Dolgozzunk valós adatokkal! Hangzik el a jótanács nagyon gyakran, ha a 21. századi tanulásról van szó. Az matematikakönyvemben még többnyire Kukutyin zabtermeléséről volt szó és Nekeresd távolságát kellett kiszámolnunk Bergengóciától. Miközben meglehet, hogy könnyebb úgy számolni, ha az eredmény mindig egész számra végződik, veszélyes is, ha az iskolai feladatok látványosan kitalált dolgokról szólnak. A veszély, hogy a diák fejében az iskolában tanultak nem kapcsolódnak össze a mindennapokkal, az iskolai tudás valami olyasmi lesz, amit csak az iskolai szituációban lehet használni, de valójában semmi haszna nincs. Hogy ezt elkerüljük, érdemes minél többször valós szituációkról beszélni és valós adatokkal dolgozni. Ilyen valós adatoknak nagyon sok forrása lehet (például a Statisztikai Hivatal), vagy a most ajánlott Food Database (IDE KATTINTVA).

A geotábla nagyon sokrétű szemléltetőeszköz a matematika tanításához. Egy táblán szögek vannak és ezekre rakhatunk gumikat, akár otthon is elkészíthető. Nagyon hasznos lehet az alakok, formák, de a törtek, alapvető geometriai fogalmak tanítására is. Akár betűket is kirakhatunk belőle. Legalább olyan sokrátű eszköz, mint a számolórúd,és ahogyan azzal, a geotáblával is lehet csak szórakozásból is játszani, építeni. Előfordulhat azonban, hogy nem jut mindenkinek, nincs elég gumi, ilyenkor segíthet a virtuális geotábla (IDE KATTINTVA), ami ugyanúgy leköti a gyerekeket.

Pár éve voltak nagyon népszerűek a chat programok, mindenki (főleg a diákjaink) az MSN-nen, esetleg az ICQ-n lógtak, ma már aFacebook esetleg a Google Hagnouts vette át ezt a szerepet. Ekkoriban több tanár is próbálkozott azzal, hogy valamiképpen bevigye a chatelést a tanításba. Voltak projektek, ahol idegen nyelven chateltek a diákok, esetleg olyanok, ahol különféle irodalmi szereplők bőrébe bújva tették ezt. Az viszont biztos, hogy a matematikaórán nem gyakran került elő a chat. Ezen segíthet a Jasymchat nevű szolgáltatás, ami kifejezetten a matematikai csevegésre készült (ITT TALÁLHATÓ). A program értelmezi a megfelelő szintaxissal megírt matematikai képleteket, sőt meg is oldja azokat. Bárki nyithat magának chatszobát, ahová meghívhat másokat is.

Nagyszabású konferencia készül március 20-án és 21-én Budapesten az ELTE-n természettudományokat tanító tanároknak. Az ingyenes esemény egyes napjaira külön is lehet regisztrálni. A konferencia ingyenes, sőt még ebédet is adnak! Részletek ITT OLVASHATÓK, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet. A program nagyon izgalmasnak ígérkezik és két workshop erejéig még mi is képviseltetjük magunkat. Ráadásul az első napon még egy napfogyatkozással is kedveskednek a szervezők!

Idén szombatra esik a Pí-nap, ami ráadásul a századlegtökéletesebb Pí-napja lesz 3/14/15 (még pontosabban 9 óra 26 perc 53 másodperckor). Ehhez kapcsolódik az a projekt is, amit Michael Soskil talált ki és amibe bárki bekapcsolódhat. A projekt részleteit a Skype in the classroom oldalon közölte (ITT), de itt leírjuk mi is, hogy miről van szó. Nincs szükség komoly angoltudásra sem, hogy valaki részt vegyen benne, de persze a teljes élményhez az sem árt.

Remek gyűjtemény a Hooda Math matekos játékokból (ITT TALÁLHATÓ). Nagyon-nagyon sok olyan játékot gyűjtöttek össze a webről innen-onnan, amik valamilyen módon kapcsolódnak a matematikához. Elsősorban a kisebbeknek szólnak ezek, ovisoknak, alsó tagozatosoknak, de találhatunk pár felsőbb évfolyamoknak szántat is. A játékok között keresgélhetünk osztály és téma alapján is. Érdemes körülnézni, könnyen talál az ember olyat, amit jól tud felhasználni a tanításban vagy éppen az otthoni tanulásban.

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

A Windows 8 alkalmazásboltjában nézegetve egészen különleges dolgokra is akadhat az ember. Itt van például a CK-12 nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA, ami tulajdonképpen egy interaktív tankönyvcsalád. Elsősorban a matematikához és a természettuományokhoz tartalmaz anyagokat, de vannak angolhoz, történelemhez való anyagaik is. Az anyagok moduláris felépítésűek, olvasnivalóból, tesztekből, videókból állnak. Az oldalt nézegetve az az érzésünk lehet, hogy ez lehet az az irány amerre az e-learning fejlődhet.

Lassan szokás, hogy minden év első posztjában írunk arról a számról, ami éppen elkövetkezik. Most sem teszünk másképp, ebben a Number Empire nevű oldal lesz segítségünkre (ITT TALÁLHATÓ), ahol minden egyes számról olvashatunk érdekes információkat. Nos az egyértelmű, hogy nem prímszámmal van dolgunk, prímtényezős felbontása: 5* 13* 31. Osztói pedig: 1, 5, 13, 65, 155, 403 és természetesen 2015. Kettes számrendszerben így néz ki: 11111011111.

Nem könnyű igazán jó oktatójátékot készíteni. Nehéz megtalálni az egyensúlyt az oktató és a játék között. Vagy nagyon kilóg a didaktikai lóláb és a felhasználó azonnal érzi, hogy igazából itt tanítani akarnak neki, vagy nem látszik a szórakoztató fától az oktatási erdő és a játék közben elvész az oktatási tartalom. A Wuzzit Trouble nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) remekül kerüli el mindkét akadályt. A játék letölthető iPhone-ra és Androidra is. Kis lényeket kell kiszabadítanunk, az ehhez szükséges kulcsokat fogaskerekek forgatásával szerezhetjük meg. Fel sem tűnik közben, hogy éppen az összeadást és a kivonást gyakoroljuk.