Ki gondolná, hogy a Nyugdíjasok Szövetsége készít olyan anyagot, amit remekül lehet felhasználni a tanításban. A Életben maradnának című oldalt (IDE KATTINTVA) pedig remekül lehet felhasználni az órán is. Az oldal apropója a tüdőgyulladás világnapja és öt olyan költő versét dolgozták fel, akik tüdőgyulladásban haltak meg. A feldolgozás formája a képregény, olyan médium, ami nagyon közel áll a mai diákokhoz. Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady és Berzsenyi egy-egy klasszikus versét tekinthetjük meg így, az egyiket még meg is hallgathatjuk.

Jópofa eszköz a textorizer, amivel képeket és szövegeket gyúrhatunk egybe (ITT TALÁLHATÓ). Háromféle változat közül választhatunk, mindegyikhez meg kell adnunk egy alap képet. Ezután megadhatunk egy szöveget, ami átüthet a képen, vagy amiből kirakhatjuk a képet. A harmadik változatban a képet hullámvonalakból állíthatjuk elő. Érdekes feladat lehet, hogy készítsenek így képet egy vershez vagy idézethez esetleg próbálják meg kitalálni, hogy mi lehetett az eredeti szöveg. Itt egy példa, ami Az ember tragédiájából készült:

Igazi aranybánya a történelem és az irodalom tanításához a Hungaricana nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldal a különféle közgyűjtemények anyagait gyűjti egybe, rendszerezi, teszi elérhetővé és kereshetővé. Akár irodalom órán (hiszen a 19. századtól fogva megtalálhatók itt akár kis megyei lapok is), akár történelemből (itt vannak például a magyar költségvetések és zárszámadások), akár földrajzból (elérhetők a katonai felmérések térképei) bámulatosan sok forrás van itt. Mazsolázhatunk belőle az órára bevihető anyagokat, de akár az érdeklődőbb diákoknak is megadhatjuk az oldalt, hogy maguk kutassanak benne, igazi kutató diákok legyenek.

Nem cifrázzuk túl: a Librivox oldalon (IDE KATTINTVA) hangos könyveket tölthetünk le, amiket önkéntesek olvasnak fel. Természetesen a jogdíjmentes, tehát már régebbi könyveket hallgathatjuk meg itt, de van bőven miből válogatni. Itt van például Az ember, aki csütörtök volt vagy éppen a Hófehérke. Ha igazán bátrak vagyunk, akkor a diákokkal is készíthetünk ilyen felvételt, ami fel is kerülhet az oldalra.

Egy nagyon kedves és izgalmas, ingyenesen letölthető játékot mutatunk be. A címe Behind the Beyond azaz Túl az Óperencián. A rajzfilmszerű játékban a magyar népmese elemei, karakterei kelnek életre (IDE KATTINTVA érhető el). A játékot fiatal magyar rajzfilmművészek készítették és be is nevezték egy versenyre, ahol lehet rá szavazni. Maga a program angolul van, de éppen ezért lehet izgalmas a gyerekeknek. Egy klasszikkus point and click játékról van szó, ami bőven végigjátszható (akár interaktív táblán is) egy tanórán.

Izgalmas kezdeményezés a kolozsvári Versnitt csoporté. Kortárs versekhez készítenek nem szokványos videókat, tulajdonképpen klippeket. AZ eddig elkészültek megtalálhatók a Facebook oldalukon (IDE KATTINTVA). Ha közelebb akarjuk hozni a kortárs irodalmat a diákokhoz (amire a hagyományos tantervben alig marad idő), remek segítség lehet.

Nagyon sokszor írtuk már le, hogy egy kép felér ezer szóval, de tény, hogy a képek nagyon sokat segíthetnek a tanításban. Akár azért, hogy a saját frontális előadásainkat színesítsük, akár azért, hogy a diákok keressék, használják fel őket, de akár azért is, mert elkészíthetünk vele egy Pecha Kucha sablont, amihez azután a diákoknak kell megtartania az előadást (akár felelés helyett). A képek megtalálásában segíthet a Magyar Digitális Képkönyvtár (IDE KATTINTVA), ami az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezésére jött létre. Nagyon sok kép van itt, szerencsére alaposan felcímkézve és csoportosítva.

A hálózatkutatás az egyik leggyorsabban fejlődő interdiszciplináris tudomány, amiben sok magyar kutató (Barabás László, Csermely Péter) is jeleskedik, a kutatásokat részben a modern számítástechnika teszi lehetővé, amivel megfigyelhetők bonyolult hálózatok eladdig rejtett tulajdonságai is. Nagy szerepe van mindebben a a vizualizációnak is, a hálózatok láthatóvá tételének, és ez az, hol a modern eszközök a magyar órára is beszivároghatnak. Martin Grandjean hálózatkutató például Shakespeare tragédiáiban tette láthatóvá az interakciókat (IDE KATTINTVA), minden vonal olyan kapcsolatot jelöl, ahol valaki valaki mással szóba áll. Érdekes struktúrák lesznek így láthatóvá és könnyebben kiderül az is, hogy kik az egyes darabok központi alakjai. Grandjean elkészítette a Star Wars filmek hasonló elemzését is (ITT). A hálózatokat térképekre is vetíthetjük, így például megkapjuk a múlt század közepének népmozgásait.

Bevallom, egyre jobban megtanulom értékelni azt, ha valaki nem azonnal monetizálható, kiszámított érdekből, hanem azért csinál valamit, mert hisz benne és látszik, hogy érdekli. Ilyen irodalompárti blogot találtunk, amelyben KétHarisnya ajánl írásokat elég rendszeresen. Ráadásul az idők szavára hallgatva mindezt videóban is teszik. Az is látszik, hogy ez bizony nem szalmaláng, a legelső videó immár hat hónapos. Ami azért, lássuk be, egy kutya életében is szép idő. A blogon látszik ugyan, hogy nem profi informatikusok rakták össze, a tartalom kérpótol talán sokakat. És végül a két link: IDEKATTINTVA található a YouTube csatorna, ITT PEDIG maga a blog található.

Nagyon sokat lelkendeztünk már a Fortepan nevű oldalról (pl. ITT meg ITT, az oldal IDE KATINTVA érhető el), öt év alatt a hobbinak induló amatőr fotó gyűjtemény valódi nemzeti intézménnyé nőtte ki magát. A minap az Index adott hírt arról (ITT), hogy katonaiskolákban készült képekkel gazdagodott a kollekció. Cikküket a Iskola a határon-ból vett idézetekkel színesítették. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy milyen remekül is lehetne használni a Fortepant nem csak a történelem, hanem az irodalom órán is.