb azonban mégis az, hogy mp3 fájlokat csinál a Text os sound nekünk, amelyeket le is tölthetünk, ha tetszett, amit hallottunk. És igen, működik magyarul is, érdemes kipróbálni :)

A NASA Voyager száguld egyre messzebb a Földtől, és a fedélzetén 116 képet tartalmaz mindarról, amit szeretnénk) vagyis a NASA szeretne a nevünkben) egy esetlegesen az űrszondával találkozó intelligens földönkívüli civilizációnak elmesélni magunkról. Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk, és miről ismerszünk meg. A 116 képet a Vox egy YouTube videóban (ITT TALÁLHATÓ összefoglalta, és 5 percben fogyaszthatóvá tette. Mondanunk sem kell, hogy egy nyelvtanárnak (de nem csak neki!) micsoda aranybánya lehet ez a rövid videó. Érdekes lehet akár köré egy teljes projektet szervezni, ahol a diákoknak egy időkapszulát kell összeállítaniuk mindazokkal a képekkel, amelyeket jelenleg ők küldenének az űrbe, és a földi civilizációról szólnak.

Milyen lehet egy repülőről készült képen benézni egy hatodik emeleti ablakon? Nos, egyes képek felbontása képes erre. Az ötlet egyszerű: csináljunk képeket 195 gigapixeles felbontásban. És lőn! IDE KATTINTVA egy Sanghaj-t ábrázoló óriásképet láthatunk. Ez egyébként már önmagában is elég lehet egy órán, hiszen a részletek leírásában hosszasan lehet tobzódni. Ha ebbe beleuntunk, fel lehet eleveníteni azt a népszerű térképes játékot, amit bizonyára sokan játszottunk napköziben még akkor, amikor nem volt mindenki kezében telefon: nem kellett mást tenni, mint megkeresni az iskolai atlasz egyik oldalán egy települést. Ezt a képpel remekül lehet játszani, hiszen nagyon nem egyszerű pl. egy bizonyos rendszámú autó megtalálása. Ehhez aztán lehet (célnyelven) instrukciókat adni, kicsit körbeírni, amíg a legügyesebb diákok meg nem találják a vágyott elemet a képen. Aki szeretné még több ilyen képet látni, ajánljuk a Billion Pixel Facebook oldalát

Elég régen volt már, de a mai napig emlékszem azokra az időkre, amikor az ELTE angol szakán a nyelvi alapvizsga egy C-test nevű teszt volt. Akkor kevéssé szerettem, de utólag belegondolva elég érdekes képet ad egy tanuló nyelvtudásáról. Ha arra nem is biztos, hogy javasolnám, hogy kizárólag ennek alapján alkossunk képet az idegennyelvi kompetencia helyzetéről, egy feladatnak feltétlenül érdekes, és gondolkodtató. A lényeg: egy szöveget úgy preparálunk, hogy az első és az utolsó mondatot békén hagyjuk, a tulajdonneveket szintén nem bántjuk, majd minden egyéb szó felét (vagy egyel több betűt) kiveszünk. Így pél___ (például) egy mon__ ilyen lyukakkal van tele. Nagyon izgalmasan mozgatja az agyat, és tényleg sokkal összetettebben tudni kell értelmezni a mondatot, mint egy átlagos lyukas szöveg feladatnál. A teszttípust elnézve jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen szabályos a szerkesztés, akkor hogyhogy nincs rá számítógépes program? Hát persze, hogy van :) IDE KATTINTVA rögtön ki is próbálhatunk egyet (lehet letölthető, nyomtatható szöveget, vagy interaktív feladatlapot is készíteni, a dolgunk csupán annyi, hogy befolyassuk a szöveget). Figyelem, a magyar ékezetes karaktereket sajnos megtagadja a rendszer.

A nyelvtan nem véletlenül egyszerre rettegett eleme sok angolul tanulónak, valamint az egyetlen olyan 'dolog', amely valóban az angoltanár kiváltsága. Köztudomású hogy a nyelvtanár az, aki igazából semmihez sem ért, de mindenről beszél (egy nyelvkönyvet végiglapozva a környezetvédelemtől a demográfiáig rengeteg témával találkozunk, amelyek jó esetben külön végzettséget igénylő kérdések, mégis - nyelvtanárként - ezekkel mind foglalkoznunk kell az órán. Hál'istennek itt a nyelvtan, amit nem vehet el tőlünk senki - kivéve a modern szakirodalom, amely teljes gőzzel a nyelvtan kiszervezésére törekszik, ráadásul úgy, hogy már a vizsgákon is sorra szűnnek meg a nyelvhelyességi feladatlapok. Hát, ez a szomorú sorsunk. Ebben némi vigaszt nyújt a British Council videó gyűjteménye ITT TALÁLHATÓ, amelyben kezdőknek magyarázzák el közérthetően, hogy nyelvtan ügyben merre hány óra. Érdemes rákattintani egy percre, esetleg megosztani kezdő tanítványainkkal.

Hatalmas adatbázisok keletkeznek a nagy internetes cégeknél, és ennek egyre-másra látjuk nem csupán hátrányait, hanem előnyeit is. Remek példa a Google word coach, amely egy egyszerű szókincsfejlesztő alkalmazás, amelyet (ahogy látom) kizárólag mobilon érhetünk el jelenleg. Ahhoz, hogy szavakat tanulhassunk, szinte semmit sem kell tennünk, csupán a keresőbe beírni azt, hogy word coach, és már indulhat is a játék. Két szó közül kell eldöntenünk, hogy melyiknek a szinonimáját látjuk. Ha jól tippelünk pontokat kapunk. öt-öt kérdésből áll egy kör, és a végén minden megoldást újra megnézhetünk, illetve egy-egy szót kiválasztva azt is megtudhatjuk, hogy mi miért van úgy. Egyszerű, praktikus, hasznos, és ott van a mobilos böngészőnkben.

Zseniális játékot fejlesztett a Google research, a neve Semantris ITT TALÁLHATÓ, és egy mesterséges intelligenciával játszhatunk nyelvi tetriszt. A tetrisz szabályai érvényesek, azaz különböző méretű és formájú blokkok kisebb blokkok esnek a képernyőre, azonban van a dologban egy csavar! Minden blokk színes, és majdnem minden blokkban egy angol szót találunk. A feladatunk az, hogy próbáljunk egy olyan szót találni, amelyet szerintünk a háttérben duruzsoló mesterséges intelligencia ezzel a szóval összeköt (pl. ha kitten a megadott szó, akkor lehet helyes a cat, az animal, vagy akár a small szó is). A lényeg az, hogy azt kell megtippelnünk, ahogy a mesterséges intelligencia feltérképezte ezt a szót. Figyelem! A játék angolórák megmentője, vagy a vesztük okozója is könnyen lehet. Büszkeség és fájdalom egyben, amikor angolóra elején (vagy a szünetben) megmutatjuk ezt a játékot, az órán nem játszunk vele, mégis sok diák büszkén mutatja az óra végén az új legjobb egyéni eredményeket :)

Ma egy appot találtunk, amely segítségével remekül lehet SMS történeteket készíteni. A Chat story maker (ITT TALÁLHATÓ a Google play-en) beállításai rendkívül egyszerűk: kiválaszthatjuk a két szereplőt, elkezdhetünk gépelni, majd ha elkészültünk, egyetlen kattintással videót generálhatunk az SMS sztoriból. Ezt aztán elmenthetjük, és az órán lejátszhatjuk. Egyszerű, és viszonylag nagyszerű - és főleg egyszerű - alkalmazás.

Érdemes nyelvórán például nyelvi funkciók tanítására használni - elsősorban nem hivatalos, formális szerkezetek bemutatására, persze.

Ma egy nyelvtanulásban, kezdőknél használható, szerintünk vicces oldalt ajánlunk. Ha a testrészeket tanítjuk, vagy csak szeretnénk a képleírást gyakorolni - abban is az emberek leírását - akkor hasznos lehet a Family Guy Yourself ITT TALÁLHATÓ nevű alkalmazás, ahol összesen nyolc szempont alapján (pl. orr formája, vagy nadrág) szabhatjuk személyre az alakokat. Érdekes lehet akár azt kérni a diákoktól, hogy egy híres embert próbáljanak meg összerakni az elemekből, vagy akár persze saját magukat, ha ezzel nem okozunk nekik traumát, persze. Sőt, akár diktálhatunk is nekik, és ki kell választaniuk minden elemnél azt, amire mi gondoltunk. Ezt továbbgondolva, akár párban is csinálhatják - mindenki létrehoz egy karaktert, és mesél róla. Ennek alapján a pár másik tagjának ki kell találni, hogy hogyan is nézhetett ki a másik rajza. Viszonylag kevés idő a gép előtt, és sok-sok jól irányított, hasznos beszéd.