Már nekem is nehéz visszaemlékeznem rá, de valamikor 2001 környékén kötöttem szorosabb barátságot a Macromedia cég Flash nevű alkalmazásával. Akkor kezdtem el a Sulinetnél a biológia rovat vezetőjeként dolgozni és kerestem egy olyan programot, amivel könnyen tudok animációkat csinálni, azt gondoltam ugyanis, hogy egy internetes oldalnak többnek kell lennie, mint amit egy nyomtatott lap adni tud és az, hogy a képek meg is tudnak mozdulni pont ilyen dolognak tűnt. Az első animáción, amit készítettem egy 500 millió éve élt őslény úszott át a képernyőn.

Aztán egye jobban fejlődött a Flash és vele együtt én is, kiderült, hogy nem csak animálásra használható, hanem a saját programnyelvével, az Actionscripttel még interaktívvá is tehetőek a dolgok. Így már még izgalmasabbnak tűnt a dolog és nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a Flash programozásba, bármiféle komolyabb programozási ismerete nélkül. Az egyik legkomplexebb program, amit készítettem egy idegi hálózatokat szimuláló programocska volt. A felhasználók szabadon rakhattak le és köthettek össze idegsejteket, ezzel működtetve egy kagyló két érzéksejtből és két izomból álló rendszerét. Emlékeim szerint egy héten át dolgoztam minden délután és éjszaka rajta. A végeedményen még lehetett volna javítani, de én már nem bírtam cérnával, amúgy is elég jól használható volt a tanórán is.

Aztán először megszűnt a Sulinet, majd a Flash is. Ma már nem

Régi probléma és nehézség, hogy nem igazán készítenek jó minőségű audiót az erre szakosodott oldalak - vagy igen, de regisztráció, és gyakran előfizetés kell a használatukhoz. Most egy olyan megoldást mutatunk, ami segít ezen, és elég jó minőségben, rengeteg nyelven képes írott szövegeket hanganyaggá konvertálni. Van magyarul is, én eddig csak az angolt teszteltem, az kifejezetten jónak tűnt. Nem mondom, hogy teljesen hihető volt, de az intonáció is a helyén volt, és tudtam vele hanganyagokat készíteni az órákra - már csak azért is, mert le lehetett tölteni mp3 fájlként és fel tudtam használni akár vibe kódolt alkalmazásokhoz is. Nézzétek meg, megéri szerintem!

Érdekes kérdés, hogy lehet-e majd egyszer (vagy akár már most?) olyan alkalmazást fejleszteni (természetesen AI segítségével), amely valóban képes lesz arre, hogy elcsípje az AI által generált szövegeket, képeket, videókat stb. Nos, ezek a megoldások hihetetlenül magabiztosan, százalékban adják meg gyakran, hogy mennyire eredeti az éppen vizsgált mű. A probléma ezzel csak az, hogy ugyanakkor rendkívül pontatlanul, gyakran AI-nak mondva egy csomó olyan szöveget, amit valójában egy ember írt - évekkel ezelőtt lehetett hallani sok olyan történetet, hogy egy szabadúszó, pl. újságíró, által leadott írást visszadobtak azzal, hogy Ai detektoros vizsgálaton megbukott. És ehhez persze járult a vonatkozó megalázás is - és nem tudták azt bizonyítani, hogy ez emberi teljesítmény. Manapság az AI detektoroknak ez a fétise már mintha kevésbé lenne elterjedt, de ettől függetlenül jönnek az újabb és újabb, magukat őszinte hittel megbízhatónak gondoló megoldások. A lapozás után egy magyar fejlesztést mutatunk be, próbáljátok ki, nézzétek meg, hogy nektek működik-e.

A szétültetlek, fiam mind a mai napig a tanári fegyvertár fontos rásze és tény, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem mindegy, hogy ki hol ül. Bemutatunk egy programot, ami az ideális ültetési rend elkészítéséhez használható. Megadhatjuk a terem elrendezését, egyenként a diákokat, majd beállíthatjuk a preferenciákat. A barátok (friends) lehetőség szerint egymás mellé kerülnek, az ellenségek (foes) távol egymástól, vannak, akiket egy adott helyhez köthetünk (sticky), másoknál megadhatjuk, hogy biztosan valaki más elé kerüljenek (downline). Több változatot is kipróbálhatunk, egy linket kapunk a nekünk tetsző letöltéséhez.

Szint minden diák ismeri a 'kiss-marry-kill' nevű játékot, ahol három embert kapnak, és el kell dönteniük, hogy melyikkel mit csinálnának. Mivel ezek randoom nevek, elég vicces viták tudnak kialaulni ebből. Természetesen nem PONT ezt a játékot játszottuk, de a mechanika hasonló volt. Először is kapott mindenki 3 országot (random, de kivettem azokat belőle, amelyekről jó eséllyel nem is hallottak, így maradt olyan 70 0 végére), és 3 kategóriát. Így előállhat pl. hogy Egyiptom, USA, Vatikán közül kell választaniuk abban, hogy pl. hol lehetne a legjobban menekülni zombi apokalipszis esetén, hol nyitnának éttermet, és hol tartanák az esküvőjüket. Meglepően szerették, és nagy elánnal beszélgettek a diákok akár 15-20 percig is, ha hagytam. A kódolás viszonylag egyszerű volt, természetesen át lehet alakítani, és bármilyen témához (pl. történelmi személyiségekről) igazítani. A lapozás után mutatom a játék linkjét, illetve azt is elmondom, hogy lehet a forrásfájlt letölteni. Jó lesz, vagyon jól működött - nálam gépek előtt ültek a gyerekek, de akár egy vetített verzió is elég lehet projektoron.

A címerek szinte mindenki fantáziáját megmozgatják. Akár anakronisztikusnak is tűnhet, a középkor egy itt maradt darabjának, de mégis valahogy mindenki számára érdekes, fontos dolog. A diákok figyelmét is remekül le lehet kötni a címerekkel, érdekes lehet utánamenni, hogy egy-egy címer miért pont azt ábrázolja, amit, sőt akár izgalmas tervezési feladat lehet új címert tervezni. A most bemutatott oldal ebben ad segtséget.

A 2025-ös év szava az AI slop (AI moslék) lett. Ezt még tovább tudjuk pontosítani, hiszen egyre jobban terjed a ‘workslop’ - azaz kb. szakmai moslék - amely a munkahelyeken veszi át a produktivitás helyét. Most azt vizsgáljuk meg röviden, hogyan néz ki mindez az iskolában.

Az előző cikkben mutattuk be a fogalmak tanulásának egy izgalmas módját, a Frayer-modellt. El is kezdtem diákokkal használni és eszembe jutott, hogy ehhez kifejezetten hasznos lehetne egy saját alkalmazás is. Körülbelül egy óra alatt készült el a Frayer könyvter, amivel ebben a szerkezetben lehet fogalomtárakat kezelni, készíteni. Az alábbi linken lehet elérni:

Bármilyen tantárgyról is van szó, egészen biztos, hogy a használt fogalmak pontos ismerete elengedhetetlen a sikeres tanuláshoz. Sok zavart okozhat például, ha anélkül kezdenek el diákok fogalmakat használni, hogy pontosan tudnák, miről is van szó. Gyakori probléma például a gondolattérképpel is, ami amúgy egy remek eszköz, hogy a diákok ugyan felirkálnak a megadott témakörben mindenféle szót, de úgy, hogy tudják pontosan azok jelentését, már nem képesek értelmesen rendezni azokat. Az sem segít minden esetben, ha definíciókat adunk meg, kislexikont készíttetünk, nem csak azért, mert meghatározásokat írni és tanulni unalmas, hanem azért is, mert egy meghatározást meg lehet úgy tanulni, hogy nem érti az ember. Bemutatunk egy olyan módszert, ami segíthet a fogalmak jobb elsajátításában és akár már alsó tagozattól jól használható egészen egyetemig.

Nagyon sok dolgot változtatott meg az AI megjelenése az iskolákban, ezek közül az értékelés az egyik elsődleges. A házidolgozatnak egyre kevésbé van értelme, senkinek sincs kedve a ChatGPT által írt szövegeket olvasgatni, főleg javítani. Még a rendes dolgozatok esetében is elterjedt, hogy a diákok stikában lefényképezik a dolgozatot a mobiltelefonjukkal, aztán elküldik az AI-nak, hogy oldja meg. Még nagyobb a kísértés, ha úgynevezett nyitott könyv dolgozatot akarunk íratni, olyat, amihez bármilyen forrás, az internet is használható. Miközben pont az ilyen típusú dolgozat tudná jól ellenőrizni, az olyan típusú tudást, ami a leginkább szükséges lehet már a közeljövőben is, éppen az AI jelenléte miatt. Ahogyan fejlődik a mesterséges intelligencia, egyre magasabb szintű feladatokat lesz képes jól megválaszolni, már most sem könnyű olyan középiskolás feladatot találni, amire ne lenne képes. Természetesen visszatérhetünk a papíron írt dolgozatokhoz a lezárt szobában, csak úgy még távolabb kerül az, amit ellenőrzünk attól, amire majd később a diákoknak valóban szüksége lesz.