Zseniális interaktív tudásbázist kapunk (sajnos angolul) a World Economic Forum oldalán (ITT TALÁLHATÓ) . Amennyiben a világban zajló folyamatok, fontosabb kérdések, problémák témakörét tárgyaljuk, és nincs esetleg ötletünk, vagy érdekel egy újszerű megközelítés, feltétlenül lapozzunk bele ebbe az intelligens, interaktív adatbázisba, ahol egy kördiagrammon vannak a problémák ábrázolva, és ezen belül lépdelhetünk, amíg egy problémátóül ejutunk egy másikig. Minden témakör esetében láthatjuk, hogy miként viszonyul egyéb problémákhoz, azaz csak barangolni is roppant érdekes a felületen. Ha egy projektet szeretnénk felhúzni rá, az is nagyszerűen működik, vagy csak azt a kezdőlökést adja meg, ami tullendíti a diákokat azon, hogy "nem tudom, miről lehetne írni".

Mióta piacgazdaság van nálunk is, felértékelődnek a pénzügyi ismeretek is. Én mindig meglepődöm, hogy gimnazista diákok mennyire nincsenek néha képben az alapvető pénzügyi folyamatokkal. Ezért is lehet érdekes az az interaktív, négy szinten játszható pénzügyi fitnesz teszt (ITT TALÁLHATÓ ), ami pont ebben segít. Mivel nyelvórán használtuk ezeket, nagyon jól jött, hogy összesen négy korcsoportnak készülnek feladatok, és a kisebbeknek még játékosabb. A szavak, mint rövidtávú befektetés, vagy éppen részvény ugyanakkor fontosak és hasznosak is lehetnek. Szerencsére nincs időkorlát, azaz lehetőség van akár szótárazni, akár az internetet böngészni egy kicsit a megoldások megadása előtt.

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Nagy kedvencem az Economist, és most is egy csodálatos ötlettel álltak elő. Mi lenne a világgal, ha ...? címmel a jövőbeli eseményekre probálnak szcenáriókat gyártani (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Mi lesz a világgal, ha megtáamdnak egy NATO tagországot, ha felbomlik Oroszország, ha Hillary Clinton lesz az elnök, vagy éppen ha tényleg megnő az orrunk, ha hazudunk. Összesen 20 kérdésben találunk érdekes információkat ... ezek lehetnek audiók, videók, vagy szövegek. Akár tematikusan feloszthatjuk a leírásokat, vagy választhatnak a diákok egy-egy érdekesebbnek tűnő jövőképet és arról beszámoilhatnak egymásnak.

Nehéz kérdés a politika, illetve a politikai hitvallás helye az oktatásban. Én megpróbálom kerülni az aktuálpolitikát az óráimon, mert nem gondolom, hogy azzal kellene foglalkoznunk, hogy én éppen mit gondolok az aktuális politikai erőtérben zajló eseményekről. Van azonban a politikáról gondolkodásnak egy szelete, amit fontosnak tartok megbeszélni az órán. Ez pedig a politikai ideológiák léte, jelentése és szerepe. Úgy érzem - és lehet, hogy az csak az én szűrőmön látszik így és ez tévedés - hogy diákjaink nincsenek tisztában a különböző ideológiák jelentésével, szerepével. Alapértelmezetten gondolják azt, hogy a liberális vagy konzervatív szitokszavak, illetve a szocialista vagy szociáldemokrata az a Gyurcsány. Azt gondolom, hogy fontos, hogy a diákok ne a napi politika torz tükrében, hanem az egyes ideológiák elvi hátterével megismerkedve tudjanak döntéseket hozni, illetve a későbbiekben akár szavazni. A Politoszkóp egy olyan kérdőív, amelyen akár egyesével végig lehet menni, megbeszélni, hogy melyik lehet a liberális, vagy éppen konzervatív válasz, és miért éppen az. Akár kimásolhatunk 5-6 kérdést, és a kérdőívet nem kitöltve végigbeszélhetjük őket. A grafikonok is érdekesek, összehasonlíthatjuk magunkat az ország többi válaszadójával. Érdekes (bár nem veszélytelen) kísérlet.