Érdekes tudományos cikket találtam (ITT OLVASHATÓ), ami bár nem mai csirke, mégis talán elgondolkodtató. a kutatók azt vizsgálták, hogy mit gondolnak a tanárok (ebben az esetben alsós tanítók) a kreatív gyerekekről. A vizsgálat egyik részében arról kérdezték őket, mennyire tartják fontosnak a diákok kreativitását. Szinte minden tanár azt mondta, hogy a kreativitás nagyon fontos érték, fejlesztése az iskola fontos feladata és ő maga is naponta foglalkozik azzal, hogy diákjai kreativitását fejlessze.

Ezután arra kérték meg őket, hogy egy listából válasszanak tulajdonságokat, amik jellemzőek a legkedvesebb és a legkevésébé kedvelt diákjukra. A listában több olyan tulajdonság is szerepelt (impulzív, nonkormformista, érzelemvezérelt, elszánt, individualista stb.) ami a kreativitáshoz szorosan köthető. Érdekes módon a tanárok kedvenc diákjai semmilyen olyan tulajdonsággal nem rendelkeztek, ami a kreativitásra jellemző, a legkevésbé kedvelt gyerekek pedig bővelkedtek ezekben. Nincs is ebben semmi meglepő, végső soron ki szeretne egy olyan osztályt, tanítani rajzra, amiben csak kis Picasso-k ülnek, egy olyan osztályt tanítani irodalomra, ahol csak József Attilák vannak? A vizsgálatból az is kiderült, hogy a tanárok felfogása arról, hogy mit jelent a kreativitás és az milyen más személyiségjegyekkel jár együtt drasztikusan különbözik attól, amit a pszichológia gondol.

Nektek mi a véleményetek? Kell fejleszteni a kreativitást? Kell a kreatív gyerek?