Közhely, hogy a természettudományok tanítása megújulásra szorul, romlik a diákok teljesítménye, drámaian csökken az ilyen pályák népszerűsége. A természettudományos tárgyakat tanító tanár pedig nap nap után szembesül azzal, hogy egyre nehezebb fenntartania a diákok figyelmét és egyre nehezebb összekötni a tananyagot az éppen aktuális tudományos felfedezésekkel, kérdésekkel.

Megváltást ugyan nem jelent, de hathatós segítséget azért nyújthat az EU Tudomány az iskolában (Science in School) programja és magazinja. A magazin nyomtatott változatban is elérhető és a regisztráció után ingyenesen meg is rendelhető, de még többet ér a (szintén ingyenes) online változat. A jó európai hagyományokhoz híven az Unió összes nyelvén találhatunk érdekes cikkeket, magyarul több mint harmincat (IDE KATTINTVA). A cikkek között vannak tudományos háttéranyagok és projektötletek, óravázlatok egyaránt. Érdemes körülnézni!

A szünet előtti utolsó óra sosem egyszerű dolog, mindenki fáradt és a téli szünet esetében még karácsonyi lázban is ég. komoly munkát ritkán lehet végezni. A gyerekek általában könyörögnek, hogy inkább játsszunk. Lehet, hogy érdemes beadni a derekunkat! Vannak olyan játékok, amik szórakoztatóak is, de mégsem mondhatjuk, hogy teljesen hiába ment el velük az óra. Most ezekből adunk át kosárnyit, tantárgyakhoz rendelve:

Angol: Igényel némi előkészítést, de kifejezetten emlékezetes utolsó angolóra lehet, ha a gyerekekkel eljátszuk a Ki ölte meg a Télapót? játékot. Ehhez minden szükséges dolgot (nyiomtatandó kártyákat és játékleírást) letölthetünk a TES oldaláról az ingyenes regisztráció után (IDE KATTINTVA).

Biológia, Kémia, Fizika: Nem mást ajánlunk itt, mint a Nobel-díj oldalát ahol tonnányi remek játék van (többnyire angolul) a különféle Nobel-díjas témákhoz kapcsolódva. (IDE KELL KATTINTANI)

Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszéke hozta létre a Tanulságos Kémiai Kísérletek oldalát (IDE KATTINTVA). A cím meglehetősen sokat elárul: az oldalon tanulságos kémiai kísérletek videóit találhatjuk. Mindezeket a videókat a főszereplő elemek szerint csoportosítva találhatjuk meg, ebben segít a nyitóoldalon látható periódusos rendszer.

A videók megtekintéséhez divx bővítmény szükséges. Maguk a filmecskék nem túl nagyok és nem is túl részletesek. Bizonnyal szükség van a tanári magyarázatra is ahhoz, hogy egy diák számára igazán érthető legyen, ami történik. Cserébe viszont sokszor olyan anyagokat és olyan eljárásokat mutatnak be, amik meghaladják egy középiskola lehetőségeit. Hatalmas előnye, hogy magyarul van.

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

Érdekes kezdeményezés a Spongelab gyűjtemény (IDE KATTINTVA), ahol elsődlegesen a természettudományokhoz kapcsolódó anyagokat találhatunk. Van itt kép, videó, animáció és sok játék is, amiket a biológiában, kémiában, fizikában használhatunk fel. Az oldal egyben (a Realikához hasonló) tanulási rendszer is, létrehozhatunk osztályokat, ezekben leckéket, amiket kiadunk a tanulóknak. Érdekes koncepció, hogy az oldalon bizonyos anyagok csak kreditekért érhetők el, kredit pedig azzal szerezhetünk, ha tevékenyek vagyunk az oldalon, sokat használjuk, sokat nézegetjük.

A prémium tartalmak között található egy nagyon izgalmas játék is, a címe History of Biology és nyomozva kell megoldanunk egy rejtélyt. A látványos játékban nem csak a kapott dolgokat kell manipulálnunk, hanem az interneten is kell információk után kutatnunk. Ugyan a játék prémium tartalom és 1000 kredit kell a használatához szerencsére mindenki kap 1200 kreditet pusztán azért, hogy regisztrált. Mostanában egyre gyakrabban hallott fogalom a játékítás (gamification) nagyszerű példája ennek ez a program, a bemutatója a Bővebben után látható.

Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Bár a rovat címe tíz weboldalt ígér, most mégis inkább 125 izgalmas természettudományos videót mutatnánk be. Az Open Culture oldalon (IDE KATTINTVA) találhatunk egy tematikus gyűjteményt 125 olyan videóból, ami valamilyen forméában kapcsolódik a természettudományokhoz. A listán asztronómiai, fizikai, biológiai, kémiai, földtudományi, pszichológiai videók találhatók, de helyet kapott pár matematikával és tudományfilozófiával kapcsolatos is.

Ugyan a filmek angolul vannak, mégis jól használhatók szemléltetésre, de kiadhatjuk őket a diákoknak otthonra is, mintegy kiegészítő anyagnak az egyes témakörök mellé. Kitehetjük a digitális osztályterembe, az osztály blogjára is. Ízelítőnek pedig íme egy igazi gyöngyszem, Einstein magyarázza el a relativáselmélet központi egyenletét:

Jelenleg is zajlik az ELTE-n a Természettudományok tanítása korszerűen és vonzóan elnevezésű konferencia. ugyan én is ott voltam az előadók között, de ezúttal nem az IKT-ról, hanem az integrált természetismeret tzantárgyról és annak hatékonyságáról beszéltem. Beszélt viszont az IKT-ról barátunk Főző Attila rögtöbn két alkalommal is.

Mindkét előadásában valamilyen igazi technikai újdonságot mutatott be, olyat, aminek oktatási alkalmazása még csak mostanában kezdődik. ITT TEKINTHETŐ MEG előadása melynek címe: A kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei a kémiaoktatásba; ITT PEDIG AZ, amelyik a Geolokációs alkalmazások - kémiaoktatás az iskolán kívül címet viseli. Érdemes mindkettőt megtekinteni!

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Az OTP Fáy András Alapítványa a Mindentudás Egyeteme és a Khan Akadémia elegyét próbálja összehozni. A Tudásfeltöltés.hu (ITT TALÁLHATÓ) oldalon. Ahogy az oldal szerkesztői fogalmaznak: az oldalon ... 'több száz kisfilm lesz elérhető, amelyek közérthetően és izgalmasan mutatják be a tudomány, az egyes tudományterületek világát'. És ami külön kedves tőlük: az oldalt ... 'úgy alakítottuk ki, hogy a filmeket nemcsak a honlapunkon keresztül lehessen megtekinteni, hanem szabad felhasználást biztosítunk minden egyes kisfilmhez, akár számítógépre, akár mobiltelefonra szeretnénk letölteni'. Azaz valóban hordozható oktatófilm gyűjteményt kapunk. Már most is található rengeteg anyag, elsősorban természettudományos tárgyakhoz találunk videókat, illetve a videók rendszerezése még nem egészen felhasználóbarát, hisz a Mechanikai energia hővé alakítása a Társadalomtudomány címke alatt található, ugyanakkor ha lejjebb lapozunk, azért találunk érdekes 'humán' kisfilmeket is! Kellemes lapozgatást!

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

A memory játékot mindenki ismeri, ebben a Notebook állományban is ezt játszhatjuk. A csavar, hogy nem azonos képeket kell keresni, hanem az aminosvakat kell a nevükkel párosítani az első oldalon, a másodikon pedig a citromsav-ciklus vegyületeit kell a nevükkel összehozni.

Összefoglaló órára, ismétlésnek kifejezetten jó mulatság.

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Korábban már emlegettük a nagyszerű, magyar fejlesztésű szoftvert, a Webcam Laboratoryt (ITT TALÁLHATÓ). A szoftverrel egy számítógép és a hozzá kapcsolt webkamera sokrétűen felhasználható eszközzé válik. Legújabb változata olyan képességekkel gazdagotott, amik ellenállhatatlanná teszik, de lássuk sorban, hogy mire is képes.

A szoftverrel készíthetünk gyorsított felvételeket (például egy növény növekedéséről) és beállíthatjuk úgy is, hogy akkor készítsen felvételt, ha mozgást észlel (például egy madáretetőre irányozva). Ilyen programokat eddig is lehetett találni a weben, de a mikroszkóp és mérőeszköz funkció már izgalmasabb. Ha ugyanis változtatható fókuszú webkamerát csatlakoztatunk a géphez egészen kiváló sztereomikroszkópot kapunk. A program lehetővé teszi, hogy méréseket végezzünk a képen, ezt pedig nem csak a mikor, hanem a makrovilágban is megtehetjük. De ez még mind semmi ahhoz képest, amit a program ezen felül tud!

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Úgy tűnik, hogy egy fecske mégiscsak képes nyarat csinálni! Több éve fut már Zsíros László Róbert méltán népszerű kísérletezős videoblogja, a Szertár (ITT TALÁLHATÓ). Most azonban úgy látszik, mások is kedvet kaptak ahhoz, hogy kísérletekkel szórakoztassák a nagyérdeműt, rögtön két ilyen oldal is indult a közelmúltban.

A Jókísérlet blogot (IDE KATTINTVA) a debreceni Huszár Gál iskola lelkes diákjai és egy tanáruk működteti. Az oldalon nem csak érdekes videók találhatók, hanem természettudományos kérdések, vetélkedők is. Mindenképpen érdemes meglátogatni.

Szintén debreceni a Garázs blog (ITT VAN) itt is egy lelkes gyerekcsapat mutat be izgalmas, látványos kísérleteket, őket is érdemes megnézni!

A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

Ugyan Magyarországon nincs feltétlenül jó híre a blogoknak és sokan a világfájdalmukat a világba kiáltó kamaszokra gondolnak a név hallatán, valójában a blogok olyan eszközök, amiknek nagyon nagy hasznát vehetjük a tanításban is. Az új tipusú érettségikben nagy szerpet kap a szakszöveg értése, a jó szakmai blogok pedig aranybányái lehetnek ezeknek. Könnyedén találhatunk olyan írásokat is, melyek az adott tudományág legújabb legfrissebb eredményeit mutatják be. Emelt szintre készülőknek akár kötelezővé is tehetjük, hogy olvassák, kövessék ezeket.

Az alábbiakban öt magyar természettudományos blogot mutatunk be, ezeket a csillagászat, a földrajz, a kémia és a biológia tanításában használhatjuk:

Az Interactives oldal (ki gondolná) különféle interaktív anyagok gyűjteménye, sajnos csak angolul (ITT TALÁLHATÓ). Az itt található interaktív anyagok mind nagyon magas színvonalúak és ötletesek is.

Tantárgyak szerint csoportosítva keresgélhetünk. A hagyományos tantárgyakon túl még egy mozgókép-kultúrával kapcsolatos anyagot is találhatunk, amiben akár a maguk filmjeleneteit is rendezhetik a diákok. Érdekes megközelítése a történelemnek az az anyag, ami a civilizációk összeomlását mutatja be. A matektanároknak érdekes lehet a mindennapi matek anyag. Kémiából izgalmas lehet ahol az elektronpályákat építhetjük fel egyes elemekre.