| Érdekes elemzés az amerikai oktatási rendszerről |
|
|
|
| MyBlog |
| Írta: Prievara Tibor |
|
Néhány érdekesség: Amerikában évente diákonként 10 000 dollárt költ az állam (ez kb. tízszer annyi, mint a magyar normatíva). Ebből a pénzből gyakran 14 éves korukra olvasni sem tanulnak meg a gyerekek. A film felteszi a kérdést: tényleg a pénzen múlik? Úgy tűnik, nem. Kansas-ban például kötelezték az oktatási kormányzatot, hogy elköltse azt a pénzt az oktatásra, amit az intézmények kértek (2 milliárd dollárt!). Mi lett belőle? Úszómedencék, rengeteg számítógép, eszközök, hatalmas új épület az adminisztráció számára. Segített ez? Nem, az eredmények tovább romlottak. Mik lehetnek az okok? A filmben leginkább a 'tenure' intézményét támadják, ami gyakorlatilag a 'véglegesítést' jelenti, azaz nagyon komoly védelmet ad a tanároknak. Nem, vagy csak nagyon nehezen lehet őket eltávolítani az iskolákból. Szintén szó van a 'körzetesítésről' is, ami lehetetlenné teszi, hogy valódi versenyhelyzet alakuljon ki az iskolák között. További következménye ennek, hogy a szülők az iskola alapján választanak lakhelyet. Sőt - említi hallatlan szörnyűségként a film - néha olyan is van, hogy ál-bejelentkeznek emberek olyan környéken lakó ismerőseikhez, akik jó iskola környékén laknak. Természetesen az USA-ban van olyan felügyeleti szerv, aki kimegy a lakásokra, és megnézi, hogy tényleg ott lakik-e a gyerek. Ismerős történet? Nekem igen, mondjuk az ellenőrzést leszámítva itthon is játszódhatna. És játszódik is! Szóval, a tanárok nincsenek teljesítménykényszer alatt, illetve az iskolák sincsenek versenyhelyzetben. Mi az eredmény? Léteznek az USA-ban az ún. charter school-ok, ahol lényegében úgy veszik fel a tanárokat, hogy azok vállalják, hogy a 'tenure' védelme nem vonatkozik rájuk. Lássunk csodát: az eredmények drasztikusan elmozdultak - felfelé! Vicces kettőssség jellemzi a rendszer a jogok, jogok védelme területén is. Létezik a 'gumiszoba' nevű hely minden iskolában. A 'rubber room' az a hely, ahová azokat tanárokat rakják, akiket nem akarnak a diákok közelébe engedni, ugyanakkor nem lehet őket kirúgni sem. A filmben vannak elég elképesztő esetek is- pl. szexuális zaklatást bizonyítottak egy tanárra (e-mailben tette), ő elismerte, hogy tényleg ő írta a levelet, de még így is többéves folyamat, amíg el lehet távolítani az iskolábaó. Addig minden nap bejön az iskolában, beül a gumiszobába, és ott van. Fizetést pedig kap. Ugyanakkor elég egy rosszindulatú névtelen telefon sokszor, és azonnal felfüggesztik a tanárt - akár hónapokra is. Szóval nem egyszerű ott sem tanárnak lenni, és még a rendszer sem működik jól. Pedig pénz, az van rá. Most további tanulságok, érdekességek következnek, azaz jön maga a film (angolul):
Comments (1)
|




Egy gyereket sem hagynak leszakadni az USA-ban. Állítólag. A lapozás után egy 40 perces dokumentumfilm található - angolul. Összefoglalva: miért nem működik az oktatás az USA-ban? Sok kérdést tesz fel a film, keres, ad válaszokat is. Néhány érdekességet kiemelnék a filmből (hátha nincs mindenkinek kedve végignézni).







Ebbe a rendszerbe léptek be harmadik típusként a charter iskolák. Ezeket is az önkormányzat hozza létre és finanszírozza is ugyanúgy, mint a többi iskoláit, viszont nem vonatkoznak rá azok a szabályok, amik a hagyományos iskolákra. Ehelyett ezeknek az iskoláknak az alapító okirata (ez a charter) szabja meg, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük. Ebben az okiratban az iskola komoly és számonkérhető vállalásokat tesz (pl. nem hullanak ki a gyerekek, adott százalék tanul tovább, adott eredményeket érnek el az év végi vizsgákon), amíg ezeknek a feltételeknek megfelel, addig szabadon dolgozhat.
Az első ilyen törvényt 1991-ben fogadták el Minnesotában, ma már 43 államban vannak ilyen iskolák. Érdekes volt a tapasztalat Chicagó-ban, ahol a lepukkantabb belvárosi negyedekben jöttek létre ilyen sulik és megdöbbentően jó eredményeket értek el. Kiderült, hogy a korábban a gazdagabb kertvárosokban dolgozó kiváló tanárok kezdtek el ide átjönni, mivel itt mentesek voltak az őket megfojtó adminisztrációtól és szabadon dolgozhattak, aminek aztán meg is lett az eredménye.
http://en.wikipedia.org/wiki/Charter_school
http://credo.stanford.edu/reports/MULTIPLE_CHOICE_CREDO.pdf