Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyszerű kis program a Kerbal Space Program (ITT TALÁLHATÓ), saját űrprogramot indíthatunk a segítségével. Elsőként az adott modulokból meg kell építenünk a saját űrhajónkat, majd kipróbálhatjuk, hogyan is műküödik. Nem csak látványos a program, de még a fizikát is teljesen pontosan tudja ezért kifejezetten alkalmas arra, hogy valamiylen probléma-alapú projekt tárgya legyen. Elég ugyanis, ha csak a célt mondjuk meg (hatékony űrhajó építése, föld körüli pálya elérése stb.) és hagyjuk, hogy a diákok csoportokban kidolgozzák a lehető legjobb megoldást.

Versenyt hírdethetünk, hogy ki tud jobb, hatékonyabb rakétát tervezni, de abban is összemérhetik az erejüket, hogy ki tudja például föléd körüli pályára állítani az űrhajót. Nem is olyan egyszerű dolog, mint amilyennek hallatszik, ráadásul tudni kell hozzá mindent, ami a newtoni mozgásokkal kapcsolatos. A program még erősen fejlesztési fázisban van, érdemes időről-időre visszanéázni az oldalra, hogy milyen újdonságok kerültek bele.

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Az OTP Fáy András Alapítványa a Mindentudás Egyeteme és a Khan Akadémia elegyét próbálja összehozni. A Tudásfeltöltés.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldalon. Ahogy az oldal szerkesztői fogalmaznak: az oldalon ... 'több száz kisfilm lesz elérhető, amelyek közérthetően és izgalmasan mutatják be a tudomány, az egyes tudományterületek világát'. És ami külön kedves tőlük: az oldalt ... 'úgy alakítottuk ki, hogy a filmeket nemcsak a honlapunkon keresztül lehessen megtekinteni, hanem szabad felhasználást biztosítunk minden egyes kisfilmhez, akár számítógépre, akár mobiltelefonra szeretnénk letölteni'. Azaz valóban hordozható oktatófilm gyűjteményt kapunk. Már most is található rengeteg anyag, elsősorban természettudományos tárgyakhoz találunk videókat, illetve a videók rendszerezése még nem egészen felhasználóbarát, hisz a Mechanikai energia hővé alakítása a Társadalomtudomány címke alatt található, ugyanakkor ha lejjebb lapozunk, azért találunk érdekes 'humán' kisfilmeket is! Kellemes lapozgatást!

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Április 12-én volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin űrhajója, a Vosztok útnak indult. Ennek alkalmából készült el a First orbit című film, ami pontosan követi percről percre az utazást. A filmben az eredeti hangfelvételt hallhatjuk a központ és Gagarin beszélgetéséről, a zenét kifejezetten a filmhez írta Phillip Shephard. A képek, amiket látunk a Nemzetközi Űrállomáson készültek, nagyjából azt mutatják, amit Gagarin is láthatott. Különleges élmény a képernyő előtt átélni az első űrutazást.

A film honlapján (IDE KATTINTVA) letölthető maga a film és sok információt kaphatunk magáról az utazásról is. Találhatunk még itt egy Android és egy iPhone alkalmazást is, amikkel szintén végignézhetjük az utazást és követhetjük egy földgömbön is azt.

Se szeri, se száma az interneten a különféle csillagászati programoknak, az IKT AKADÉMIA egyik fejezete is ezekről szól (IDE KATTINTVA). ezek a programok többnyire azt segítik, hogy felismerjük a csillagképeket, vagy valódi virtuális távcsőként tárják elénk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb felvételeket.

A Universe Sandbox (ITT TALÁLHATÓ) tovább megy egy lépéssel, nem csak nézegethetjük a csillagokat és bolygókat, ahnem játszhatunk is velük. Az ingyenes demó változatban csak az előre elkészített szimulációkat nézhetjük meg, de már az is nagyon izgalmas. Mi történik, ha ütközik az Androméda-galaxis és a Tejút? Mi lenne, ha a Jupiter kétszer olyan nagy lenne? Játszhatunk az égitestekkel és a fizika törvényeivel is.

Korábban már emlegettük a nagyszerű, magyar fejlesztésű szoftvert, a Webcam Laboratoryt (ITT TALÁLHATÓ). A szoftverrel egy számítógép és a hozzá kapcsolt webkamera sokrétűen felhasználható eszközzé válik. Legújabb változata olyan képességekkel gazdagotott, amik ellenállhatatlanná teszik, de lássuk sorban, hogy mire is képes.

A szoftverrel készíthetünk gyorsított felvételeket (például egy növény növekedéséről) és beállíthatjuk úgy is, hogy akkor készítsen felvételt, ha mozgást észlel (például egy madáretetőre irányozva). Ilyen programokat eddig is lehetett találni a weben, de a mikroszkóp és mérőeszköz funkció már izgalmasabb. Ha ugyanis változtatható fókuszú webkamerát csatlakoztatunk a géphez egészen kiváló sztereomikroszkópot kapunk. A program lehetővé teszi, hogy méréseket végezzünk a képen, ezt pedig nem csak a mikor, hanem a makrovilágban is megtehetjük. De ez még mind semmi ahhoz képest, amit a program ezen felül tud!

Létezett - nem is olyan régen - egy két éves projekt, amelynek az volt a célja, hogy 3-5 órás projekteket mutasson be iskoláknak úgy, hogy az IKT eszközök fontos szerepet kapnak a tanításban. Magyarország is részese volt a FICTUP-nak (IDE KATTINTVA található), benne jómagam is, ott éppen egy amerikai történelembe ágyazott nyelvi projekttel 'indultam', mégpedig az emberi jogi mozgalmak történetének IKT feldolgozásával, illetve 3 online eszköz alkalmazásának bemutatásával. A FICTUP végül mindezt publikálta, akit érdekel esetleg a teljes óravázlat, videókkal, vagy a többi projekt (hazai termés még a Várháborúk – Magyarország, mint Európa védőbástyája a 16. században, illetve az Eszköz – mérés – értékelés; fizikai mérések nevű projektek. Ezeken felül - természetesen rengeteg anyag készült el - angolul, vagy más nyelveken. Érdemes kattintani!

Úgy tűnik, hogy egy fecske mégiscsak képes nyarat csinálni! Több éve fut már Zsíros László Róbert méltán népszerű kísérletezős videoblogja, a Szertár (ITT TALÁLHATÓ). Most azonban úgy látszik, mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy kísérletekkel szórakoztassák a nagyérdeműt, rögtön két ilyen oldal is indult a közelmúltban.

A Jókísérlet blogot (IDE KATTINTVA) a debreceni Huszár Gál iskola lelkes diákjai és egy tanáruk működteti. Az oldalon nem csak érdekes videók találhatók, hanem természettudományos kérdések, vetélkedők is. Mindenképpen érdemes meglátogatni.

Szintén debreceni a Garázs blog (ITT VAN) itt is egy lelkes gyerekcsapat mutat be izgalmas, látványos kísérleteket, őket is érdemes megnézni!

Ma egy magyar oldalt ajánlunk elsődlegesen a fizika és technika tanárok figyelmébe. Az oldal nem fantasztikus grafikai megoldásával emelkedik az információtengerből, hanem információgazdagságával és használhatóságával. Skori weblapjáról van szó (ITT TALÁLHATÓ).

Az oldalon találunk kezdőknek szóló leírásokat is (például itt), segítségével értelmet adhatunk Ohm törvényének, hirtelen hasznos lesz, ha egy LED bekötéséhez kell kiszámolnunk a szükséges ellenállást.De van itt mágneses lebegtető és mini Tesla tekercs is. Innen is köszönjük az oldal gazdájának!

Érdekes gyűjteményt találtunk (ITT TALÁLTUK), amely részben videók, részben interaktív animációk segítségével mutatja be, hogy mekkorák a dolgok - egymáshoz képest. Nagyon tetszett a videó (ezt IDE KATTINTVA lehet a YouTube-on megnézni), illetve az interaktív flash animáció (EZ ITT TALÁLHATÓ) - bár sajnáltuk, hogy a zenét nem lehet kikapcsolni, ami idegesítő egy idő után. Találhatunk még ez oldalon infografikát arról is, hogy mi mennyire forró a világegyetemben.

A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.