A Popular Science magazin és a Google összefogásának eredményeképpen a Popular Science 137! évfolyamának teljes anyaga hozzáférhetővé vált, ha letölthetővé nem is (mégpedig IDE KATTINTVA)- teljesen ingyen. Ijesztő mennyiségű tudományos ismeretterjesztő cikk (sajnos csak angolul) lett ezáltal közkincs. Kár lenne kihagyni, órákon át lehet barangolni sok évtized érdekes cikkei között - és nyelvtanításra sem utolsó forrás!

Az USA közszolgálati csatornája a C-SPAN teljes archívumát szabadon hozzáférhetővé tette a weben keresztül (ITT TALÁLHATÓ). A csatorna rögzíti a kongresszus és a szenátus üléseit, a fontosabb sajtótájékoztatókat. 1987 óta több mint 160 000 órányi anyag gyűlt össze.

Az archívumban kereshetünk eseményekre és személyekre is,a megkapott videók többségét be is ágyazhatjuk, ráadásul úgy, hogy meg is szerkeszthetjük őket, a nekünk szükséges részt emelve ki. Úgy gondolom, társadalomismeret, angol és történelem órákon egyaránt nagy segítség lehet.

Ha valakiből eddig azért nem lett világhíres író mert nem tudott nevet adni a főszereplőjének, nem kell tovább aggódnia. A Seventh Sanctum című oldalon (IDE KATTINTVA), annyi véletlenszerű névgenerátort találhatunk, hogy több sem kell. Kereshetünk nevet egy egyszerű főhősnek (Hubert Kenny Burnett), szuperhősnek (Brute Gemini) vagy óriásszörnynek (Laptegat).

Ez persze csak a kezdet, hiszen Hubertnek lehet munkahelye (British Peripherals), Brute Gemininek csapata (Patrol Of Liberty), Laptegatnak pedig egyetlen fegyvere, amivel elpusztítható (Tactical Blaster-Assaulter).

Az Open Society Archívum (OSA) több olyan gyűjteményt is közzé tett a hálón, ami jól használható az oktatásban is. Ezek közül most a Paranoia újrahasznosítás címűt mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Az oldalon a polgári védelem propagandaanyagait találjuk meg digitalizálva.

Van itt film az óvóhely használatról, a vegyi fegyverekről, de az élelmiszerbiztonságról is. A filmek mellett karikatúrák és keresztrejvények, plakátok is vannak, valamint egy remek lexikon azokkal a kifejezésekkel, amik egy mai diák számára már biztosan érthetetlnek.

Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.

Bevallom, engem mindig is lenyűgözött az angolok fixációja az idegen eredetű szavak iránt. Mivel a műveltség egyik jele, hogy az ember ilyeneket használ, programszerűen tanítják ezeket. Talán elég csak Adrian Mole-re gondolni, aki megfogadta, hogy naponta megtanul egy új szót és pár nap múlva ezt írta a naplójába: de jó is lenne szalonnát abálni, közben egy kicsit abcúgolni, kötésig állva az abakában (más néven malinakender vagy szövőpizang). Minden esetre a GotBrainy nevű oldal (IDE KATTINTVA) igazán kreatív formáját találták annak, hogy ennek a különös angolszász szenvedélynek hódoljon, a feladat az idegen szavak meghatározásának elkészítése képben vagy videóban.

Az oldal egyben egy verseny is, ahol a megadott szavakról kell videókat vagy képeket készíteni, a látogatók szavazhatnak és a nyertesek az iskolájuknak jelentős összegeket nyerhetnek.

A probléma alapú tanulás igazi divatszó Amerikában. Elsőként az orvosképzésben kezdték el használni, ahol a medikusok valóban egy-egy problémával, vagyis egy elképzelt beteggel szembesültek és a megoldást kellett megtalálniuk. Később azonban egyre több tárgy oktatásába lépett be ez a módszer, elsődlegesen a természettudományok tanításába, de a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek területére szintúgy.

A ma ajánlott oldal a probláma-alapú tanulás amerikai Mekkája a PBLNetwork (ITT TALÁLHATÓ). itt számtalan izgalmas forrást találhatunk angolukl, de ezeket és a probléma-alapú tanulás alapelveit a Bővebben után részletezzük.

Az Activity Village oldalon (IDE KATTINTVA) jókora gyűjteményt találunk mindenféléből, ami egy kisebbekkel foglalkozó tanár vagy akár szülő számára érdekes lehet. A sokféle szempontból csoportosított anyagok közül mindig kiemelik azokat, amik éppen aktuális ünnepekhez köthetők. Elsődlegesen ovisok és kisiskolások számára lehet izgalmas mindaz, ami itt található, de a nagyobbakat tanítók is találhatnak izgalmas dolgokat.

Számomra természetesen a természettudományokkal foglalkozó oldalak voltak a legérdekesebbek (ITT). Az itt felsoroltak nagyon egyszerűek, de mégis látványos jelenségek, érdemes akár a középiskolákban tanítóknak is ránéznie!

Sokat zengtük már a közösségi címkézés (social tagging) előnyeit, sőt még a saját linktárunkat is egy ilyen szolgáltatás segítségével állítottuk össze. A most bemutatott oldal a Steve nevet viseli (ITT TALÁLHATÓ) és múzeumok közös címkéző felülete.

Az oldalra fellépve egy a webkettőhöz szokott szemnek már ismerős címkefelhőt találunk, ahol az egyes betűk nagysága az adott címkével ellátott képek számával arányos (tehát nőből és tájképből van a legtöbb). Kattinthatunk ezekre, de a kereső mezőbe is beírhatjuk azt amire éppen kíváncsiak vagyunk.

Az Altapedia oldalán (IDE KATTINTVA) térképeket találhatunk. Ugyan az egyes térképeken megtalálható az Altapedia vízjele, nagy sietségben hasznosak lehetnek. Minden országról találunk domborzati és politikai térképet. Emellett az egyes országok adatlapját is megnézhetjük, ahol főbb földrajzi adataikat találjuk meg.