Vajon megéri-e házi feladatot adni? A kutatás válaszol
Vezércikk - 2023. december 11.
Sok vitát generál a házi feladat, mint iskolai műfaj. vajon van-e értelme, hasznos gyakorlás, és az iskolában megtanultak rendszeres, irányított konszolidációja, vagy csupán egy kínzóeszköz, amelyet kegyetlen tanárok találtak ki, hogy a gyermekek életét elviselhetetelenné tegyék. Nos, kétségkívül van ilyen és olyan házi feladat is, mi most arra válllkoztunk, ohgy egy meta kutatás segítségével megkíséreljük megválaszolni, hogy kell-e egyáltalán házi feladat, ha igen, akkor kinek, mikor, milyen munkát adjunk otthonra, illetve a kutatások eredménye alapján kimondható-e, hogy milyen a jó házi?
Spoiler: igenis lehet jó a házi feladat, de az nem mindegy, hogyan és mikor, no meg főleg, hogy miért, adjuk fel. A rossz hír az, hogy a házi feladatot érdemes az iskolai feladatokhoz hasonlóan megtervezni, és a pedagógiai munka organikus részévé varázsolni. A random, átgondolatlanul feladott házi feladat - csak azért, hogy legyen, mert az a biztos, valóban több kárt okoz, mint hasznot.
- A jó házi feladat nagyon hasznos. A kutatás értelmében hónap/év az impact mértékegysége, amiben a házi feladat +5-ös mutatóval rendelkezik, amely az egyik leghatékonyabb pedagógiai eszközzé emeli.
- Figyelembe kell vennünk, hogy nem minden diák számára biztosított a kényelmes, nyugodt környezet az otthonában, így hiába adjuk fel, ő hiába szeretné megcsinálni, nem haladunk. Erre a 'tanulószoba' intézménye egyes iskolákban megfelelő megoldás lehet. Mindenesetre győződjünk meg róla, hogy amit feladunk, azt otthon meg tudja csinálni (pl. van gyors internetkapcsolata, ha az kell, vagy számítógépe, ha éppen az).
- itt semmi újat nem írunk, de fontos hangsúlyozni: ha van feedback a házi feladatra, jobban hasznosul. Szintén, ha a diák számára is egyértelműen, értelmezhetően kapcsolódik organikusan az órai feladatokhoz a házi, akkor szintén sokkal hatékonyabb.
- Nem igaz, hogy "minél több, annál jobb". A házi feladat minősége sokkal erősebb korrelációt mutat a tanulással, mint a mennyisége. Sőt, egy pont után a házi feladattal eltöltött idővel a házi feladat hatékonysága csökkenni kezd. A házi gyakorisága sem mindegy. A legnagyobb fejlődést mutató kutatások esetébén heti 2 alkalommal kaptak a diákok nem annyira sok házi feladatot.
- Azt is vizsgálták kutatók, hogy milyen életkorban a legnagyobb a házi feladat hasznosulásának az esélye. Itt azt találtak, hogy középiskolában jobban beépül a házi során gyakorolt vagy megszerzett tudás, míg alsó tagozatban ez kevésbé igaz. Azaz: minél inkább képesek a diákok önszabályozásra, annál jobban működik. Ez ellen egy érv más kutatók által, hogy a házi feladatoknak egyfajta rendszerező szerepe is van, amely a tanulók munkaetikájának javulását eredményezheti. Azaz: minél korábban kapnak rendszeresen házi feladatot, ha nem is maga a feladatmegoldás menősége, de a rendszeressége jelent bizonyos pozitív hozadékot. Szintén remek terepe lehet a szülők bevonásának a rendszeres házi feladat - feltéve, hogy a szülő nem úgy értelmezi a gyermeke feladatát, hogy azt neki kell megoldani.
Forrás: Evodence for Learning (2023)
