Talán vannak még, akik emlékeznek a nyolcvanas évek végének slágerére, a Kaland-Játék-Kockázat könyvekre. Ezekben a könyvekben az olvasó volt a főhős és neki keleltt döntéseket hoznia, ami alakította a történéseket. Persze nem kell Karamazov testvérek szintű lélekábrázolásra gondolni, jellemzően valamilyen labirintusban kell kószálni vagy hercegnőt megmenteni. A Textadventures oldalon (IDE KATTINTVA) ilyen történeteket tudunk készíteni. (Persze ilyen történeteket akár Powerpointban is lehet csinálni, de itt talán tényleg egyszerűbb.) Érdemes végignézni a különféle oktatási célra készült kalandokat is (ITT).

Bevallom, nagyon kedvelem a tematikus projekteket, amelyek valamilyen kihívás mentén szerveződnek. Ilyen lehet az, hogy mindne nap, minden tanuló készítsen egy képet arról, amilyen napja éppen van (ne keressen, telefonon csináljon egy képet), majd egy hét után ezeket egy prezentációban sorban bemutatva remek beszélgetések kerekedhetnek. De a karantén alatt hasonló volt az egyhetes kihívás, ahol minden nap egy olyan apróságot kellett kipróbálni, amit eddig soha nem tettek (pl. megnézni egy tenisz közvetítésből 25 percet, cukor nélkül inni a teát, számolni a napi folyadékbevitelt, vagy elolvasni egy könyvet egy nap alatt). Az eredmény szintén izgalmas, és - mai meglepő - még a karantén alatt is szívesen csinálták a diákok.

Na de milyen lehet ez 'nagyban'? IDE KATTINTVA) egy egyéves projekt eredményét nézhetjük meg. Nem vállalt kevesebbet a kitaláljó, mint azt, hogy egy év alatt MINDEN ország egy írójától elolvas egy könyvet. Ann Morgan megtette, egy TED előadást is tartott róla, mi pedig megnézhetjük. Ha csak arról beszélünk, hogy vajon a magyar szekcióban a legjobb könyvek kerültek-e be, vagy éppen ki hiányzik onnan, már érdekes vitaindító lehet.

Ugyan a sokak által megjósolt nagy virtuális valóság forradalom elmaradt az oktatásban és a padokban sem a fejükön ormótlan szemüvegekkel ülnek a diákok, az tagadhatatlan, hogy érdekes technológiáról van szó. Annak, hogy a tanításban használjuk eleddig a szükséges szerkezetek ára és a technikaieszközök bonyolultsága volt az oka. Ugyan jópofa lehet egy VR panoráma öt percre az órán, de ha ehhez sok százezer forintért kell eszközöket venni és órákon át programozni, az embernek nincs kedve belevágni. Ezen változtathat egy kicsit a Panoform (IDE KATTINTVA) és a Google Cardboard (EZ ITT VAN) kombinációja.

Eredetileg a fantasy szerepjátékosok számára készült az Inkarnate nevű oldal (IDE KATTINTVA) amivel csinos térképeket lehet rajzolni. De elképzelt világok nem csak a fantasy világokban vannak, így könnyedén felhasználhatjuk az órán is. Az eszköz ingyenes változatával is nagyon csinos térképek rajzolhatók, amiket képként tölthetünk le. Semmi akadálya nincs, hogy így pontos térképek készüljenek a Százholdas Pagonyról, a Négyszögletű Kerekerdőről vagy éppen Rumini utazásairól.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

Egyre több, és egyre fejlettebb plágiumkeresőket hoznak ki a technológiai cégek, főleg, hogy hatalmas adatbázisokból dolgozhatnak. Nemsokára jó eséllyel nagyon nehéz lesz plagizált tudományos cikkeket kiadni bárkinek. Sajnos, ha jól láttam, jelenleg csak angolul működik, de érdemes felhívni a diákjaink figyelmét, hogy bármilyen beadott esszét pillanatok alatt le lehet buktatni. Sok ilyen oldal létezik, mi ma a Quetext (ITT TALÁLHATÓ) alkalmazását ajánljuk, amely elvileg csak egy oldalt enged ellenőrizni, de mi végigfuttatunk rajta egy egész dolgozatot, és elemezte. A jó hír az, hogy ez fizetős alkalmazás, ha teljes dolgozatokat szeretnénk elemezni, az pénzbe kerül. Ez szerintem jó hír, mert garancia arra, hogy a cég fejleszt és viszonylag megbízható lesz az eredmény.

Végigolvasva kedvenc költőnk Összes-ét, egészen a mai napig kénytelenek voltunk szomorúan letenni a könyvet, vagy újra az elejére lapozni. Mindezt tettük abban a tudatban, hogy - hacsak valami irodalomtörténeti csoda nem üt be - NEM lesz soha többé új József Attila, Ady, vagy éppen Kassák vers. 'Egészen a mapi napig' - ütheti meg joggal a fáradt internetböngésző fülét a halvány remény röpke szikrája. 'Mi történt, mi történhetett?' Nos, nem kevesebb, mint a Versgenerátor (ITT TALÁHATÓ ) születése, amely egyetlen kattintásra, a számunkra kedves, kiválasztott költő képzelt tollából újabb csodát vet képernyőre. Egyelőre Arany, Ady, József Attila, Kassák és Pilinszky található a rendszerben, de az oldal tervezői gondoltak a komplex ízléssel rendelkezőkre, számukra a 'Vegyes' versgenerációt ajánljuk. A lapozás után egy friss, ropogós, azonnal elemezhető Vegyes verset is közzé teszünk.

Lehet izgalmas a nyelvtan vagy kötelezően a tanár és a diák számára is a szükséges(?) rossz, amit túl kell élni? A válasz természetesen igen, hiszen a nyelvészet az utóbbi évek egyik legizgalmasabb tudományága, ami a kognitív tudományokkal karöltve izgalmas és érdekes dolgokat tár fel az emberi gondolkodásról. A nyelvészet egyik érdekes ága a nyelvtörténet, mindenkit érdekel, hogy honnan is jönnek a szavaink, melyik milyen régi. Ebben az izgalmas kutatásban segíthet a Nyelvtudományi Intézetoldalán bárki számára hozzáférhető Magyar Történeti Szövegtár (IDE KATTINTVA), amiben szavak előfordulására kereshetünk rá (a kamásli például 1864-ben fordul elő elsőként) és izgalmas felfedezésre csábít. Külön érdekesség, hogy saját magunknak készíthetünk saját alkorpuszokat is, például csak egy-egy író műveiből.

Érdekes projektet indított a Lancaster Egyetem kutatócsoportja, amivel az általános- és középiskolai irodalomtanítást veszik célba. Úgy vélik, hogy a klasszikus irodalomtanításban méltatlanul kevés hangsúly esik a helyszínek leírására, pedig a szövegértésnek nagyon fontos része lenne, hogy a leírtak alapján képesek legyünk a helyszíneket elképzelni. Magának a műnek a megértéséhez is sokat ad hozzá, ha pontos képesek vagyunk rekonstruálni az események helyszíneit. Úgy vélték, a legjobb eszköz ehhez a Minecraft lehet és már meg is született a Litcraft projekt (IDE KATTINTVA), ami irodalmi művek helyszíneit ülteti át Minecraft világokba. Elsőként a Kincses sziget pontos mása készült el, ami ITT TALÁLHATÓ.