Noha a globális problémák a különféle tantárgyaknál általában csak az olvasmányok között szerepelnek, kevesen vitatják, hogy fontos lenne, hogy szó essen róluk az iskolában is. Természetesen az igazán jó az lenne, ha a globális problémákról nem csak magukban beszélhatnének a diákok, hanem más iskolák diákjaival együtt és megtapasztalhatnák, hogy ezek a kérdések valóban mindenkit érintenek.

Szerencsére van ilyen oldal, ami erre lehetőséget ad, a neve TalkingITGlobal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon a legkülönfélébb problémákhoz találhatunk háttéranyagokat, az erdőírtástól a kis nyelvek eltűnéséig. Van azonban egy kifejeztten oktatási rész a TIGed néven (IDE KATTINTVA), itt létrehohatjuk a saját osztályunkat és kereshetünk partnerekt a közös munkához. Nem csak földrajzból vagy társadalomismeretből lehet érdekes, hanem az idegen nyelv gyakorlására is lehetőséget ad, és minthogy az oldal nem csak angolul, hanem németül, spanyolul és franciául is elérhető, erre sok lehetőségünk is adódik.

Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szexuális nevelés, szexuális felvilágosítás mindig nehéz ügy. Főleg, ha egy harminc fős osztálynak kell megtenni. Van aki nem mer kérdezni, van aki túlságosan is mer. Sokan inkább vihognak, mert kínos számukra a dolog. Nehéz eltalálni, hogy kinek mit kellene elmondani, hiszen van, akinek nem sok újdonsággal szolgálhatunk míg másoknak csak azzal. Ilyenkor minden segítség jól jöhet. Ilyen segítő próbálkozás az A-HA program weboldala is (IDE KATTINTVA).

A fiatalos dizájn mögött elég bőséges tartalom rejlik. Van itt szó fogamzásgátlásról, anatómiáról, betegségekről egyaránt, mindarról, ami a kalsszikus felviágosítás terepe. Ezen felül van egy orvos válaszol rovat és fórum is.  A keresd meg az óvszert a szobában játék nekem egy kicsit sok volt, de mindenért kárpótolt a Sub Bass Monster dal a gumiról, ami itt nálunk is megtekinthető:

Vannak olyan alkalmazások, amiknek a világon semmi értelmük nincsen, mégis viccesek és jól használhatóak a tanításban. Ha sikerül a diákok figyelmét valamivel megfogni, elkapni, akkor érdemes ezeket használni, még akkor is, ha egy szigorú tudós kétségbe vonná a hasznát vagy értelmét. Pedig akkor sosem tudná meg, hogy mi köze az erdei mormotának és a rákevő makákónak a reformkorhoz!

Szerencsére az Európai Bioinformatikai Intézetben nem csak szigorú tudósok doolgoznak, hanem kifejezetten vicces kedvűek is. Így születlhetett meg a DeCode oldal (IDE KATTINTVA), ahol a legmagasabb tudomány ad randevút a szórakoztató értelmetlenségnek. Az oldalon beírhatjuk a nevünket (vagy bármilyen más legalább 5 betűs szöveget, lehetőség szerint ékezetek ésírásjelek nélkül), amit az alkalmazás aminosavsorrendként értelmez (ugyanis az élőlények fehérjéit felépítő 20 aminosav mindegyikét egy-egy betű kódoolja), ezt a sorrendet azután lefordítja a legvalószínűbb DNS sorrendre és már olvashatjuk is a nevünket DNS-ben.

A National Geographic most összesen 75 teljes dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé a Snag Films oldalán (ITT TALÁLHATÓ az oldal). A filmek újak, legtöbbjük 2008-as, szóval nem is az archívum kis szelete nyílt meg. Sajnos azonban eredeti nyelven, azaz angolul nézhetőek csak ez egész estés dokumentumfilmek, amelyek a maják kincseitől kezdve, az oroszlánokról szóló 70 perces filmen keresztül Egyiptom varázslatos történelmét bemutató műig nagyon sokrétű és izgalmas a válogatás. Kár lenne kihagyni.

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

A különféle felmérések szerint hazánk lakosságának elsősegélynyújtási ismeretei nem hiányosak, hanem praktikusan nem létezőek. Alig van valaki, aki tudja, hogy mit kellene tennie, ha valaki összeesik előtte. Pedig az segítségnyújtásban az első percek a legfontosabbak. Egy dologgal bizonyosan ártunk: ha nem teszünk semmit.

Bár az alapos oktatást nem pótolhatja, mégis érdekes és hasznos lehet az a szimulátor, mit az Amerikai Szívgyógyászati Társaság honlapán találhatunk meg (IDE KATTINTVA).  Az egészen valósághű program nem a hazánkban elfogadott protokollt követi, hanem az amerikai, befúvás nélküli metódust. Egy próbát megér!

A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Ma jelentették be, hogy 2011-ben az orvosi Nobel-díjat megosztva kapta Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman a természetes immunitás kutatásban elért eredményeikért. Az alábbi prezi  (IDE KATTINTVA) röviden bemutatja kutatásaikat, segíthet abban, hogy a legközelebbi biológia órán ismertethessük a felfedezések jelentőségét. A prezi le is tölthető innen, hogy internet kapcsolat nélkül is lehessen használni (bár akkor a beágyazott videók nem működnek).

Kellemes ismeretterjesztést!

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Sokat lehet azon filozofálni, hogy vajon mi lesz a következő olyan technológia, ami megváltoztatja az életünket, szorosabban véve az oktatást. Egy-egy jósnak néha sikerült beletalálnia, de legtöbbször azért meglepetés, hogy mi az, ami a tanításban helyet és teret kap. Kevesen gondolták volna tíz éve, hogy az interaktív tábla teljes polgárjogot nyer és az okostelefonok rohamos elterjedését sem sokan látták előre. Most itt vannak a legújabb kütyük, a tabletek. a forradalmat az iPad indította el, de ma már nagyon sok típus és nagyon sokféle képességű van ezekből a kis szerkezetekből a piacon. Igazság szerint, bár több milliót adtak el ezekből, pontosan még mindig nem tudja senki, hogy mi is lesz a szerepük a különféle számítástechnikai eszközök között (hol helyezkedik el a tablet a számítógép - laptop - netbook - okostelefon skálán). Azt sem sokan gondolták, hogy az eredetileg okostelefonokra tervezett operációs rendszer, az Android a tableteken is hódítani fog.

Most pedig itt vannak ezek a kompakt, megbízhatóan működő és mindenek előtt megfizethető tabletek és csak rajtunk áll, hogy kitaláljuk, mire és miként használjuk a tanításban. Sikerült kipróbálásra szereznünk párat a Funscreen tabletekből (ITT LEHET OLVASNI RÓLUK), rögtön bele is vágtunk a lecsóba, elvittük magunkkal egy erdei iskolába, lássuk, mire jó egy ilyen kézhez álló és mobil eszköz ebben a környezetben.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

A Penn University oldalán igen impresszív gyűjteményt találhatunk orvosi, anatómiai, élettani animációkból (IDE KATTINTVA). Az egyes animációkat kereshetjük ábécé sorrendben vagy az orvosi szakterületek szerint is. Sokukhoz Quicktime szükséges.

A gyűjtemény nagy előnye, hogy bár a videók angolul vannak, mindegyiknél olvashatjuk az elhangzó szöveget is a film alatt, így könnyen megérthetjük, miről is van szó, ha az orovsi szakkifejezések kiejtése esetleg gondot okozna.