|
 A mostani óravázlat sokféle tevékenységre ad lehetőséget a diákoknak. A téma a fosszilis nyersanyagok termelése és felhasználása a világban. A diákok közösen készítenek el az interaktív táblán egy térképet a Föld fosszilis energiahordozóinak elhelyezkedéséről, termeléséről és felhasználásáról, majd ezt tárgyalják meg.
Az energiaválság napjaink aktuális témája, ami elsődlegesen a földrajz órákon kerül tárgyalásra, de a társadalomismeret vagy a természetismeret órán is szóba kerülhet. Ez a 45 perces foglalkozás lehetőséget ad a diákoknak, hogy képet formáljanak a világ helyzetéről. Ehhez elkészítenek egy olyan térképet, amin feltüntetik a főbb termelőket, készleteket és fogyasztókat. A térkép elkészítéséhez hasznos eszköz az interaktív tábla.
Óravázlat - Fosszilis energiahordozók - ki van bajban?
| Tantárgy |
Földrajz (esetleg természet- vagy társadalomismeret)
|
| Cél |
A fosszilis energiahordozók termelését, felhasználását és készleteit bemutató térkép készítése.
|
Szint
|
Középiskola, de talán felső tagozaton is érdemes megpróbálni.
|
| Idő |
45 perc
|
Mi ez és mire jó?
|
A fosszilis energia helyzetének bemutatása, topográfiai ismeretek bővítése, együttműködés
|
Technikai előfeltételek, tippek
|
Amire szükség van:
- interaktív tábla
- adatok szovegállományban (lásd a táblázat alján)
-Notebook állomány a térkép készítéséhéz (lásd a táblázat alján)
|
Óra leírása
|
1) Nyomtassuk ki és vágjuk fel az adatokat tartalmazó szövegállományt!
2) Osszuk ki az adatokat véletlenszerűen a diákok között. Összesen 45 adat van, így egy-egy diáknak több is juthat (5 perc)
3) A diákok a kártyájukon egy energiahordozó készletének, kitermelésének vagy tartalékainak értékét találják egy-egy országban. A feladatuk, hogy a töbiekkel beszélgetve megállapítsák a hasonló adatok közül az övék hányadik a sorrendben. (10 perc)
(Három energiahordozó, szén kőolaj és földgáz esetében szerepel az első öt ország a kitermelés, a felhasználás és a tartalékok alapján. Engedjük a diákokat szabadon mozogni, beszélgetni egymással, hogy meghatározhassák az adott szempontból az ő országuk és értékük hányadik.)
4) Vetítsük ki a térképet az interaktív táblára. A térkép alatt a kőolaj, a földgáz és a szén jelét láthatjuk 3 külön színben, mindegyik színből 5 külön méretben. A fekete szín jelzi a termelést, a piros a felhasználást, a kék a tartalékokat. Sorban nevezzük meg az ásványkincseket és kérjük meg a tanulót, aki rendelkezik a sorban következő értékkel, hogy jöjjön ki a táblához és helyezze el a megfelelő jelet a megfelelő értéket. (15 perc)
(Kezdjük például így: Kinél van a legnagyobb szén kitermelés? A megfelelő értékkel rendelkező tanuló kijön a táblához és a legnagyobb fekete szén jelet felhelyezi az országához (Kínához). Ezután megkérdezzük, kinél van a második legnagyobb és így tovább. A kitermelés után a fogyaztást kérdezzük, ekkor a piros szén jeleket helyezik el. 15 perc alatt kialakul a térképünk, ami pontosan mutatja a fosszilis energiahordozók kitermelésének, felhasználásának és tartalékainak helyzetét a világban.)
5) Amint elkészült a térkép a diákoknak adjuk ki a feladatot, hogy írjanak négy olyan mondatot, ami a térkép alapján von le következtetéseket. (5 perc) (Pl. Japán csak a fogyasztásban van a világ élvonalában, tehát energiahordozóit importálnia kell.)
6) Alakítsunk 4 fős csoportokat. A csoportok olvassák fel egymásnak megállapításaikat és közösen válasszák a négy legtalálóbbat, legérdekesebbet. Ezeket esetleg írjuk fel a táblára a térkép mellé. (10 perc)
|
Letöltések, további segítség
|
Az adatokat tartalmazó szövegállomány INNEN TOLTHETŐ LE.
Az előkészített világtérkép Smart Notebook formátumban PEDIG INNEN.
|
|
