Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

A mellékelt Notebbok állomány a szintén mellékelt flash programot tartalmazza. Az ökológiai problémák, globális kihívások tanításánál vehetjük hasznát. A klasszikus közlegelők tragédiáját játszhatjuk le vele. Érdemes az osztályt csoportokba osztani és minden fordulóban megkérdezni a csoportokat, akarnak-e új állatot venni vagy sem. Az esetek döntő többségében pár forduló alatt kipusztul minden. Miután ezt lejátszottuk, elmagyarázhatjuk a diákoknak, hogy sok globális erőforrással ugyanez a helyzet.

Bár az amerikai tévésorozatokban visszatérő vicc, hogy Kanada valójában nem is létezik, vagy ha igen, akkor is minek, láthatóan nem így gondolkodnak róla a kanadaiak. Talán ezért is készítették el és tették ingyenesen elérhetővé bárki számára a The History Game Canada című játékot (INNEN TÖLTHETŐ LE).

A játék a népszerű Civilization III című játékra épül és valójában annak egy változata. Irányíthatjuk az angolokat, a franciákat vagy a sok indián törzsszövetség közül bármelyiket. Ha ügyesek vagyunk, akár meg is változtathatjuk a történelem menetét és elérhetjük, hogy Kanada hivatalos nyelve ne az angol és a francia, hanem az algonkin legyen. A játék több órányi szórakozást nyújt, de vigyázzunk, erősen addiktív! Azt se felejtsük el, hogy csak Windows XP-n fut megbízhatóan.

Talán már sokan hallottak arról, hogy a Google hatalmas digitális könyvtárat épített ki, több millió könyv digitális változatát készítve. Természetesen ezek között az angol nyelvűek dominálnak, de más nyelvek is szép számmal előfordulnak. Ennek a könyvtárnak érdekes, hasznos és vicces felhasználását teszi lehetővé a Google Labs Ngram Viewer nevű alkalmazása (IDE KATTINTVA). Nem kell mást tennünk, mint beírni több szót vesszővel elválasztva, majd ezt követően megadni, hogy milyen dátumok között keresünk és már láthatjuk grafikonokon, hogy az adott kifejezések említése miként alakult az évek során a digitalizált könyvekben.

Akár az ősnyomtatványokig is visszamehetünk a keresésben. Megadhatjuk az is, hogy milyen nyelvű könyvek között keresünk, valamint azt, hogy mennyire simítsa el a program a görbéket. A megkapott diagramot elmenthetjük, vagy megnézhetjük egyes korokra bontva, hogy melyik könyvekben emlegették az általunk megadott szavakat. Bemutatunk három érdekes példát is az Ngram Viewer használatára:

Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Noha az esemény politikai megítélése igen sokrétű, abban nincs vita, hogy olyasmiról volt szó, ami azóta is meghatározza hazánk sorsát. Nem könnyű ezt a témát alaposan és objektíven bemutatni, minden segítség jól jöhet hozzá.

2006-ban készült el Trianon szindróma című film, aminek fő szakértője Ablonczy Balázs, aki könyvet is írt a témáról. A 95 perces film, amiben mai történészeink szína-java megszólal teljes egészében megtekinthető az IndaVideó oldalán (IDE KATTINTVA). Érdemes lehet rá szánni két történelem órát, de a differenciálás jegyében ki is adhatjuk a legérdeklődőbb diákoknak. A filmet még a saját blogunkba vagy digitális osztálytermünkbe is beágyazhatjuk. Így:

Itt a TanárBlogon lelkesen írtunk többször is az infografikákról (például ITT és ITT). Az információk, statisztikák adatok látványos, szemet gyönyörködtető tálalásáról van szó. Olyan grafikai megoldásokról, amik könnyen érthetővé tesznek akár bonyolult koncepciókat is.

Az ilyen infografikák elsőként a különféle magazinokban, hetilapokban jelentek meg és mutattak be komplex összefüggéseket látványosan. Most az Economist című lap honlapján egy lépéssel tovább ment és videógrafikákat készített, amik videóban látványosan mutatnak be adatokat, összefüggéseket. ezeket az economist saját Youtube csatornáján lehet megtekinteni (IDE KATTINTVA).

Április 12-én volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin űrhajója, a Vosztok útnak indult. Ennek alkalmából készült el a First orbit című film, ami pontosan követi percről percre az utazást. A filmben az eredeti hangfelvételt hallhatjuk a központ és Gagarin beszélgetéséről, a zenét kifejezetten a filmhez írta Phillip Shephard. A képek, amiket látunk a Nemzetközi Űrállomáson készültek, nagyjából azt mutatják, amit Gagarin is láthatott. Különleges élmény a képernyő előtt átélni az első űrutazást.

A film honlapján (IDE KATTINTVA) letölthető maga a film és sok információt kaphatunk magáról az utazásról is. Találhatunk még itt egy Android és egy iPhone alkalmazást is, amikkel szintén végignézhetjük az utazást és követhetjük egy földgömbön is azt.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.