Vajon mi működik az oktatásban, mit érdemes bevezetni, milyen innováció 'ragad meg'? Ezek mind olyan kérdések, amelyek minden tanárt, szülőt (jó esetben iskolaigazgatót és fenntartót). Foglalkoztatnak. Bárcsak lenne egy olyan gyűjtemény, amely megmondja, hogy mibe érdemes belevágni a fejszénket. Ebben a cikkben egy olyan hatalmas meta-kutatást mutatunk be, amely sorra vesz 30 különböző lehetslges pedagógiai innovációt, és három szempontból elemzi: mennyire drága a bevezetése, mennyire megalapozott a tudományos háttere, illetve milyen hatása van - hány hónapot 'tesz hozzá', vagy éppen 'vesz el' egy diák iskolai életéből. A lapozás után érdemes böngészgetni, mert remek ötleteket ad, és megnézhetjük, hogy mennyire hasznos az, amit éppen mi szeretnénk bevezetni. Az oldal angol nyelvű.

Március 16-án, amikor az ország talán egy kicsit jobban a pedagógiára, pedagógusokra, és általában az iskolára is figyel, a TanárBlog egy rendhagyó iskolai napot, fogadóórát szervez. Mit jelent ez? Igykeszünk egy iskolai munkanap ritmusához igazodni, és szerintünk nagyon érdekes beszélgetésekkel, érdekes emberekkel, jó témákkal kitölteni egészen délután 3-ig az időt. Ehhez egy YouTube csatornán lehet élőben csatlakozni (IDE KATTINTVA). Az egész napos program felvételét később is meg lehet majd nézni! Ha kérdeznél vendégeinktől, azt ITT TEHETED) FONTOS! A műsorban a szünetekben szívesen bejátszunk videókat, képeket, beolvasunk üzeneteket a sztrájkoló tanároktól. Ezeket a TanárBlog Facebook oldalán, vagy a tanarblog@gmail.com címre tudjátok küldeni! ITT JELZEHETITEK hogy honnan, mikor és hogyan tudnátok becsatlakozni!

Ha bárki próbálkozott már innovációval, illetve akár egy munkaközösségen belül annak rendszerszintű bevezetésével, kétségkívül tapasztalhatta, hogy folyamatosan ellenállásba, falakba ütközik. Ez nem feltétlenül baj, és végképp nem természetellenes, hiszen minden változás megviseli az azt elszenvedni kényszerülőket. Az alábbiakban végignézzük a nyolc legjellemzőbb ellenállási formát, érvet, és megpróbálunk példákat is mutatni - hátha ismerősek lesznek. A szeptemberi iskolakezdéshez kapóra jöhet, ha bármilyen újításon gondolkozol! :)

Jó hír! A Pécsi Tudományegyetem Digitális nevű online adatbázisába bekerültek a Nevelésügy Szemle 1937 és 1943 között megjelent számai (ITT TALÁLHATÓAK ). Ettől önmagában talán keveseknek lesz libabőrös a háta, ugyanakkor rengeteg rejtett kics található a lapszámokban, amit igenis érdekes és tanulságos olvasni. Ilyen a 'Magyar diák nyara' 1943-ban, vagy hozzászólás a 'Magyar irodalom tanításának válságához' egyetlen számban, és szinte minden egyes írás, amellett, hogy érdekes kordokumentum (helyenként 'kórdokumentum'), a mai világunk számára is tartogat dilemmákat, remek összehasonlítási lehetőséget például annak tekintetében, hogy milyen gondok voltak a tanításban akkor, és most. Annyira mások, valóban?

Kedves Olvasónk! Tudjuk, hogy a digitális munkarend mindenkire nagy súllyal nehezedik, értjük, és átéljük magunk is (minden oldalról) a problémákat. Úgy döntöttünk, hogy a TanárBlog több tízezres olvasótáborától érkezett levelek, visszajelzések, kommentek, kérdések alapján (ebből több ezer volt!) összeállítunk egy arcképcsarnokot a digitális munkarendben fellelhető különböző tanártípusokból. Fontos, hogy az alábbi rövid írások karikatúrák, azaz nem kritizálni, megbántani szeretnénk senkit, egyszerűen a túlzásokban próbáltunk humorforrást keresni. Azt is őszintén hisszük, hogy minden tanár több kategóriába is sorolható, amelyek között lehet átjárás. Azt is tudjuk, hogy mi magunk is ott vagyunk ebben az arcképcsarnokban. Egy szó, mint száz: kérünk, akként olvassátok, ahogy mi szántuk: szatirikus, önkritikus reflexiónak a jelenlegi helyzetre.

Mi ez?

A diákok fejlődését, eredményeit jelenleg az iskolai rendszerek a tantárgyak keretein belül képesek hatékonyan visszajelezni, itt is jellemzően az osztályzás az értékelés elsődleges formája. Ennek egyik hátránya, hogy a képességek fejlődését, attitűdök alakulását kevésbé tudjuk követni, illetve az egyes diákok más tantárgyakból elért eredményeinek rendszerszintű kommunikációja sem megoldott (esetleges, hogy mely eredményekről jut el információ a teljes tantestülethez. Ha meg is jelenik a hír, általában kiemelkedő teljesítmények érik csak el az iskolai levelezőlista ingerküszöbét). A képességmátrix arra tesz kísérletet, hogy a képességek fejlődését, és az iskola alapvető értékeinek megjelenését kimutassa a szorgos pedagógiai hétköznapokban. RÉSZLETEK A LAPOZÁS UTÁN!!

A Choice boards ötlete gyakorlatilag a 30 napos (vagy akárhánynapos) kihívás keretezésére használható remek eszköz. Nem kell más hozzá, mint egy táblázat, amelybe napi kihívásokat tudunk beírni, és a diákok (vagy akár mi, és a kollégák!) megkapjanak egy-egy pecsétet (vagy aláírást), ha valamelyik elemet elvégzi. Mi egészséges életmód projektet csináltunk így, ahol felírtunk olyan kisebb lépéseket, amelyek segítségével (még) egészségesebbé tehetjük az életünket. Ezekről képes bizonyítékot kell a közösségi oldalunkon (Hashtag.school) közzétenni, és a végén egy nagy kiértékelést csináltunk (pl. lehetett vizet venni a büfében, nem kólát, futás, sport , egyéb képek, képet feltölteni a sétáról a kutyával, egy reggeliről stb.). Nem annyira könnyű egy ilyen projektet végig életben tartani, és motiválni a gyerekeket, de ha egy bizonyos pontot elérünk, akkor már viszi magát előre, és reggel nevetve erről beszélgetnek a gyerekek az órák előtt. Érdemes egy ilyet kipróbálni! Mintákat ezen a linken lehet elérni, ha érdekes, hogy is néz ki egy ilyen Choice board .

Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.

A nyáron meghívtak egy vidéki nagyvárosba, és nagy örömmel mentem, hogy egy új tanulóközösség pedagógiai jövőképének kialakításában segédkezzem. Tényleg nagyon jó volt látni a sok 'laikus', nem pedagógus lelkesedését, akik - észlelve a közoktatás helyenként tragikus helyzetét - a saját kezükbe vették a sorsukat, és megszerveztek egy tanulóközösséget, előbb 4-5, majd 8-10 gyereknek. És várhatóan - újságolta büszkén meghívóm - ez a szám még tovább nő a közeli jövőben. Olyannyira így van ez, hogy más tanulócsoportok már közösségként, kvázi-franchise-ként működnek, és már kezdenek várólisták is kialakulni egyes helyeken. Mivel az igény egyre nagyobb - és egyre gyorsabban nő - remek ötlet lehet most ilyen rendszereket működtetni. a nyáron további 5-6 olyan felkérést kaptam, hogy tartsak előadást egy tanulócsoport indításának pedagógiai minimumáról.

Sokat lehet vitatkozni azon, hogy mi is a tehetség, miként feladata az iskolának a tehetségfejlesztés? Az-e a cél, hogy mindenkiben megtaláljuk azt, amiben ő a leghatékonyabban fejleszthető, vagy z, hogy az elsőre kiemelkedő képességű gyerekeket juttassuk el minél tovább? A klasszikus tehetséggondozás az utóbbit tűzi ki célul, amiként annak nagy hagyományai is vannak a sport- és balettiskoláktól kezdve a speciális matematika tagozatokig. Ezen a vonalon mozog a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének honlapja a tehetseg.hu is. Az oldalon sok egyéb mellet izgalmas, érdekes letölthető szakanyagokat is megtalálhatunk a Tehetségkönyvtárban (IDE KATTINTVA).