Ben Goldacre jeles angol blogger, publicista és népszerű tudományos szerző, a kiváló Bad Sceince blog és a hasonló című szintén remek könyv szerzője egyben felvállaltan büszke kocka is. A jeles twitter-vitéz (napi 25 bejegyzéssel) még arra is ráér, hogy kirándulgasson. Olyan helyekre szeret elmenni, amik a magafajta kockákat érdekelhetik, legyen az elhagyott atombunker, Ludwig Boltzman sírja vagy éppen egy izgalmas lakattörténeti múzeum, bármi ami érdekelhet egy a természettudományok és a technika iránt lelkesedő utazót.

Pár hónapja egy twitter bejegyzésben említette meg, hogy jó lenne összegyűjteni a hasonló kockáknak izgalmas úticélokat és hamarosan ömleni kezdtek az ötletek. Ebből született meg a Nerdy Day Trips elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). A gyűjtemény nyitott, bárki felteheti rá a szerinte izgalmas helyet. Gyorsan fel is raktam az óbudai Gázgyárat és a hédervári krumplibogár szobrot, hogy legyen valami magyar helyszín is, de már csak a haza becsülete miatt is érdemes lenne feltölteni izgalmas helyekkel Magyarországról is.

Az Egyszervolt.hu szépen és módszeresen bővíti a kínálatát és egyre szélesebb közönségnek kíván szólni. Ennek része a 7 mérföldes oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami egyszerre honismereti játék, földrajzi wiki és oktatási segédanyag. Az oldalra a diákok, tanárok tölthetnek fel objektumokat, olyanokat, amiket valamilyen szempontból fontosnak, érdekesnek tartanak. A leíráshoz kép, videó is tartozhat és cél, hogy az minél pontosabb, tényszerűbb legyen.

Az objektumokra építve játékokat, kampányokat is össze lehet állítani, így egyfajta közösségi atlasz (wiki) és foglalkoztató könyv áll össze hazánk nevezetességeiből. A játékok nagyban segítenek abban, hogy az egyes pontok, tájak, területek pontos helyét jól megtanulják a diákok. Sokan mennek a tanév nyitásaként táborba a diákokkal, érdekes feladat lehet, ha a környék izgalmas helyeiről bejegyzést kell készíteniük az oldalra, vagy az oldalon található pontokat kell megtalálniuk.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Magyar Levéltár Portálon találtunk egy nagyszerű eszközt (ITT VAN), ami akár a történelem, akár a földrajz tanításában jó szolgálatot tehet. 1860 körül készült el hazánk második katonai felmérése, ennek a térképeit vizsgálhatjuk meg, de nem akárhogyan, hanem összevetve a mai térképekkel.

A katonai felmérés térképeit rávetíthetjük a mai műholdas képekre, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk kedvünkre és beállíthatjuk a katonai térkép átlátszóságát is. A tájékozódást segíti a katonai térkép mellett elhelyezett mai térkép is.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag mondta a költő és nincs okunk kételkedni a szavában. A március tizenötödikei események még ma is lázba hozhatják a fiatalokat hiszen annyi izgalmas esemény sűrűsödött össze egy napba, aminek a főszereplői pont a fiatalok voltak. Érdemes mesélni róla és minél közelebb hozni hozzájuk ennek a napnak az eseményeit.A legjobb persze, ha együtt járjuk végig a helyszíneket. Néha megdöbbenhetünk azon, hogy mi is van ma az egyes helyeken, pár éve egy diákcsoport erről csinált filmet (ITT LETÖLTHETŐ).

Ha azonban nem tudunk testi valónkban ott lenni az egyes helyeken, felkereshetjük őket virtuálisan is. Egy térképen összefoglaltuk március 15. fontosabb helyszíneit és eseményeit. A térkép IDE KATTINTVA érhető el. Használhatjuk történelem vagy osztályfőnöki órán is, de a történelem érettségire készülésben is segíthet, kifejezetten jól mutat interaktív táblán.

A Sourcemap nagyszerű kis oldal (ITT TALÁLHATÓ), segítségével végigkövethetjük, hogy egyes tárgyak, dolgok a világ milyen részeiből származnak. Már magában az is lenyűgöző, ha láthatjuk, hogy a világ hány részéből származik egy iPhone, de még komolyabbá válika dolog, amikor azt is láthatjuk mellette, hogy mindez mennyivel járult hozzá a globális felmelegéshez. Egy PSP például 700 kg szén-dioxiddal növeli a légköz üvegházhatású gáz tartalmát.

A Sourcemap igazi webkettes alkalmazás, mi magunk is készíthetünk térképeket, akár a reggelink összetevőit is feltüntethetjük egy térképen. A globalizációt tanítva kifejezetten jó projekt feldat lehet a diákok számára, hogy készítsék el egy termék térképét.

A Show my street (IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon egyszerű alkalmazás, ahol nem kell mást tennünk, mint beírni egy mezőbe az utcánk nevét, és már meg is tekinthetjük a lakásunkat, házunkat a Google maps-ben. Egy lépés, érdekes, akár még órán is használható (angol órán talán úgy, hogy végre valódi térképeken lehet az útbaigazítást gyakorolni. Keressünk meg egy részt a városunkból, vagy egy olyan helyről, amit a gyerekek jól ismernek, a térképrészletet vagy online vetítsük ki az órán, vagy készítsünk képernyőképet, és azt vetítsük ki (így nincs szükség az órán élő internet kapcsolatra), majd irányíttassuk el magunkat az egyik helyről a másikra. (Köszönet Larry Ferlazzonak az ötletért, nála olvastunk az oldalról először).

A címben benne van minden. A TimeMaps oldalon (ITT BIZONY) egy folyamatosan bővülő történelmi atlaszt találhatunk. Ugyan angolul van, de ez talán nem gátja a felhasználásának. Kifejezetten jól tudjuk használni interaktív táblán is.

A térképen kereshetünk időszakokra és területekre is. A térképek nem túl részletesek és természetesen nem Kelet-Európa van a középpontban, de azért így is hasznosak lehetnek, főleg annak meglállapítására, hogy mi mivel van egyidőben.

A Worldmapper oldalon nem akármilyen tematikus térképeket találhatunk (IDE KATTINTVA). A térképeken az adott társadalmi/gazdasági tulajdonságnak megfelelően torzítva találjuk az országokat. Ha például az egy főre jutó GDP-t nézzük, akkor Európa hatalmas nagy lesz, míg Afrika igencsak aprócska.

A térképek nagyon látványosak és nagyon sokat megmutatnak. Jól használhatjuk őket interaktív táblán is. Az oldalon már most több mint 600 térkép van és folyamatosan bővül a számuk.

Mekkora lenne a Hold, ha Budapesten lenne a közepe? Mekkora lenne a Kínai Nagy Fal, ha Nyékládházáról indulna? Mekkora lenne Babilon, ha Lajosmizsén volna? Izgató kérdések ezek és már nem kell töprengenünk rajta, mert a BBC Dimensions oldalán (IDE KATTINTVA) megkaphatjuk a választ.

Csak ki kell választanunk a vizsgálandó objektumot és be kell írnunk a település nevét és már láthatjuk is az eredményt. Érdemes játszani vele, mert nagyon elgondolkodtatóak az eredmények.

A gólyák a közkedvelt madarak közé tartoznak (ahogy a bogarak között a katica). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehér gólya adatbázisa sok amatőr madarász megfigyeléseit és adatait foglalja össze. Az adatbázis egy interaktív térképet is tartalmaz (IDE KATTINTVA), amiben különféle mutatók szerint vizsgálhatjuk hazán gólyaállományát. Megnézhetjük, hol fészkelnek (villanyoszlopon, tornyon, fán), hány fiókát nevelnek és hány magányos egyed van.

Izgalmas projektet lehet szervezni tavasszal, ha a saját lakókörzetünk környékén gyűjtenek adatokat majd azt hasonlítják össze a megye és az ország adataival.

A Nation Master oldalát egy informatikus ismerősünk ajánlotta, de egyértelműen meggyőzött minket - pedig még nem is használtuk órán ... . Viszont kipróbáltuk, hogy mennyi mindent gyűjtöttek össze Magyarországról - nos, szinte mindent. Lehet statisztikai elemzéseket találni a halálozási statisztikáktól kezdve a demokrácia helyzetéig. Szóval bőven lehet szemezgetni, én különösen fontosnak tartom, hogy táblázatokat elemezzünk az (angol)órán, és megpróbáljunk következtetéseket levonni belőle. Meglepően nehezen megy a gyerekeknek. Természetesen mindin ország minden adatát megtalálhatjuk, a Full wiki koncepciója egybként a Wikipédia és a Google Maps összeolvadásából jött létre, rövid (angol nyelvű) bemutató videó a lapozás után!

Ajánlunk tíz olyan weboldalt, ahol nagyszerű az időjárás tanításához jól használható adatok, térképek vannak. Az időjárás azért hálás téma, mert mindig könnyű aktuálissá tenni...

Természetesen ide kerül az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja (ITT TALÁLHATÓ), ahol a szokásos előrejelzéseken túl nagyon sok mindent, például az aktuális csapadékhelyzetet mutató radarképet is találhatunk (ITT).

Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.

Paul Neave webdizájner saját oldalára több látványos és izgalmas dolgot is felrakott. Kezdjük a legértelmetlenebbel: a virtuális pitypangra (ITT TALÁLHATÓ) a számítógép mikrofonjával fújhatunk és bámulhatjuk a tovaszálló magokat. Semmi értelme, de nagyon jó érzés.

Sokkal több haszna van a planetáriumnak (IDE KATTINTVA). Ezen az aktuális égboltot nézhetjük meg a csillagképek elhlyezkedésével együtt. Szép is és hasznos is, interaktív táblán kifejezetten jól mutat.

Az Altapedia oldalán (IDE KATTINTVA) térképeket találhatunk. Ugyan az egyes térképeken megtalálható az Altapedia vízjele, nagy sietségben hasznosak lehetnek. Minden országról találunk domborzati és politikai térképet. Emellett az egyes országok adatlapját is megnézhetjük, ahol főbb földrajzi adataikat találjuk meg.

A Google Earth nagyon sokféleképpen használható a tanításban. Valóban érezhetjük úgy, hogy virtuális utazásokat teszünk mindazokra a helyekre, amikről az órán szó van, legyen ez egy nyelvóra, földrajz vagy történelem. Abban, hogy ezek az utazások még jobbak legyenek, segíthet a Google Eart Hacks című oldal (ITT TALÁLHATÓ), ami a nevével ellentétben semmiféle kártékony dolgot nem tesz, sőt!

Az oldalon összegyűjtve találunk öbb ezer olyan állományt, amit letöltve bizonyos helyek válnak láthatóvá a Google Earth-ben, legyenek azok vulkánok, vagy nagy csaták helyszínei. Ha letöltjük az állományokat, az abban megjelölt helyeket azután a sajátjaink közé is elmenthetjük és bármikor bemutathatjuk az órán.

A műholdas képek használata igazi forradalmat jelentett a számítógépes térképek világában. Biztosan mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor először pillantotta meg a földgömböt a monitoron és azonnal megpróbált ráközelíteni a saját lakhelyére, mi látszik belőle az égből.

A WorldWide Telescope használatával (ITT TALÁLHATÓ) hasonló élményben lehet részünk, bár a saját lakhelyét csak az a néhány UFO keresheti meg vele, aki ide költözött a Földre. A program a számítógépes térképekhez hasonlóan két változatban egy letölthető programként (mint a Live Earth vagy a Google Earth) és egy webes alkalmazásként (mint a Bing Maps vagy a Google Maps) is létezik.