Hihetetlennek tűnik a cím, pedig az utoldó szóig pont így igaz. Sokat és sokan gondolkodtak azon, hogy milyen haszna lehet a közösségi oldalaknak, illetve a videómegosztóknak a közéletben. Érdekesség, hogy a legnagyobb botrányok az angol futball világában leginkább twitter bejegyzésekből fakadnak. Egyre gyakoribb a BBC-n is, hogy egy cikk agy játékos tweet-jéről és annak fogadtatásáról ír. Most egy sokkal izgalmasabb dolgot ajánlunk - a washingtoni Fehér Ház YouTube csatornáján mindenki feltehet kérdéseket magának az amerikai elnöknek, aki január 30-án eg sajtótájékoztatón sok kérdésre válaszol. A legjobb kérdések beküldőit meghívják egy Google + csevegésre, magával az elnökkel. Kérdezni bármilyen nyelven lehet, Google fordítóval azonnal angolítják. A határidő január 28., szóval sietni kell, de a Fehér Ház YouTube csatornája egyébként is trtogat érdekességeket (MÉGPEDIG ITT).

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Soha nem felejtem el, még az internetes kommunikáció hajnalán, amikor a szokottnál egy kicsit ironikusabbra sikerült megjegyzést egy ismerősöm komolyan vett. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csak vicceltem, ő kiakadt és azt mondta: de akkor miért nem írtál mellé smiley-t??!! Én azt gondoltam, amit Rejtő Jenő egyik hőse, hogy ti. 'nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani', de azért azóta figyelek, és azon gondolkozom, vajon az idézett Rejtő könyveibe hány smiley is kellene. Így megy ez. Azóta viszont igény lett azóta az érzelmek szélés skálájának online kifejezésére, és ahol van kereslet, ott lesz kínálat is. IDE KATTINTVA egy listát találhatunk azokkal az érdekes, hasznos, vagy egyszerűen csak különleges smiley-kkal, amelyekkel még több érzelmet csempészhetünk Facebook üzeneteinkbe. Jó halászást!

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!

Többször fordult elő velem, hogy nagyobb fájlokat, esetleg egész könyvtárakat szerettem volna megosztani másokkal. Legutóbb egy könyv hanganyagával voltam így. A legegyszerűbb megoldásnak a Dropbox publikus ('Public') mappája bizonyult. A Dropbox (ITT TALÁLHATÓ) egyszerűen a gépünkön található fájlok online változata. Ehhez kapcsolódik a 'Public' mappa most, ahová feltölthetünk bármilyen fájlt, vagy mappát, majd kapunk hozzá egy linket, amelyet másokkal megosztva letölthetővé válnak az anagok (de csak azok az anyagok, amelyekre a link mutat, azaz nem lehet ettől matatni a cuccaink között). Ajándékként IDE KATTINTVA a The Finals című angol nyelvkönyv hanganyagának az első felét lehet most letölteni egy zip fájlban. A lapozás után megmutatjuk, hogy hogy is néz ki mindez a Dropbox oldalán.

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.

Valaha régen azért jöttek létre a keresőprogramok, hogy segítsenek rendet vágni az egyre nagyobbra növő internetben és kiszűrjék a nekünk fontos oldalakat, információkat. Azóta azonban akkorára nőtt az internet, hogy ma már a keresőprogramok találatai között kell rendet vágni. Nem mindegy, hogy milyen célból keresünk, ha például azt írjuk be egy keresőbe, hogy gravity elsőre mindenféle cégek és termékek jelennek meg és hosszasan válogathatunk, amíg valami olyat találunk, ami a tanításban vagy tanulásban is hasznos.

Ezen a helyzeten segít az InstaGrok nevű kereső (IDE KATTINTVA), ha megadunk egy kifejezést, akkor az oldal végigkutatja a webet, de csak olyan tartalmakat keres, amiknek köze lehet a tanuláshoz. Ezeket azután szint szerint elrendezi, címkézi. Külön összegyűjti a releváns videókat és ahozzáteszi azokat az érdekes kérdéseket is, amik szóba jöhetnek. Mindezeken túl legyárt egy fogalom-térképet is az adott dologról és egy rövid kvízt is, amiben ellenőrizhetjük a tudásunkat.

Nemrég írtunk arról, hogy a Delicious linkmegosztó oldalon milyen érdekes projektet lehet csinálni (ITT A CIKK). Nos, most, hogy két kör Delicious projekt lefutott, gondoltam, érdekes lehet röviden összefoglalni, hogy mennyire jött be a dolog, illetve mire érdemes figyelni annak, aki ilyenre vetemedne a későbbiekben. A lapozás után tapasztalatok, érdekességek, tanácsok, módszertan!

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.

A Storify nevű oldal segítségével (IDE KATTINTVA található) azt tehetjük, amit az oldal neve ígér - történetekké fűzhetünk össze sok mindent. Ráadásul nagyon egyszerűen, ami hatalmas előny. Nézzük hogyan működik: először is regisztrálnunk kell (de nem rögtön az elején, azaz elkészíthetünk egy történetet, és csak a végén kell regisztrálnunk - ez azért is fontos, mert nem kell a regisztrációval időt töltenünk óra az elején). Ezután adhatunk egy-egy témakört (pl. Queen Elizabeth), és ehhez kereshetünk a különböző oldalakon (pl. Facebook állapot frissítések erről, de Twitter, Google, vagy YouTube keresést is futtathatunk.

A Tricider nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) ideális eszköz az online ötleteléshez. Előnye, hogy semmiféle regisztráció nem kell ahhoz, hogy a diákok használják, és mi magunk is beléphetünk rá a Facebook vagy éppen Google azonosítónkkal is. A feltett kérdésre adhatnak a diákok válaszokat, ezekhez akár képeket is rakhatnak. A klasszikus ötletbörze szabályai szerint fogadhatunk ide mindent, kontroll és kritika nélkül.

Az egyes válaszokra, ötletekre azután szavazni is lehet, érveket lehet felsorakoztatni mellette és ellene (amikor érvelünk, akkor a + vagy - jellel kell megadnunk, hogy az adott ötlet mellett vagy ellen próbálunk-e szólni). Ezekbe az érvekbe akár már linkeket is elhelyezhetünk. A kérdés feltevője bármikor megnézheti a szavazás állását, megkaphatja Excelben a válaszokat és a szavazatokat, de le is állíthatja az ötletelést. Előny, hogy a szavazást könnyedén beágyazhatjuk a blogunkba, digitális osztálytermünkbe, de egy kattintással a Facebook oldalunkra is kikerülhet. A mi filozofikus kérdésünk a lapozás után található.

A képregényeket mindenki szereti, az egészen intellektuális grafikus regényektől Garfieldig mindenki találhat bennük valamit, amit kedvel. A tanításban is nagyon sokféleképpen felhasználhatjuk, feldolgozhatunk vele történeteket, gyakorolhatjuk a nyelvet, de nálam az is bevált, amikor a fémhulladékok kezeléséről kellett vicces képregényt készíteniük. Csokorba szedtünk tízet a weben elérhető legjobb képregénygyártó programok közül:

1. Régi kedvenc a megbízható Bitstrips (IDE KATTINTVA), mindent tud, amit elvárhatunk egy képregény készítő programtól, elhelyezhetjük a figurákat, a hátteret, beírhatjuk a szöveget. Mi kell még?

2. Magát a web legnagyobb ilyen oldalaként hirdeti a Pixton (ITT VAN). Tény, ami tény, egészen elképesztő a lehetőseg tárháza, amiből dolgozhatunk, látványosabb képregényeket készíthetünk vele, mint az előzővel, de könnyebben el is veszik az ember a lehetőségekben.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Remek kis program a Jigsaw Planet (IDE KATTINTVA) egyetlen kattintással készíthetünk vele online kirakósokat, még regisztrálnunk sem kell.Fel kell töltenünk a képet, kiválasztani, hogy milyen alakúak legyenek a darabok és hány legyen belőlük, valamint azt, hogy elforgathatóak legyenek-e, ennyi ezután elég kattintani és már el is készült a remek kis interaktív puzzle.

Az elkészült kirakóst beágyazhatjuk az oldalunkba, a digitális osztályterembe, de hivatkozásként  is megoszthatjuk. Remek időkitöltő feladat lehet, bármit is tanulnak éppen.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A 22frames nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) hiánypótló vállalkozás, hiszen nem kevesebbre vállalkozik (egyelőre még béta állapotban), mint hogy a világhálón fellelhető feliratozott filmeket segít nekünk megtalálni. A filmek tematikusan is csoportosítva vannak, azaz kereshetünk pl. animációkra, vagy éppen különböző témájú filmekre (pl. állatok). Ha valaki még ennél is jobban érdeklődik a téma iránt, az akár saját maga is elkezdhet filmeket feliratozni (mondjuk kereshetünk magyar dokumentumfilmeket, és elláthatjuk őket más nyelvű felirattal), vagy éppen IDE KATTINTVA további információt találhat a feliratozott filmek használatáról a nyelvórán.

Hosszú ideje folyik az ötletelés arról, hogy miként lehetne közelebb hozni az iskolában elsajátított tudást közelebb hozni mindahhoz, ami a való életben lényeges. egyes kutatások szerint a valódi tanulásunknak csak 30%-a az, amit formális (iskolai) keretek között teszünk meg, míg a többit informális csdatornákon (tévé, múzeumok, könyvek stb.) szerezzük meg. Többféle megközelítés is született arra, hogy a kétféle tudást közelítsük egymáshoz, több-kevesebb sikerrel. Az érettségihez közelítők számára különösen fontos lehet, hogy a pályaválasztásra készülve találkozhassanak olyanokkal is, akik nem csak tanítják, hanem akár csinálják is az egyes tudományokat.

Aki azonban már próbálkozott azzal, hogy akár egy-egy faktos csoportot megpróbáljon elvinni valahová, ahol az adott tudományággal komolyan foglalkoznak, tudja, hogy nem olyan egyszerű dolog ez. még ha ismerünk is valakit, aki szívesen fogadja a csoportot, a logisztikai nehézségek jelentősek. Egy-egy kutatólaborban (hacsak nem végeznek maguk vizsgálatokat a diákok, amire nem nagyon van esély), egy óránál többet nem nagyon érdemes eltölteni, ehhez viszont több órányi utazás társul. Maguk a laborok ritkán látványosak, többnyire szürke dobozok vanna számítógépekre kapcsolva és a mérések eredményeként számsorok jelennek meg. Nem TanárBlogon keseregnék arról, hogy milyen nehéz dolog ez, ha nem az IKT eszközök jelentenék a megoldást ebben az esetben is. Ha nem a csoport megy el  a laborba, hanem a kutató jön el az osztályterembe, minden nehézségen felül kerekedhetünk. Az alábbi videó egy ilyen foglalkozáson készült: