A repülés nem túl egyszerű dolog, nem hiába telt el többezer év, amíg az emberiségnek sikerült elérnie. A középiskolában többnyire a Bernoulli-törvény alapján magyarázzuk, pedig ez csak nagyon aprócska összetevője a teljes jelenségnek. Talán könnyebben érthető lesz a dolog, ha diákok maguk próbálnak meg repülni! Ebben segít egy ingyenes iPhone alkalmazás az Aero (ITT TALÁLHATÓ). A játékban egy albatroszt kell irányítanunk, figyelve a szárnycsapásokra, a szárny alakjára és hosszára is, hogy teljesítsük a küldetéseket. Közben a diákok megtanulják a repülést meghatározó erők fizikáját és a repülés alapelveit.

Egyre többen mondogatják, hogy milyen fontos lenne, ha minél többen tanulnának programozni. Európa, Amerika komoly munkaerőhiánnyal küzd ezen a területen annyira, hogy ez már a gazdaságok versenyképességének is kulcskérdése. Egy ír programozó indította el a CoderDojo programot (ITT A HONLAPJA), ahol kicsiket (7-17 éveseket) vezettek be pár óra alatt a programozás rejtelmeibe programozók. Az ötlet működött és hatalmas siker lett, ma már nagyon sok országban vannak ilyen Dojók, nálunk is.

A verseny nagyszerű motivációs erő lehet, ezt használja ki a Kahoot nevű alkalmazás is. Kérdéseket tehetünk fel, amire a diákok válaszolnak a saját gépükön. Tulajdonképpen bármilyen eszközt használhatnak, amin van böngésző és hozzáfér az internethez, számítógépet, laptopot, tabletet vagy akár mobiltelefont is. A helyes válaszokért pontokat kapnak és a legtöbb pontot elérők nevét láthatjuk kivetítve. Igazi motiváció a diákoknak, hogy a legjobbak között legyenek. Az oldalra a tanárok a getkahoot.com címen regisztrálhatnak (természetesen ingyen), itt is készíthetik el a saját kérdéssoraikat vagy akár válogathatnak a mások által elkészítettek közül.

A Földet elpusztító vagy legalábbis katasztrófába sodró meteorok, kisbolygók mindig leköti a diákok figyelmét. A 444.hu összegyűjtött három olyan programot (IDE KATTINTVA) amikkel kipróbálhatjuk, mekkora pusztítást is okozna egy ilyen égitest, ha az általunk megadott pontra csapódna be. Használhatjuk a csillagászat tanulásakor földrajz órán, az ütközések és az energia tanulásakor fizikából vaby biológiából, amikor a K/T esemény kerül szóba.

Sok van, mi csodálatos, de semmi sem csodálatosabb az embernél! A biológiatanár feladata részben az, hogy ezt az érzést felkeltse a diákjaiban. Ebben segíthetnek Lennart Nilsson fényképei és videói. A svéd kutató évtizedek óta készít fényképeket a méhen belüli fejlődésről, emberi szövetekről, sejtekről, igazán lenyűgöző minőségben. A fényképek gyűjteménye IDE KATTINTVA érhető el, a videók pedig ITT TALÁLHATÓK.

Kezdetben volt a remek Phun nevű program, ami (akárcsak a szintén kiváló Geogebra) egyetemi szakdolgozatként született. Egy két dimenziós szimulátorról van szó, amiben tárgyakat rajzolhatunk, rugókat, láncokat, fogaskereket rakhatunk hozzájuk és megnézhetjük, hogyan is működik ez az egész. A nagy sikerű programot azután szerzője továbbfejlesztette szerzője, így jött létre az Algodoo, ami IDE KATTINTVA tölthető le.

Milyen az, ha egy kémiatanár még grafikusnak is jó? Akit érdekel, látogasson el James Kennedy oldalára (IDE KATTINTVA), az ausztrál tanár ugyanis sorra gyártja az olyan infografikákat, amik különféle kémiai információkat mutatnak be látványosan. Találhatunk itt olyan képeket, amik gyümölcsök összetevőit sorolják fel ahhoz hasonlóan, ahogy a háztartási vegyszereken található, vannak képek, amik a LEGO vagy éppen a farmernadrág kémiáját mutatják be.

Mi lehet az, amire a mobiltelefon igazán jól használható a tanításban? Mi az, amiben pont a mobil volta lehet az előnye? Például a terepen végzett vizsgálatok biológiából. A növényhatározás nem könnyű dolog, sok dologra kell figyelni és gyakran le is kell szedni a növényt ahhoz, hogy megvizsgáljuk. Ráadásul a növényhatározók vagy túl kevés fajt tartalmaznak, vagy mindent, de akkor a határozókulcsok rengetegében elvész az egyszeri diák. Milyen jó lenne, ha egyszerűen a mobiltelefonról lehetne azonosítani a növényeket! Van már ilyen alkalmazás, még ha nem is tökéletes, de látszik, hogy hamarosan majd az lehet.

Nagyon izgalmas vállalkozásba kezdett a hazai tudománynépszerűsítés két nagyágyúja Zsíros László Róbert (szertár) és Varga Máté (Critical Biomass), rendszeresen jelentkeznek egy órás internetes rádióadással, podcasttal, ami érdekes és aktuális tudományos kérdéseket jár körbe. Az adások az érdeklődő nagyközönséget célozzák meg, amilyen lehet például egy a tudományok iránt érdeklődő középiskolás vagy akár egy felső tagozatos diák is. A műsor címe Impakták, ami a tudományos cikkek hatásosságát mérő impakt faktorra utal. IDE KATTINTVA hallgatható meg.

A vázrendszer felépítése érdekes anyagrész, könnyű vele lekötni a diákokat. Fontos terület ez az elsősegély tanítása szempontjából is, hiszen a rándulások, ficamok azok a balesetek, amikkel nagyon gyakran találkozhatunk. Mindennek tanításához sokat segíthet ez a pár animált kép, ami röntgenfelvételen mutatja be izületek működését. IDE KATTINTVA nézhetjük meg őket.