Kifordított osztályterem - egy példa

Tippek, trükkök - 2012. április 11.

Írta: Prievara Tibor

A TanárBlogon igyekszünk lépést tartani a pedagógia, módszertan újdonságaival, és ezekről megpróbálunk sűrűn beszámolni. A világ híreiből (és saját kutatásainkból) egyre inkább az szűrhető le, hogy az IKT használatának kérdése nem is annyira az IKT-tól függ, hanem a tanár pedagógiai szemléletétől. Ezért is írtunk a 'kicsit másképp mindent' elvről egy cikket. Erre - véleményem szerint - nem válasz egyes IKT eszközök bemutatása, mert ettől nem, vagy csak kevés dolog változhat. Pontosabban ennek is van szerepe, létjogosultsága (mi is csináljuk már 6. éve itt), de most már többről kell beszélnünk, mint a Quizlet-ről, vagy a GPS órai használatáról. Az egyik érdekes gondolat a kifordított osztályterem (flipped classroom), ahol megfordul a házi és a tanóra szerepe. A tanár (képernyő)videón felteszi a tényanyagot, amit el kell sajátítania a diákoknak, akik az órára már kérdésekkel jönnek, így az anyag 'leadása' lesz a házi. Ezért (is) kifordított. Ez nyilvánvalóan nagy váltás, és félelmetesnek is tűnhet. A lapozás után mutatok eg olyan példát, amit itthon, gimnáziumban terveztem és próbáltam ki - úgy látszik sikerrel. Mindezt anélkül, hogy teljesen kifordult volna az osztályterem önmagából :)

Szóval az ötlet. Mivel én nyelvtanár vagyok, nálam konkrét 'tényanyag' igen kevés van, talán a nyelvtan ilyen. Bár én eszköznek tartom, nem pedig célnak, a nyelvtan azért mégiscsak fontos - a gyerekeknek is. Gondot jelentett ugyanakkor, hogy a diákok elég eltérő szinten vannak nyelvtanból, és gyakran döntést kellett hoznom, hogy vajon a jobban tudóknak mesélek érdekesebb, nyelvtani szabályokat, vagy a kevésbé tudóknak magyarázom az alapokat. Akárhogyan is, a csoport egyik felét elveszítettem. Egy időben próbáltam viccesre venni, és minden nyelvtanhoz mesét írtam (nagyon szerették pl. a Nagy Prepozíciós Medvét), de akkor jó hangulatban a mesére figyelt mindenki, de a nyelvtant ugyanúgy nem tanulták meg. Szintén gond, ha valaki hiányzik, vagy csak nem tudott figyelni, mert éppen rosszul érezte magát az órán.

Mindezek tetejébe a nyelvtani magyarázataim nagyjából ugyanazok voltak, még a jól bevált példamondataim is. Minden gondomra egy csapásra megoldás ígérkezett, amikor a flipped classroom koncepcióján kezdtem el gondolkodni - vagyis azon, hogy ezt hogyan is lehetne bevezetni nálam anélkül, hogy mindent meg kelljen változtatnom. Most azt csinálom, hogy minden fejezet előtt a nyelvtani anyagról csinálok egy rövid, 3-5 perces videót, amit a YouTube-ra teszek fel. Ezt az óra előtt meg kell mindenkinek néznie még otthon (vagy az iskolában a könyvtárban), és az órára már vagy kérdésekkel, vagy tudással :) kell érkezniük. Az órán is nyelvtanozunk, de már konkrét kérdések mentén, feladatokkal, játékokkal, sok beszéddel stb.

Ez a megoldás azért érte meg nekem, mivel

a) a videót elkészíteni kb. 5 perc / nyelvtani tézis (a uTIPu Tipcam ingyenes szoftverét használom hozzá, ami ITT TÖLTHETŐ le)

b) az órán nem megy az idő a nyelvtani magyarázatokkal, de ha gond van (vagy nem jól magyaráztam a videón) az kiderül - tudunk a nehezebb részekre koncentrálni

c) mindenkinek bármikor hozzáférhető a nyelvtani magyarázat (úgy, ahogy azt tőlem megkapná még egyszer)

d) ha korrepetálni kell valakit, bármikor a nyelvtanhoz tudom irányítani, nem kell mindent, mindig újra elmondanom

e) a hiányzók ugyanúgy 'képben vannak', mint azok,a kik az órán jelen voltak.

Még egy érdekesség, és jöjjön a példa is. Mindehhez nekem remekül bevált a SMART Notebook szoftvere, mert ott folyamatosan tudom a megyarázatokat kommentálni, bele tudok kézzel is írni a szövegbe, ki tudok emelni bármit, szóval sokkal egyszerűbb, mint bármi mással.