Keretjáték és gamifikáció

Vezércikk - 2015. július 13.

Írta: Prievara Tibor

keretek Szeretnénk, ha a tanulás nem szenvedés, hanem játék lenne. Ezért is érdekes azokat a kezdeményezéseket látni, amelyek arra törekednek, hogy a játékos tanulást segítsék. Itt most csak egyetlen szempontot szeretnék - és csak röviden, tekintettel a nyárra és lerövidült figyelmi ciklusokra - érinteni, ez pedig a kerettörténet, vagy keretjáték. Amikor elkezdtem használni a módszert, én is gondolkodtam ebben, ki is találtam egy titkos szövetséget (a Vörös Varjú társaságot), és ennek a kalandjai mentén próbáltam (volna) felépíteni az osztálytermi folyamatokat. Aztán letettem róla, pedig ma is azt gondolom, hogy ez érdekes út. Részletek a lapozás után.

Először is arra jöttem rá, hogy gimnáziumban ez az álmisztikus kerettörténet több diáknak nem jön be, és kelletlenül, kevés érdeklődéssel vesznek részt benne. Nem érzik át. Lehet, hogy lehetne olyan történet, amelyre vevők, de amit kitaláltam, pont hidegen hagyja őket. Amennyire motiváló lehet tehát egyes diákok számára, annyira demotiváló másoknak.

A másik szempont a kreativitás. Ha van elég belőle, akkor lehet ILYEN projekteket végigvinni, ám ehhez valahogy a témának a valóságban kell gyökereznie és a misztikum megfelelő adagolásával lehet izgalmassá tenni. Ehhez gyakorlatilag egy Umberto Eco-vá kell válnunk és hozzá hasonló komplexitású történeteket kell kiagyalnunk. Nekem - erre rá kellett jönnöm - ez nem megy. Legalábbis főállásban tanítva, sok egyéb feladattal. Azt pedig nem szerettem volna megkockáztatni, hogy a második hét után kifulladnak az ötletek és nincs tovább misztikum. Pont ezért nem használom a Classcraft-ot, pedig izgalmas lehet. Nem mindenkit vonz ez a világ, akkor meg minek kössem össze egy mágus harcát a folyamatos jelen idővel angolból.

Végül azt is láttam, hogy a kerettörténet legalább annyira korlátoz, mint segít. Azt is meghatározza, hogy milyen feladatokat, milyen témában, hogyan végezzek el. Nehéz egy tankönyv éppen adott témaköréhez (pl. elsajátítandó nyelvtani tézis) kapcsolni a sztorit. Lehet olyanokat kitalálni persze, hogy kémek vagytok és egy objektumba kell behatolnotok, amihez a kódokat matekpéldák megoldásával törhetitek fel, de ha belegondolunk, már egészen fiatal gyerekek is tudják, hogy az a titkos objektum, amelynek a kódját ötödikes matekpéldák megoldádával fel lehet törni már régen nem titkos.