Tavaly szeptemberben mutatkozott be a Microsoft természettudományos oktatást megújítani törekvő programja a Hacking STEM. Akkor azt mutatták be, miként lehet nagyon egyszerűen szélmérőt készíteni és annak adatait rögtön rögzíteni is egy Excel állományban. A jó hír, hogy azóta sem pihennek, IDE KATTINTVA található meg az oldal, ahol minden hónapban egy-egy újabb projektet tölthetnek le az érdeklődők. A novemberi az áramtermelés, a decemberi a földrengések köré szerveződött. A projektek jellemzője, hogy a diákok maguk építhetnek mérőeszközöket, amiket könnyen lehet adaptálni más célokra is. Mindegyik projektnél találunk egy egyszerűbb (1 órás) és egy bonyolultabb több órás változatot is találunk.

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

Nincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a mozgások newtoni elméletét akarja megtanítani. Rögtön ott van az első törvény: egy test mozgásállapota nem változik, amíg más test vagy mező nem hat rá mondjuk, majd elgurítunk egy labdát és az szépen lelassul majd megáll. Persze ilyenkor az ember nekikezd súrlódásról beszélni, meg akár közegellenállásról is, de a tény tény marad: a mindennapi tapasztalatok nem a newtoni fizikát támasztják alá (talán ezért is kellett 2500 év mire kitaláltuk). Az angol űrügynökség oldala az Astro Academy: Principia ezen segíthet (IDE KATTINTVA). Newton törvényeit, a mozgás alapszabályait ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson mutatja be egy űrhajós, és így már minden úgy viselkedik, ahogy kell neki.

Milyen lehet gőzhajót tervezni? A Full Steam Ahead című játékban bárki kipróbálhatja (IDE KATTINTVA). Egyre nehezebb feladataink vannak, egyre komolyabb kihívásokkal nézhetünk szembe. Közben persze történelmet és fizikát is tanulhat a diák, megtanulhatja, mi a különbség a fa- és az acél hajótest között, a vitorla, a lapátkerék és a propeller meghajtás között. Teljesen szabad kezet kapnak arra, hogy tervezzenek.

Mit csinál az űrhajós, a szomjas? Űrkutat ás. Erről, az űrkutatásról szól a látványos Space Challenges oldal (ITT TALÁLHATÓ). Küldetéseket kapunk, amik mindenféle űrkutatással kapcsolatos ismereteket takarnak. Neves előadók, tudósok előadásait nézhetjük meg és a feltett kérdésekre is válaszolnunk kell. Ha bizonyos küldetéseket teljesítettünk, akkor a megfelelő jelvényt is megszerezhetjük. Az oldal nagyon nyelvfüggő, de érdemes csak azért is megnézni, hogy milyen egy látványosan felépített, a tanulónak sok szabadságot engedő tananyag.

A Microsoft Hack the Classroom programjának részeként mutatkozott be az Education Workshop, amiben izgalmas, bővíthető projekteket mutatnak be a tanároknak. A mostani alkalommal ez a szélsebesség mérő építése volt. A projekthez minden anyag elérhető IDE KATTINTVA. A több lépcsős proejktben elsőként egyszerű anyagokból építhetnek a diákok szélkereket, majd ehhez egy elektromos érzékelőt kapcsolnak. Az érzékelőt ezután egy Arduino-val kötik a számítógéphez.

Baranyai István kollégám írt arról a nyáron (ITT), hogy hogyan csinált mikroszkópot a mobiltelefonjából. Nem kellett hozzá más, csak egy kiszolgált DVD-lejátszó (a CD is jó), amiből kiszedte a lencsét, meg egy szilikon karkötő. Mivel sikerült nekem is szereznek egy rossz optikai meghajtót, gondoltam, magam is kipróbálom. Sajnos azonban csak egy nagyon öreg karkötőt találtam, ami azonnal darabokra foszlott. Szerencsére ott áll a munkára kész Craftbot+ nyomtató, így az OpenSCAD programmal pár perc alatt terveztem is egy tartót a lencsének.

Olimpiai év van, az augusztust rengetegen ülük végig a tévék előtt szurkolva. Talán most a kihűlőben lévő olimpiai láz hevében talán érdemes a sportok mögött megbúvó természeti jelenségek vizsgálatára is időt szánni. IDE KATTINTVA a jobb oldalon található Expand all gombra kattintva az összes sport és a hozzá tartozó interaktív tananyag is megjelenik. Megtanulhatjuk, hogy kosárlabdában mennyi matematikailag az esélye különböző helyekről a sikeres dobásnak, megtanulhatjuk az íjászat mögött a fizikát, vagy egy toronyugró sebességét, és a rá ható erőket Összesen 12 sporthoz tartoznak érdekes, interaktív tananyagok. Sajnos az oldal nyelve angol, de hátha nem riaszt el ez mindenkit.

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.