Egy YouTube csatornát ajánlunk ma a természettudományokat vagy éppen az angolt tanítók figyelmébe. A SciShow csatornájában 4-5 perces kis klipek járnak körbe egy-egy témát látványosan, érdekesen. A pergő beszédű előadók mellett animációk, grafikák is segítik az adott dolog megértését. Ugyan a filmecskék angolul vannak, felirat elérhető hozzájuk, ami segítheti a megértést.

Az igazán jó fizika kérdések azok, amik egyszerűek, de az előre adott válasz rájuk biztosan rossz. Ezek azok, amikkel elgondolkodtathatjuk a jobb képességű, fizikát szerető diákjainkat is. De ezek azok a problémák is, amik lehetőséget adnak azoknak is, akik addig nem jeleskedtek, hogy sikerük legyen, mivel a megszokott kereteken kicsit kívül kell gondolkodni. Ilyen problémákat gyűjtött egybe a How to solve physics problems (ITT TALÁLHATÓ).

Sokféleképpen lehet megvalósítani a játékosítást (gamification-t), a klasszikus elképzelés, hogy tegyük magát a tanulást játékká. Ezt az elvet követi a Galxyz nevű játék is (ITT TALÁLHATÓ). A játékban egy kisfiúval és lebegő segítőjével kell megmentenünk a világot (mi más is lehetne a feladat), de ehhez nem harcolni vagy varázsolni kell, hanem minél többet tudni. Izgalmas játékokon keresztül ismerkedik meg hősünk az erőkkel, a gravitációval, az ökoszisztémákkal. Érdemes megemlíteni, hogy a játék a Unity playerre épül (ezért sem fut Chrome böngészőből), így kifejezetten szép, látványos.

A ma bemutaott oldalcsalád érdekes híreket ad közzé különféle olvasási nehézségben diákoknak angolul és spanyolul. A Smithonian Intézet munkatársai választanak ki naponta több olyan hírt, cikket, amit érdekes lehet diákoknak, ezeket azután beosztják az olvasási nehézségük (Lexile szint) szerint is. ITT TALÁLHATÓ az összes cikk, ITT a nagyobbaknak szántak, ITT a kisebbeknek valók és IDE KATTINTVA pedig mindez spanyolul is. Termsézetesen kereshetünk témák és az olvasási szint szerint is.

Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Hogy mik nem történnek, miközben az érettségik lázában égnek a középiskolák! Tizenöt ország angolos app-fejlesztő csapata verseng egymással, hogy ki tudja a legjobb angoltanulásra használható, ráadásul a társadalmi felelősségvállalás finom szövetével hálózott alkamazást készíteni. A verseny 2015 május 4-8. között zajlik, a csapatok bemutatkozó filmjeit már most meg lehet tekinteni (ITT TALÁLHATÓAK). De ez mind semmi, mert a szervezők a pénteki (május 8.) bemutatót, ahol minden csapat bemutatja az ötletét pár percben, ÉLŐBEN KÖVETHETIK az érdeklődők (délután 2 és 4 óra között) . Hol ebben a TanárBlog? Az asztal másik oldalán, a zsűriben :) És akinek még ez sem elég interaktivitás, az a bemutatók ideje alatt szavazhat is kedvenc appjára!

Bár nem letölthetőek ezek a tanynagok, mégis - némi internetkapcsolattal - remekül használhatóak. A forrás a New York Times, ahol az alábbi ötlettel álltak elő: mi lenne, ha az aktuális hírekből egy-egy nyelvtanulók (diákok) számára érdekes, rövidebb (kb. 5 perces) anyagot kiemelnének, és ahhoz mindig feltennének 6 (azaz pont hat) kérdést. A gondolatból egy rovat lett, amely minden nyelvtanuló (nyelvtanár) számára kincsesbánya. Sok tanár próbál meg 'aktuális' lenni, ezek az anyagok remekül működnek így is, nem kell tovább keresgetni, be lehet vinni a kész anyagot, ami ráadásul garantáltan naprakész. Külön kedvesség, hogy a kérdéseket két szinten szerkesztik; vannak tényszerű, rövid kérdések, de találhatunk összetettebb, gondolkodtató kérdéseket is. Az oldal IDE KATTINTVA érhető el.

Nyakunkon az angol érettségi, de a május a nyelvvizsgák szezonja is. Hogyan készülhetünk hatékonyan a szóbelikre? Nos, erre sajnos általános receptet nem tudunk adni, de annyit megtehetünk, hogy ajánlunk pár oldalt. Ha tanárként, tematikus anyagokat keresünk, érdemes Michelle Henry oldalára bekukkantani. Ha vitáztatni szeretnénk, a Debatabase remek kiindulópont lehet - nem csak témák, hanem kidolgozott érvek is várnak ránk. Ha hasznos kérdéseket szeretnénk feltenni, ájánljuk az ITELSJ oldalát, de nekem még ennél is hasznosabbnak bizonyult az ESL Discussions. És végül ajánljuk magunkat is, hiszen 50 érettségi tételek szerint rendszerezett kérdéshez készítettünk mintaválaszt amerikai emberrel. Az összes hangfájl ingyenesen letölthető itt.