A kötelező olvasmányok közül kiemelkedik a Pál utcai fiúk, nem csak azért, mert ez valóban arról a korosztályról, akiknek olvasniuk kell és nem is csak azért, mert egy valódi világsiker a könyv, hanem azért is, mert gyereknek, felnőttnek egyaránt mond valamit. Ha azt mondjuk, Grund, esetleg Gittegylet, tudjuk miről van szó, és azt tudja mindenki, miért írjuk így: nemecsek. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben kiállítást rendezett a regény megjelenésének 100. évfordulójára. Ma már nem látogatható, de az interneten továbbra is elérhető az a sok anyag, amit hozzá készítettek (IDE KATTINTVA)

Olvashatunk itt a regényről, annak szerzőjéről, a regény utóéletéről is. Egy térképen (ITT) nézhetjük meg a regény helyszíneit. Ezen felül találhatunk még leírásokat a korabeli öltözködésről is. Külön érdekesség az Üzenőfal (IDE KATTINTVA), ahol elolvashatjuk és meg is hallgathatjuk több híres ember írását arról, hogy mit jelent nekik a Pál utca fiúk. Ezek közül is érdemes kiemelni Geszti Péter levelét (ITT), aki levelet ír Nemecseknek arról, mi is lett a többiekkel, gondolatindítónak nagyszerű lehet az órára.

A költészet napja van, de nincs könnyű dolga annak, aki szeretné a költészetet közel hozni a diákokhoz. Persze az óvodások szeretik a versikéket és mondókákat, de aztán valahol valami történik és a versek idegenek, érthetetlenek távoliak lesznek a számukra. Jó esetben ünnepi dolgok, nem mindennapi használatra valók, rossz esetben még azok sem. Negyedikes fiamnak a minap Petőfi Tiszáját kellett megtanulnia. Nagyon mérges volt Sándorra, hogyan tudott ilyen marhaságot, értelmetlen dolgokat írni, gyorsan meg kellett mutatnom neki a Hold elégiáját, hogy mentsem a becsületét.

Pedig van ma olyan költészet, ami biztosan érthető a diákoknak, érdekes, vicces és gondolkodásra is serkenthet. Az Amerikából indult slam költészetről van szó. A slam költemény előadásra termett, felolvassák el is játszák egy kicsit. A slam verseny is, a költőket egy zsűri pontozza és minden alkalommal megválasztják a nyertest is. Ugyan a legjobban élőben érvényesül a hatása, tanórára talán érdemes bevinni egy-két felvételt:

Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.

Nagyon vicces oldal a Google poetics (ITT TALÁLHATÓ), ami egy nagyon egyszerű ötleten alapul. Kezdjünk el beírni pár szót a kereső, majd másoljuk ki sorban a felkínált javaslatokat és már kész is a vers. Az oldalon több ilyen, elgondolkodtató remekművet olvashatunk.

A dolog magyar nyelven is elég jól működik, mint azt a Bővebben után olvasható pár világmegváltó verselet mutatja. Napközibe, helyettesítő órára vagy éppen időkitöltőnek azoknak, akik hamarabb befejezték a feladatukat nagyon jól használható szórakozás. És akkor következzenek a költemények:

Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).

Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.

Mire jó egy mesterséges intelligencia? Akár arra is, hogy feltérképezze az emberek olvasási szokásait és azokról egy térképet készítsen. Pontosan ezt tudja a Gnod Literature-Map (ITT TALÁLHATÓ).  Ha beírjuk egy szerző nevét, egy térképen láthatjuk, hogy az adott szerzőt olvasók milyen más szerzőket olvastak még. Az egyes szerzők annál közelebb vannak egymáshoz, minél többen választják mindkettőt, így jól definiálható csoportok is kialakulhatnak.

Ugyan az oldal (természetesen) az angolszász szerzőket ismeri elsődlegesen és mellettük a nagy viláirodalmi művek íróit (Móriczot hiába keresnénk), így is hasznos és meglepő lehet. Használhatjuk irodalomból például arra, hogy a diákok próbálják meg definiálni az egyes csoportokat (pl. T. S. Elliot esetében ITT), de arra is, hogy olvasnivalót ajánljunk egy diáknak, akinek tetszett pl. Dosztojevszkij.

A minap egy kollégámnál láttam a sztorikocka nevű játékot (ITT KAPHATÓ), amit ő a magyartanításban a szövegalkotáshoz használ. Egy csomagban kilenc kocka található, mindegyiken hat-hat piktogram. A feladat, miután a játékos dobott vele, hogy tetszőleges sorba rendezze a képeket és elmondjon egy azokra alapuló történetet. Úgy is játszhatjuk, hogy először csak két kockával dob valaki, elkezdi a történetet, majd a következő játékos másik kettővel és folytatja és így tovább. Azt is megtehetjük, hogy megmutatjuk a dobott képeket, mindenkinek ki kell találnia egy történetet, majd szavazunk, hogy melyik volt a legjobb. A gyerekek imádják játszani és észre sem veszik, hogy közben fogalmaznak, ha pedig mindezt angolul csinálják, akkor a nyelvet is használják.

Rögtön eszembe jutott, hogy ilyen sztorikockát lehetne interakrtív táblára is készíteni. Pár perc alatt el is készült ez a letölthető Notebook állomány. Az oldalon tizenkét keret látható, mindegyikben tizennyolc-tizennyolc kép van. Ha kevesebbet szeretnénk, ki lehet törölni bármelyiket. Az Edit gombra kattintva pedig kicserélhetjük a képkete azokra, amik nekünk kellenek, elég csak a kellő helyre húzni a képet. Így könnyen a tanult témakörhöz alakíthatjuk a képeket és már kezdődhet is a mesélés!

Egyre több a részképesség gyengeséggel küzdő gyerek, az iskolák pedig ritkán vannak felkészülve. Gyakran kapják ezek a gyerekek azt a könnyítést, hogy számítógépen is dolgozhatnak, de ez nem minden esetben megoldás számukra. A közelmúlt diszlexia kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy nem mindegy, milyen betűtípussal olvas a diszlexiás. Érdekes módon azonban nem a másoknak is könnyen olvasható betűk azok, amelyek megfelelőek a számukra, hanem éppen azok, amikket mások nehezebben olvasnak. Ők is több időt töltenek ezek olvasásával, de emiatt sokkal kevesebbet is hibáznak.

Ezért is javasolják az egyébként méltán sokat szidott Comic Sans betűtípus használatát. Van azonban egy olyan betű, amit kifejezetten a diszlexiásoknak fejlesztettek ki, ez az OpenDyslexic nevű (ITT TALÁLHATÓ). Sajnos az ő és ű betűkkel meggyűlik a baja, de talán akad majd valaki, aki képes ezt orvosolni.

Fontos, hogy a tanulók az anyanyelvi órákon is átéljék a játék örömét. Az olvasmányokat élményszerűen dolgozhatjuk fel a tanórán különféle drámapedagógiai módszerekkel. Két tapasztalt vezető tanító osztja meg velünk a tanításban bevált drámapedagógiai gyakorlatait. A feladatsor tartalmazza a gyakorlatok célját, eszköz- és időigényét, a játék menetét, valamint a jelentésteremtést és a reflektálást segítő tanítói kérdéseket is.

Hogyan befolyásolja az internethasználat a középiskolai diákok szövegalkotási stratégiáit? Egy olyan írást ajánlunk, amelyben a szerző 12. osztályos gimnáziumi tanulók kreatív fogalmazási munkáit elemzi. Az eredmények azt igazolják, hogy a virtuális világ hat a tanulók munkáinak színvilágára, a szöveg elrendezésére, a tartalmi kapcsolatok jelölésére és az ábrák alkalmazására is.