Rendkívül izgalmas időt élünk, amikor itt van egy új eszköz, a meseterséges intelligencia és még nem tudjuk igazán, hogy miként is kellene használni. Van tehát terepe a próbálkozásnak, a kísérletezésnek. Amikor előkerültek a szabadon használható AI-re épülő oldalak az első gondolatom nekem is az volt, hogy milyen jól lehet majd ezeket feladatok készítésére használni. Nem is kellett sokat várni, meg is jelentek a feladatgeneráló AI-k, amik nekem viszont igazi csalódást okoztak. Végtelen mennyiségben ontották ugyan a feladdatokat, de nem túl jókat. Jelelmzően egy-egy ismeretre, kiragadott tudáselemre kérdeztek rá egy anyagból. Leginkább a diákok által készített Kahoot!-okra emlékeztetve. Nem csoda, ó feladatot csinálni nem egyszerű.

Most újra nekivágtam, de nem azzal az elvárással, hogy majd az AI lesz a varázsló, ami helyettem megcsinálja a feldatot, hanem inkább úgy kezelve, mint egy ügyes, de nem túl képzett asszisztensem lenne. Végzős biológusoknak, akik emelt szintre készülnek akartam feldatot készíteni, ezért azzal kezdtem, hogy megadtam neki a témakörhöz releváns érettségi témakör vázlatát, mondván, hogy ezek az ismeretek, fogalmak azok, amiket a diákoknak tudnia kell. Azt találtam ki, hogy a feladat legyen egy orvos helyzete, megérkezik a beteg, ők kérdéseket tehetnek fel, vizsgálatokat végezhetnek, majd diagnózist kell felállítaniuk és terápiát is kell javasolniuk.

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb kérdése, egyik legnagyobb kihívása. A 21. századi pedagógia egyik fontos elve, hogy valós problémákkal, valós adatokkal dolgozzunk a diákokkal, mert akkor lesz a számukra is egyértelmű, hogy amit tanulnak, annak értelme van. Ezért lenne fontos, hogy a klímaváltozásról ne csak az elvek sziintjén (üvegházhatás) és ne is csak általánosságban beszéljünk. Az is fontos szempont, hogy a diákok átérezzék, ez az egész nem csak a korallzátonyokon élők problémája és nem is csak a tájfun övezetben élőknek lényeges. Ezért is lehet nagyon hasznos, ha valahol a saját országunkra vonatkozó pontos és valós adatokat tudunk találni.

Valószínűleg még tényleg csak kapargatjuk, hopgy mi mindenre lehet jó a mesterséges intelligencia a tanításban, talán ezért sem véletlen, hgy itt is egymást érik akülönféle ötletek ezzel kapcsoaltban. Most egy olyan felhasználást mutatunk be, ami a képgeneráló eszközoket használta fel. A diákok a légkör kapcsán tanultak a különféle híres szelekről, azok kialakulásáról és jellemzőíről, majd kaptak egy-egy szelet, amiről képet kellett készíteniük, ehhez használhatták fel a mesterséges intelligencia lehetőségeit, így a képek pillanatok alatt készülhettek el.

A napóra egészen csodálatos dolog és biztosak lehetünk benne, hogy sok diák érdeklődését leköti. Mindezek mellett kiválóan használható arra is, hogy a Föld mozgásairól, esetlegesen a geometriai vetületekről tanítsunk vele. Az INNEN LETÖLTHETŐ ingyenes Shadows szoftver arra használható, hogy megunknak is készítsük egyet. Vagy akár sokat és nagyon sokfélét is. Érdemes akár csak arról is beszélgetni a diákokkal, hogy vajon miért pont azokat az adatokat igényli a program, amiket meg kell adnunk neki. Ha pedig valami még komolyabbra vágyunk a programmal akár asztrolábiumot is készíthetünk magunknak.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

Az Ásványkincs.hu oldalt (ITT TALÁLHATÓ) láthatóan a bányászati lobbi hozta létre, de ezzel nincsen semmi baj. Olyan információk, anyagok vannak itt, amik a középiskolai tananyagnak a perifériáján vannak a legjobb esetben is, pedig érdekesek lehetnek. Az oldal szerzői ügyesen gyűjtenek egybe olyan anyagokat, amik a geológia, geofizika tanításában hasznosak lehetnek (ITT). A legizgalmasabb ezek közül számomra a geo-origami volt, olyan kivágható és hajtogatható minták, amik segítenek megérteni a rétegek mozgását és annak következményeit.

Egy volt tanítványom ajánlotta a figyelmembe ezt a két kémiai alkalmazást, amik ugyan nem tökéletesek, de biztosan ígéretesek. Mindkettőt a Thix nevű cég készítette. A Beaker látványosabb, de kicsit kevesebbet tud (ITT VAN az Androidos változat), a Chemist, ha fizetünk érte egészen komoly kémiai szimulátor (EZ ITT VAN). Különféle anyagokat ereszthetünk össze, és megnézhetjük, hogy mi minden történik. Nem tökéletes a dolog, sok helyen bele lehet kötni a kémiába, de a lehetőségek, amik benne vannak igazán izgalmasak.

Két remek oldalt, hasznos gyűjteményt mutatunk be, elsősorban fizikatanároknak. Az Animated Engines oldalon (IDE KATTINTVA), nem túl meglepően, különféle motorok működéséről látunk animált képeket. Van itt Diesel- és Otto- vagy éppen Sterling-motor, gőzgép és turbina egyaránt. Ha meg akarjuk mutatni, miként is működnek ezek a szerkezetek, nem kell tovább keresnünk, elég csak ezeket az illusztrációkat használni.

Nagyon jól használható oldal a Would You Rather? (Mit választanál?) című (ITT TALÁLHATÓ), főleg, ha a matematikát közelíteni akarjuk a mindennapi problémákhoz. Mindig két lehetőség közül kell választani (pl: Egy kis zacskó csipszen osztoznál egy barátoddal, vagy egy nagy zacskón 5-tel?) és az indoklásnak matematikainak kell lennie. Vannak nagyon egyszerű dolgok, amikhez csak alapvető matematikára van szükség, de vannak olyanok is, amik akár trigonometriát is megkívánnak. Sokszor találunk forrásokat is adatokhoz, amik alapján fel tudjuk építeni az érvelésünket. Természetesen sok az amerikai kultúrához kötött probléma, de ötletadónak mindenképpen hasznos lehet.

A Google Tour Builder (ITT TALÁLHATÓ) segítségével virtuális túrákat készíthetünk el. A Google térképén jelölhetünk ki pontokat, amikhez azután leírást, képeket vagy akár videót is fűzhetünk. Az elkészült túrát azután egy egyszerű link segítségével oszthatjuk meg másokkal. Nem csak földrajz vagy biológia órán lehet a segítségünkre, hanem történelemből is: valamilyen történelmi eseménysor (pl. római polgárháború) egyes eseményeit elhelyezhetjük egy túrában, de készülhet olyan túra is, ami egy adott időpontban (pl. Kr. u. 1000-ben) mutatja be, hogy hol mi történt éppen a Földön (Rómától Kinán át a maja birodalomig). Természetesen nyevtanuláshoz is hasznos lehet, ha egyes helyek nevezetességeit így mutatják be a diákok.