Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.

Sokszor nem is tudjuk, hogy azok az eszközök, amiket a mindennapokban használunk valójában milyen sokrétűek. A tabletek, okostelefonok tele vannak olyan érzékelőkkel, amiket jól használhatunk akár a kémia,akár a fizika órán. Van bennük például gyorsulásmérő, GPS, giroszkóp, hőmérő, barométer, fényerősség és hangerősségmérő. A megfelelő appokkal ezeket mind a kísérletezés szolgálatába állíthatjuk.

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!

Iskolánkban a 11. évben van a nyelvi év, a diákok ekkor főleg a második idegen nyelvvel vannak elfoglalva, de közben egy szabadon választott éves projektet is kell készíteniük, olyat, ami bemutatja, hogy nem hiába jártak az iskolába az első négy évben. 16 éves tanítványunk Fernezelyi Simon úgy döntött, hogy egy fizika kísérleti eszközt készít, olyat, amivel különféle mozgással kapcsolatos kísérletek végezhetők el. A terv része volt az is, hogy az eszköz legyen olcsó és mindenki számára elkészíthető. A végeredmény IDE KATTINTVA látható. A remek kis eszköz mobiltelefonhoz vagy számítógéphez kapcsolódik és úgy adja a le a mért adatokat. Segítségével a gyorsulás, a nehézségi együttható és súrlódási együtthatók mérhetők ki. Ami a legizgalmasabb, hogy ez valóban egy tizenhat éves munkája.

Izgalmas alkalmazást jelentetett meg Android telefonokra a Google, amivel a telefonból kísérleti eszközt készíthetünk. A Science Journal (ITT TALÁLHATÓ) arra alkalmas, hogy a telefon szenzorainak segítségével (fény, hang és gyorsulás szenzorokkal) méréseket végezzünk adatokat rögzítsünk, a méréseket hang kommentárokkal lássuk el az egészből kísérlet-projekteket állítsunk össze. Ha a pénztárcánk engedi, akkor további szenzorokat is vehetünk, amik Bluetooth-on keresztül csatlakoznak a telefonhoz.

olyan sokat mondogatja mindenki, hogy milyen fontos az iskola digitalizálása és mennyire fontos része az oktatásnak az IKT, hogy ezt hajlamosak vagyunk készpénznek venni. Érdekes módon azonban nincs nagyon sok olyan kutatás, ami adatokkal támasztaná ezt az állítást. A vizsgálatok egy része nagyon nagy mintákat hasonlít össze (jellemzően országokat), ahol leginkább csak azt lehet nézni, hogy van-e IKT vagy nincs, de azt már kevésbé, hogy azt mire és miként használják. Más vizsgálatoknál sem egyértelmű, hogy az IKT használat a tanulásnak melyik rétegét, melyik szeletét fejleszthetné. Mivel pár éve úgy adódott, hogy két ugyanolyan képességű osztályban egymást követően kellett a mozgásokat tanítanom, úgy éreztem, esetleg magam is megpróbálkozhatnék valamilyen kutatással. Az ebből született cikk a minap jelent meg a Scientix Observatory-ban (IDE KATTINTVA).

Ha csillagászatot tanítunk, egy kis kikapcsolódásra remek lehet a Naprendszert zenéltető oldal, a Solarbeat (IDE KATTINTVA).A Naprendszer bolygóit látjuk keringeni a valós relatív sebességekkel és minden megtett körnél mindegyik bolygó megszólaltat egy hangot. Sok mindent beállíthatunk a sebességtől a visszhangosításon át a basszusig. Nagyon látványosan mutatja be, hogy milyen különbségek vannak a keringési idők között, biztosan szívesen játszanak vele a diákok.

Sokszor írtunk már a Labcamera (leánykori nevén Webcam Laboratory) nevű szoftverről, például ITT és ITT, de sokan szomorkodtak azon, hogy fizetős programról van szó. Nos, jó hírünk van: a program alkotói a magyar közoktatás résztvevői számára ingyenessé tették a Labcamera-t. A program letöltéséhez elsőként a Nemzeti Köznevelési Portálon kell regisztrálni (IDE KATTINTVA), majd az itt kapott jelszóval és azonosítóval INNEN letölteni a programot. Valójában nem is csak a Labcamera-t, hanem a virtuális kísérletező Fizika szoftvert is beszerezhetjük.

Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.