Nagyszerű sorozatot tett közzé a Magyar Régészet és a Történelemtanárok Egylete, a Régészsuli (ITT TALÁLHATÓ) nyolc részben mutatja be, hogy mi is a régészet s milyen következtetések levonására használható. Szinte minden kisgyereket érdekel ez a tudomány (meg még a dinoszauruszok), de az iskola inkább kiöli az érdeklődést, semmint táplálja. A Régészsulival az érdeklődő 12 évesek vagy idősebbek belepillanthatnak abba, hogy mi is ez a tudomány, miként működik.

Milyen lehetett egy középkori vár? Milyen részei voltak? Hogyan folyt az élet a várban? Mi történt várainkkal? Megannyi kérdés, ami biztosan érdekli az éppen a Középkorról tanuló diákokat. A Virtuális vártúrák nevű oldal abban segít, hogy mindezt el tudjuk képzelni (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk várakkal és azzal, honnan tudjuk, mindazt, amit tudunk róluk. Az oldal gerincét egy 26 perces film adja, ami a Magyar Televízióban volt látható. Ideális anyag lehet tanórára, de egyéni feldolgozásra is. Sajnos maga a film az oldalon nem található meg, de szerencsére a YouTube-ról elérhető.

Sokan és sokat beszélnek mostanában a migráció kérdéséről. Ez nem meglepő, az viszont kicsit igen, hogy ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) azt tapasztalom, hogy a diákok fejében (mint ahogy a felnőttek fejében is, vagy az én fejemben éppen) elég sok, néha egymásnak ellentmondó gondolat kavarog. Talán ezért kifejezetten hasznos néha megpróbálni a tényekhez, adatokhoz visszanyúlni - főleg, ha érdekesen és interaktívan kutathatóan tálalják ezeket az adatokat. Az Independent pont ilyen oldalt mutat be, ahol bármelyik országra kattintva megtudhatjuk, hogy honnan pontosan hányan érkeztek az adott országba. Kiderülhet elég gyorsan például, hogy Mauritius-ról összesen 65-en érkeztek Magyarosrszágra. De ez persze csak a jéghegy csúcsa, érdekes lehet a migráns populációt különböző országokban összehasonlítani. A térkép IDE KATTINTVA található.

A történelem tanításában csak ritkán van arra lehetőség, hogy igazán nagy, igazán átfogó képet adhassunk. A nodegoat nevű adatelemző alkalmazással most erre nyílik lehetőségünk. Az oldalon (többek között) egy olyan interaktív térképet is találunk, ami bemutatja a Wikipediában szereplő összes csatát (IDE KATTINTVA). Az oldalon szűkíthetjük az idősávot és természetesen nagyíthatunk is. Az egyes pontokra kattintva megkapjuk azt is, hogy melyik wikpedia bejegyzésre utalnak.

Nagyon sokszor írtuk már le, hogy egy kép felér ezer szóval, de tény, hogy a képek nagyon sokat segíthetnek a tanításban. Akár azért, hogy a saját frontális előadásainkat színesítsük, akár azért, hogy a diákok keressék, használják fel őket, de akár azért is, mert elkészíthetünk vele egy Pecha Kucha sablont, amihez azután a diákoknak kell megtartania az előadást (akár felelés helyett). A képek megtalálásában segíthet a Magyar Digitális Képkönyvtár (IDE KATTINTVA), ami az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezésére jött létre. Nagyon sok kép van itt, szerencsére alaposan felcímkézve és csoportosítva.

A hálózatkutatás az egyik leggyorsabban fejlődő interdiszciplináris tudomány, amiben sok magyar kutató (Barabás László, Csermely Péter) is jeleskedik, a kutatásokat részben a modern számítástechnika teszi lehetővé, amivel megfigyelhetők bonyolult hálózatok eladdig rejtett tulajdonságai is. Nagy szerepe van mindebben a a vizualizációnak is, a hálózatok láthatóvá tételének, és ez az, hol a modern eszközök a magyar órára is beszivároghatnak. Martin Grandjean hálózatkutató például Shakespeare tragédiáiban tette láthatóvá az interakciókat (IDE KATTINTVA), minden vonal olyan kapcsolatot jelöl, ahol valaki valaki mással szóba áll. Érdekes struktúrák lesznek így láthatóvá és könnyebben kiderül az is, hogy kik az egyes darabok központi alakjai. Grandjean elkészítette a Star Wars filmek hasonló elemzését is (ITT). A hálózatokat térképekre is vetíthetjük, így például megkapjuk a múlt század közepének népmozgásait.

A PBS oldalán találtuk a 60-Second Presidents Activities című oldalt (IDE KATTINTVA látogatható meg) , ahol egy-egy percben elmesélik az összes tudnivalót az összes amerikai elnökről. És ez még mind semmi, hiszen a videókhoz letölthető kiegészítő anyagokat (pl. esszéket) is kaphatunk, hogy a tananyag feldolgozása még zökkenőmentesebben történhessen. Amellett, hogy angolul történelmet tanulóknak komoly kincs az oldal, 'csak' mezei angoltanulóknak is rendkívül hasznos. Érdemes kiválasztani négy-öt fontosabb, érdekesebb, vagy csak történelmileg jobban ismert elnököt, és a videókból elindulva igencsak izgalmas projektek kerekedhetnek ki.

Az Image detective oldalán (amely ITT TALÁLHATÓ) összesen kilenc történelmi kategóriában találunk érdekes vagy éppen mindennapi képeket. A képek kapcsán tudományos nyomozást indíthatunk. Például van egy kép, amelyiken egy bevándoró család látható az asztal körül a 20. század elején. Feltehetjük azt a kérdést, hogy éppen mit és miért csinálnak? Ezután a kép egyes részeit kiemeli az oldal, ahol nyomokat találhatunk, amelyek közelebb visznek a kérdés megoldásához. A nyomokat rögzíthetjük, majd ha végképp el vagyunk veszve, akkor rengeteg háttérinformációt kérhetünk. Végül mindent összegezve, megadhatjuk a válsazt a kérdésre, amit feltettünk az elején. Érdekes, hasznos, nem csupán képeket elemez, hanem angolul 'nyomozóst' is játszhatunk, és valóban a képek kögé nézhetünk, kitalálhatjuk, hogyan is éltek régen az emberek az Egyesült Államokban. Igen, ahogy sejteni lehet, az oldal angol nyelvű.

Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.

Október 31. nem csak az egyre népszerűbb Halloween, hanem az egyre kevésbé népszerű Reformáció napjának ünnepe is. a esetleg bármilyen formában előkerül az órán a reformáció, érdekes lehet a Reformáció városai nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol 42 olyan város mutatkozik be, aminek köze volt a vallási megújuláshoz. Szerepel a sorban Debrecen és Sárvár is. Kiadhatjuk a diákoknak, hogy egyenklnt nézzék meg a városok oldalait és azt, hogy milyen szerepük volt a reformációban.