Sokat lehet azon töprengeni, hogy a nagy technológiai váltás milyen folyamatokat indít majd be az oktatásban. Mi lesz az osztálytermekkel, a tanár-diák viszonnyal, mi lesz a tankönyvekkel? Fontos elméleti kérdések ezek, de vannak olyan kollégák is, akik nem csak gondolkodnak róla, hanem egyszerűen megcsinláják. Gergelyi Katalin, a tavalyi PIL Fórum egyik díjazottja például interaktív irodalomkönyvet készített diákjainak (ITT TALÁLHATÓ).

Mindehhez a webnode nevű tartalomszerkesztő alkalmazást használta, nem kellet tehát bonyolult html kódokkal és a server eléréssel törődnie. A tankönyvben nagy fejezetekben találunk életrajzokat, műveket, tételvázlatokat és természetesen mindazt, amit elvárhatunk egy interaktív könyvtől, képeket, videókat, kiegészítő anyagokat, hivatkozásokat. A folyamatosan bővülő oldal, bár egyértelműen a tanárnő diákjainak készült, egészen kiválóan alkalmazható bárhol. Szép példája annak, hogy milyen is lehet az igazi digitális tankönyv.

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Mostanában, amikor a gyerekek minden nap kapnak valami ajándékot, jól jöhet nekünk tanároknak is valami kedves meglepetés. Ilyennel kedveskedik nekünk a Cartographia kiadó, honlapjáról ugyanis ingyenesen lehet kiváló feladatbankokat letölteni. A letöltéshez ugyan ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, de ezen túl semmilyen kötelezettségünk nincsen.

Jelenleg a következő feladattárak érhetők el: környezetismeret 3. osztály (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), történelem 5. osztály a képes történelmi atlaszhoz (IDE KATTINTVA), természetismeret 5. osztály  (IDE KATTINTVA) és irodalom 5. osztály (IDE KATTINTVA). Az egyes csomagokat letöltve különálló alkalmazást telepíthetünk, amiben kifejezetten sokféle és igényes kivitelű feladatokat kapunk.

Mesékre mindig szükség van, akár az irodalom tanításához, akár idő kitöltésre, akár önálló feladatnak. A mesék jelentik a gyerekek számára a belépést az irodalomba, de a felnőttek se nagyon lehetnek meg nélkülük. Jó, ha mindig elő tudunk kapni egy-egy az alkalomra való mesét.

Ebben segít a most bemutatott három oldal is. A Mesélj minden nap! (IDE KATTINTVA) kifejezetten látványos oldal. A mesék között keresgélhetünk az életkor, a szereplők és a tanulság szerint is (kifejezetten vicces elképzelni, hogy valaki gyorsan keres olyan mesét, amiben szerepel egy farkas, nyolc éveseknek való és az a tanulsága, hogy jótett helyébe jót várj). A Mesetár (ITT VAN) kinézetében visszafogottabb, de több mesét tartalmaz és itt hangállományokat is találunk. Az előbbi oldal elsődleges célja ugyanis, hogy elősegítse, hogy a szülők meséljenek a gyerekeknek, így természetes, hogy ott nem olvassák fel nekünk a történeteket.

Nagyon sok olyan tanítási helyzet adódhat, amikor szükség lehet idővonal készítésére. Akár történelemből, tudománytörténetből vagy éppen irodalomból is jól jöhet, ha grafikusan is meg tudjuk jeleníteni az esemnyek, szamélyek egymásutánját. Itt a TanárBlogon is írtunk már több ilyen alkalmazásról (ITT, ITT, vagy ITT), a most bemutatott Tiki-Toki (ITT TALÁLHATÓ) semmilyen drasztikus újdonságot nem hoz. Eseményeket helyezhetünk el az időszalagon, leírást, linkeket, képeket és videókat fűzhetünk hozzá.

Ami talán különleges, hogy mindezt kifejezetten esztétikusan tehetjük, szép háttérrel, csinos nyitóképpel. Kifejezetten szimpatikus, hogy külön rovatban adhatjuk meg, honnan származnak a képek, így könnyen eleget tudunk tenni például a Creative Commons Nevezz meg! megkötésének. Ami problematikus, hogy bizonyos szolgáltatások (az idővonal beágyazása, közös munka) csak a fizetős változatban érhetők el. Ha viszont valaki komoly akarja használni a tanításban, érdemes elgondolkodnia az évi 100 dolláros előfizetésen, mert ezzel együtt kap 50 diák előfizetést is és így valóban jól használhatja az osztályteremben is.

Könyvekről, olvasásról, borítókról tanultunk, és én megpróbáltam összegyűjteni néhány kreatív és kevésbé sikerült könyvborítót. Többé-kevésbé sikerült is, de elég sokat szenvedtem vele. Gondolhattam volna, hogy lesz olyan tanítványom, aki tudja a megoldást. A Bad book covers oldalán (ITT TALÁLHATÓ) csokorba összegyűjtve találhatunk többszáz valóban nagyon béna könyvborítót. Ha pedig választottunk néhányat, nincs más hátra, mint megszavaztatni a gyerekeket több kategóriában (legnyálasabb, legrosszabb horror stb.), vagy mondjuk képleírást játszani az oldallal  - itt választani kell egy borítót, és leírni úgy, hogy az 'ellenfél' minél később ismerje fel. Szintén lehet diktálást játszani - elkezdjük leírni az egyik borítót, a diákoknak pedig ki kell választani azt, amelyikről beszélünk.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Korábban már ejtettünk pár szót a Tagxedo alkalmazásról, amivel szófelhőket gyárthatunk (ITT TALÁLHATÓ). Most azért vesszük elő újra, mert remek képességekkel lett bővebb az oldal. Azontúl, hogy tökéletesen megérti a magyar karakterekkel írt szöveget, arra is lehetőségünk van, hogy a címkefelhőnk alakja az általunk választott képet kövesse.

Nincs más dolgunk, mint a szófelhő készítéséekor kiválasztani a Shape menüpontnál az Add image gombot és feltölteni azt a képet, ami a felhő alapjául szolgál. Érdemes az Edit Image gombra is kattintani, mert itt beállíthatjuk, hogy mennyire híven kövesse a felhő a képet. Fontos még a Word options menüben a Skip lehetőség, itt állíthatjuk be, hogy milyen szavakat hagyjon ki a felhő készítésekor. Az eredmény mindenképpen érdekes. IDE KATTINTVA látható egy szófelhő Az ember tragédiája 600 leggyakoribb szavából Dürer híres Ádám és Éva metszetére vetítve. Az egyes szavakra kattintva elindul egy automatikus Google keresés az adott szóra.

A HUNDIDAC szakkiállítással párhuzamosan rendezték meg a VI: Interaktívtábla-konferenciát, ahová a TanárBlog is hivatalos volt. Láthattunk sok érdekességet, voltak igazán különleges dolgok is (mint pl. az egész napos flash programozó tanfolyam), voltak kiszámíthatóan érdekes előadások (ki tudná megunni Komár Zsolt lelkesedését), aztán a nap végén - már kissé fáradtan - beültünk Veszelszkiné Huszárik Ildikó A Facebook az ember tragédiája? előadásárára. Bevallom, némi előítélettel léptem a terembe, hiszen igazán átgondolt, működő Facebook-ot értelmesen (hozzáadott értéket teremtve) használó magyar projektet még nem nagyon láttam, inkább a Facebook, mint 'trendi' eszköz játszik szerepet - valamiben. És akkor a teremben megtörtént a csoda! A tanárnő egy nagyon jól átgondolt, a Facebook-ot hasznosan forgató, kreatív, az értékelst kiválóan megoldó, és a diákokat is sikeresen megmozgató projekt segítségével tanította Madách művét. Az erről szóló bejegyzés ITT TALÁLHATÓ, de az OFI oldalán a projekt részletes leírása is elérhető (PDF formátumban), mégpedig IDE KATTINTVA.

Korábban már párszor bemutattuk a Many Eyes programot (ITT VAN), amivel különféle adatokat, adatsorokat lehet láthatóvá tenni. Használtuk már arra, hogy újságcikkeket elemezzünk (ITT), most egy másik izgalmas lehetőségét mutatjuk be.

A Many Eyes arra is használható, hogy kapcsolatokat tegyen láűthatóvá, ehhez egy olyan táblázatot kell készítenünk, aminek egyik oszlopában található, hogy ki, a másikban, hiogy kivel van kapcsolatban, ezekből készít egy hálózati képet a program. Az alább bemutatott példán a Hamletet elemezzük abból a szempontból, hogy ki kivel beszél. Az elkészült táblázatból készült az ITT LÁTHATÓ hálózat.

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) nagyon sok izgalmas anyagot rejt. Korábban már írtunk az elérhetővé tett filmhíradókról (ITT), amiket bárki megnézhet. A tartalmak jelentős része viszont csak a NAVA pontokon hozzáférhető, szerencsére viszont bármely iskola lehet az. NAVA pontnak lenni több okból is érdemes, ha másért nem, hát azért, hogy az alábbi három színházi előadást bemutathassuk az órán.

Három legendás előadást gyűjtött egybe a NAVA (IDE KATTINTVA), olyanokat, amik a magyar színházi kultúra alakítása szempontjából voltak meghatározóak. A legkorábbi a Katona Három nővére, Ascher Tamás rendezésében, ezt követi Csányi János frenetikus Szentivánéji előadása a Bárkából, majd a Krétakör Sirája zárja a sort. Bármelyiket érdemes diákokkal megnézni.

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.

A régi fényképek lenyűgözőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fortepan archívum, a régi amatőrfotók fantasztikus kollekciója. Írtunk róla (ITT), bemutattunk egy rá épülő foglalkozást (ITT), egy térképes változatot (ITT) és egy időmozaikot (ITT). Most azonban nem erről lesz szó, hanem arról a gyűjteményről, amit Budapest Főváros Levéltárának oldalán találtunk.

A Fotómesék (IDE KATTINTVA) egy-egy képhez komoly hátteret is ad, izgalmas információkat, értékes részleteket. Legyen szó IV. Károly koronázásáról, a Milleniumi ünnepségek vagy éppen május 1-jei felvonulás. Van, hogy egy-egy témát több kép is bemutat, mint például a lebombázott Budapestet vagy az Eucharisztikus Világkongresszust.

Nagyon izgalmas projektet indított az orosházai általános iskola. Diákjaik között meseíró pályázatot hirdettek, és a született meséket egy blogban publikálják is. Az A mi meséink blog (IDE KATTINTVA) egyszerre szórakoztató, érdekfeszítő és megható olvasmány. Érdemes végilapozni, bár nem könnyű, már több mint 150 mese várja az olvasókat.

A projekt része, hogy időről időre valamilyen témát vagy momentumot adnak meg, aminek szerepelnie kell a mesében. Most éppen a természetvédelemmel kapcsolatos mesék vannak soron, de korábban voltak például olyanok, amikben királylány vagy éppen tündérek szerepeltek. Természetsen a mesékhez rajzpályázat is tartozik (ITT TALÁLHATÓAK).

Nagy öröm, ha magyar kezdeményezésekről számolhatunk be, hiszen erre a kis piacra nem sokan fejlesztenek (főleg ingyenesen elérhető) anyagokat. A Kpluna.hu oldalán (IDE KATTINTVA) igényes kidolgozású (bár a nagy flash animáció miatt picit lassan töltődő), és hasonlóan igényes tartalmú tananyagokat találunk. Rengeteg hangos vers, videó, sőt magyar festők festményeiből összeállított gyűjtemény is található. Rengeteg forrás (pl. a Gesta Hungarorum) is elolvasható. Összességében ajánljuk minden magyartanárnak, illetve az irodalom (különösen a költészet) iránt érdeklődőknek.

Korábban már írtunk a Fortepanról, a talált fotók gyűjteményérő (ITT).  A most bemutatott Budun Archívum (IDE KATTINTVA) hasonlóan szedett-vedett kollekció, úságok képei, hírdetései, képeslapok találhatók meg benne. Már magában az is élmény, ha az ember csak olvasgatja a múlt századi (néha múlt előtti századi) apróhírdetéseket, reklámokat, de természetesen a tanórán is használhatjuk.

Jól jöhet példáultörténelemből, hogy egyes korszakokat alulnézetből mutassunk be. Az is érdekes lehet, ha párat kiválasztunk és a diákoknak az a feladata, hogy időrendi sorrendbe tegyék őket. Órán vetített bemutatóinkat is feldobhatjuk egy-egy innen választott hírrel.

ತನರ್ಬ್ಲೋಗ್ , তানার্ব্লোগ, وبلاگ معلم az itt olvashatók azt jelentik: TanárBlog, kannada, bengáli és perzsa betűkkel. Ezt a tág látókört pedig a Google Transliterate (IDE KATTINTVA) alkalmazásának köszönhetjük. Használata nagyon egyszerű: válasszuk ki, milyen jelekkel szeretnénk írni, kezdjük el begépelni a szöveget latin betűkkel és minden szóköz után a rendszer automatikusan vált a megfelelő karakterekre. A szimbólum jelre kattintva további ábécék (például a viking rúnajelek) között is válogathatunk és természetesen elérhetjük a Google fordítóprogramját is.

Nagyszerűen használhatjuk titkosírások gyártására vagy a különböző kultúrák tanulmányozásakor. Kisebbeknél már azzal is nagyon nagy sikereket érhetünk el, ha egyszerűen megmutatjuk nekik, hogyan néz ki a nevük más jelekkel leírva.