Mit mondjunk a diákunknak, ha megkérdezik, minek kell fizikát/kémiát/biológiát tanulni? A leghatásosabb, ha elmondjuk, mennyit segítettek ezek a tudományok az emberiségnek. Ebben lehet segítségünkre a Science Heroes oldal (IDE KATTINTVA), ahol a tudomány hőseiről olvashatunk, arról, hogy mennyit segítettek az emberiségnek. Az oldalon egy toplistát is találunk arról, hogy melyik tudós hány életet mentett meg. A legelső a kissé ellentmondásos kémikus, Fritz Haber, aki a műtrágya gyártást tette lehetővé (de emellett harci gázt is fejlesztett és a német lőpor utánpótlást is megoldotta).

Kémia tanításban használható jól a Chemix oldal, amivel kísérleteket rajzolhatunk le (ITT TALÁLHATÓ). Ha elindítjuk a programot (nem kell hozzá installálni semmit, böngészőből működik) kapunk egy lapot és a bal oldalon választhatjuk ki az eszközöket, amiet elhelyezhetünk rajta. Nagyon pontosan elkészíthetjük egy komolyabb kísérleti berendezés rajzát is. Az Alt + kattintással lehet az egyes eszközök kinézetét beállítani, a Ctrl + kattintással a folyadékok szintjét állíthatjuk be. Az elkészült képet azután letölthetjük magunknak.

Dolgozzunk valós adatokkal! Hangzik el a jótanács nagyon gyakran, ha a 21. századi tanulásról van szó. Az matematikakönyvemben még többnyire Kukutyin zabtermeléséről volt szó és Nekeresd távolságát kellett kiszámolnunk Bergengóciától. Miközben meglehet, hogy könnyebb úgy számolni, ha az eredmény mindig egész számra végződik, veszélyes is, ha az iskolai feladatok látványosan kitalált dolgokról szólnak. A veszély, hogy a diák fejében az iskolában tanultak nem kapcsolódnak össze a mindennapokkal, az iskolai tudás valami olyasmi lesz, amit csak az iskolai szituációban lehet használni, de valójában semmi haszna nincs. Hogy ezt elkerüljük, érdemes minél többször valós szituációkról beszélni és valós adatokkal dolgozni. Ilyen valós adatoknak nagyon sok forrása lehet (például a Statisztikai Hivatal), vagy a most ajánlott Food Database (IDE KATTINTVA).

A sejtkémia nem tartozik a középiskolai kémia és biológia legkönnyebben emészthető részei közé. Nem könnyű a folyamatok vizualizációja és még nehezebb az összefüggések megértése. Ebben lehet nagy segítségünkre a Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA). Az oldalon rákereshetünk az egyes anyagokra és megnézhetjük, hogy azok milyen metabolikus és anabolikus útvonalakban szerepelnek. Az egyes útvonalakat térképszerűen nézhetjük meg, ahol a molekulákon és az enzimeken kívül még az is szerpel, hogy a sejtben hol játszódik le az adott folyamat.

a természettudományok tanításában egyre nagyobb szerpet kap a kutatás alapú megközelítés, aminek a lényege, hogy a diákok maguk végeznek kutatásokat, maguk próbálnak bizonyos jelenségek végére járni. A kémiai kísérletezés is új értelmet nyer ebben a formában, a demonstráció helyett a tudás építésének eszközévé válik. Ezt szorgalmazza az ELTE Kémia Szakmódszertan csoportja is és ezért is tettek elérhetővé számos kísérletleírást, tanári útmutatót és ezekhez kapcsolódó feladatlapokat. Mindezek IDE KATTINTVA érhetők el.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

A sejtkémia nem tartozik a legkönnyebben emészthető biológia és kémia tananyagok közé a középiskolában. Nem könnyű a folyamatokat vizualizálni, megérteni és még nehezebb azokat egységes rendszerben látni. A Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA) ebben segíthet nagyon hatékonyan. Az egyes kémiai útvonalakat térképeken követhetjük végig, ahol nem csak a molekulák és az enzimek vannak feltüntetve, hanem még az is, hogy a sejtben hol játszódik le a folyamat.

Az internet sok szempontból megújította a rádiózást is. A hallgatni kívánt zenék listáját magunknak állíthatjuk össze, a fix műsorok helyett megjelentek a letölthető, bármikor meghallgatható podcastok. A budapesti Science Meetup és a Critical Biomass ismeretterjesztő blog gazdása, Varga Máté úgy gondolta, érdemes lenne egy természettudományos témájú aást tető alá hozni. Így született meg az Impakták (ITT TALÁLHATÓ) havi rendszerességgel jelentkező műsor. Minden adásban két interjú hallható, többnyire jeles kutatókkal. Bátran ajánlhatjuk érdeklődő diákjainknak is. Egy-egy műsor legfeljebb egy órás, de letölthető mobiltelefonra is, akár útközben is hallgatható.

A Windows 8 alkalmazásboltjában nézegetve egészen különleges dolgokra is akadhat az ember. Itt van például a CK-12 nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA, ami tulajdonképpen egy interaktív tankönyvcsalád. Elsősorban a matematikához és a természettuományokhoz tartalmaz anyagokat, de vannak angolhoz, történelemhez való anyagaik is. Az anyagok moduláris felépítésűek, olvasnivalóból, tesztekből, videókból állnak. Az oldalt nézegetve az az érzésünk lehet, hogy ez lehet az az irány amerre az e-learning fejlődhet.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.