Két weboldalt ajánlunk ma a nyájas (angol szakos) olvasó figyelmébe, mindkettőt ITT találtuk. Az elsőt kezdőbbeknek és/vagy kicsiknek ajánljuk (IDE KATTINTVA látogatható meg). Érdemes kipróbálni interaktív táblán, mivel nagyon vicces az, ahogy a hangosan kimondott szavakat össze kell raknunk. Ha 5 perc van az óra végén, és szeretnénk hasznosan kitölteni, ám mégis levezető játékkal, az oldal kiválóan alkalmas a célra (tegyük meg azt a szívességet, hogy lelkes gyerekeket küldünk a következő órára :). A másik játék (ITT TALÁLHATÓ) nehezebb, inkább B1+ szinten játszható, és kicsit egyszerűbb, hiszen szavak rokonértelmű párját, vagy éppen ellentétét kell megkeresnünk. A játék benne annyi, hogy a szavak 'elemek', és bele kell lőnünk egy kis katapulttal egy robot szájába. Az fura picit, hogy nem a helyes megoldás számít igazán, hanem az, hogy beletaláltunk-e a robot szájába.

Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.

Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Nemrég írtunk arról a kísérletről, mely során diákoktól azt kértem, hogy hetente osszanak meg egymással egy-egy olyan érdekes oldal, ami hasznos lehet a többieknek is, és az angolhoz kapcsolódik. Valóban igaz, hogy ha hagyjuk, hogy saját maguktól írjanak a gyerekek, egészen meglepően jó dolgokat tudnak hozni. Ma a Kids react című YouTube csatornát ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ), ahol különböző rövid, online terjedő 'vírus' videókat, vagy a világ egyéb érdekes, fura jelenséget mutatnak gyerekeknek, tinédzsereknek, és megkérdezik a véleményüket. Nagyon viccesek a válaszok, és nem is nehezek, ráadásul egy-két mondatosak, azaz gond nélkül lehet szerkeszteni, vagy akár csak 3-4 mondatot kivenni belőle, illetve megkérdezni a mi diákjainkat arról, hogy ők mit gondolnak a videóról. Összesen egyébként 215 videó tallható a csatornán, szóval lesz mit szemezgetni. Az ötletet köszönjük Bráder Edinának!

Sokat lehet azon töprengeni, hogy a nagy technológiai váltás milyen folyamatokat indít majd be az oktatásban. Mi lesz az osztálytermekkel, a tanár-diák viszonnyal, mi lesz a tankönyvekkel? Fontos elméleti kérdések ezek, de vannak olyan kollégák is, akik nem csak gondolkodnak róla, hanem egyszerűen megcsinláják. Gergelyi Katalin, a tavalyi PIL Fórum egyik díjazottja például interaktív irodalomkönyvet készített diákjainak (ITT TALÁLHATÓ).

Mindehhez a webnode nevű tartalomszerkesztő alkalmazást használta, nem kellet tehát bonyolult html kódokkal és a server eléréssel törődnie. A tankönyvben nagy fejezetekben találunk életrajzokat, műveket, tételvázlatokat és természetesen mindazt, amit elvárhatunk egy interaktív könyvtől, képeket, videókat, kiegészítő anyagokat, hivatkozásokat. A folyamatosan bővülő oldal, bár egyértelműen a tanárnő diákjainak készült, egészen kiválóan alkalmazható bárhol. Szép példája annak, hogy milyen is lehet az igazi digitális tankönyv.

A mai poszt nem kifejezetten IKT, bár tartozik egy letölthető feladatlap hozzá. Nemrégiben 'csoportok' volt a téma, és arról kezdtünk beszélgetni a gyerekekkel, hogy vajon az amerikai filmekben látható középiskolás 'típusok' mennyire igazak itthon. Aztán elkezdtem utánaolvasni a dolognak egy picit, és készítettem egy gyűjteményt. Ezt most mellékelem csatolmányban. Az óra így zajlott:  kerestem 6-7 képet, amin ezek a típusok voltak láthatóak (pl. számítógépes 'nerd', pompomlány stb.), és megkérdeztem, hogy mit gondolnak, milyenek lehetnek ezek a diákok. Ezután mindenki kapott 1-2 kártyát a típusok leírásával, és körbejártak a teremben, mindenki elmesélte a másiknak, hogy ő mit tud (a kártyák alapján). Ezután párban megpróbálták az összes típust felidézni, akiről hallottak (nem volt szabad jegyzetelni, de mondtam nekik, hogy nagyon figyeljenek). Végül a párok egymást tesztelték. Ha a csoport nyitott, arról szoktunk még beszélgetni, hogy vajon ezek a kategóriák mennyire jellemzőek a magyar iskolákra.

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szexuális nevelés, szexuális felvilágosítás mindig nehéz ügy. Főleg, ha egy harminc fős osztálynak kell megtenni. Van aki nem mer kérdezni, van aki túlságosan is mer. Sokan inkább vihognak, mert kínos számukra a dolog. Nehéz eltalálni, hogy kinek mit kellene elmondani, hiszen van, akinek nem sok újdonsággal szolgálhatunk míg másoknak csak azzal. Ilyenkor minden segítség jól jöhet. Ilyen segítő próbálkozás az A-HA program weboldala is (IDE KATTINTVA).

A fiatalos dizájn mögött elég bőséges tartalom rejlik. Van itt szó fogamzásgátlásról, anatómiáról, betegségekről egyaránt, mindarról, ami a kalsszikus felviágosítás terepe. Ezen felül van egy orvos válaszol rovat és fórum is.  A keresd meg az óvszert a szobában játék nekem egy kicsit sok volt, de mindenért kárpótolt a Sub Bass Monster dal a gumiról, ami itt nálunk is megtekinthető:

Vannak olyan alkalmazások, amiknek a világon semmi értelmük nincsen, mégis viccesek és jól használhatóak a tanításban. Ha sikerül a diákok figyelmét valamivel megfogni, elkapni, akkor érdemes ezeket használni, még akkor is, ha egy szigorú tudós kétségbe vonná a hasznát vagy értelmét. Pedig akkor sosem tudná meg, hogy mi köze az erdei mormotának és a rákevő makákónak a reformkorhoz!

Szerencsére az Európai Bioinformatikai Intézetben nem csak szigorú tudósok doolgoznak, hanem kifejezetten vicces kedvűek is. Így születlhetett meg a DeCode oldal (IDE KATTINTVA), ahol a legmagasabb tudomány ad randevút a szórakoztató értelmetlenségnek. Az oldalon beírhatjuk a nevünket (vagy bármilyen más legalább 5 betűs szöveget, lehetőség szerint ékezetek ésírásjelek nélkül), amit az alkalmazás aminosavsorrendként értelmez (ugyanis az élőlények fehérjéit felépítő 20 aminosav mindegyikét egy-egy betű kódoolja), ezt a sorrendet azután lefordítja a legvalószínűbb DNS sorrendre és már olvashatjuk is a nevünket DNS-ben.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!

Az Excel azok közé a programok közé tartozik, amit szinte mindenki használ, de csak kevesen ismerik minden lehetőségét. Most egy ingyenes kiegészítést ajánlunk, amivel fantasztikusan látványos hálózati diagramokat készíthetünk. A NodeXL kiegészítést ingyenesen tölthetjük le (IDE KATTINTVA) 2007-es vagy 2010-es Excel kell a használatához.

Ha elindítjuk a NodeXL-t megadhatunk pontokat és köztük levő kapcsolatokat, ezeket azután gyönyörűen testre szabhatjuk, színekkel, vastagsággal, címkékkel. Lehetőségünk van arra is, hogy a program maga állítsa be ezeket az értékeket és így nagyon szép hálózati diagramokat kapunk. Nagyszerűen használható a program például szociometriai felmérések vizualizációjára, de arra is jó lehet, hogy informatika órán bemutassuk a diákoknak, milyen lehetőségek vannak az Excelben.

Érdemes így az utolsó órák környékén körülnézni a legegyszerűbb online játékok között is. Ha mást nem teszünk, csak beengedjük a gyerekeket a számítógépterembe, és adunk nekik 2-3 játékot - majd hagyjuk őket párban játszani - valószínűleg sokkal többet tanítunk nekik, mintha bármi mással próbálnánk lekötni őket. Nem utolsósorban mi is eljátszhatunk egy-egy érdekesebb darabbal :) Hogy tematikusak legyünk, egy karácsonyi játékot ajánlunk most (mégpedig ITT ÉS NEM MÁSHOL), de érdemes egy kis időt eltölteni az oldalon, hiszen már külön kategória az Educational games - azaz a kifejezetten oktatási céllal fejlesztett játék, de a detektívesdi is izgalmas kategória lehet!

Sokat lelkesedtünk már itt a TanárBlogon a Fortepan nevű oldal iránt (például ITT és ITT és ITT), ahol talált amatőr fényképek sorakoznak tömkelegével. Fantasztikus érzés az oldalon böngészni és remekül használható nyelvórán, irodalomból, történelemből egyaránt. Most nagy örömmel jelenthetjük be, hogy az oldalnak tesvére született.

Ez a Super8 (IDE KATTINTVA) ahol a legendás filmfelvevőgéppel készült amatőr felvételek között böngészhetünk. Több mint 2000 órányi film között veszhetünk el, amik az 1930 és 1990 közötti 60 év privát történelmébe engednek betekintést. Sajnos, a Fortepanhoz képest itt szigorúbb felhasználási keretek között kell mozognunk. Nem ágyazhatjuk be a filmet és azok közepén mindig ott díszeleg a super8.hu felirat. Cserébe viszont saját listákba menthetünk egész filmeket vagy részleteket és kifejezetten hatékonyan vannak címkézve a filmek, ami nagyban segíti a keresést. És egy ilyen úttörőtáboros filmnek ki tudna ellenállni?

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)