Egy egészen egyszerűen használható, mégis zseniális alkalmazásra akadtam, a neve Videonot.es (és IDE KATTINTVA látogatható meg). Az ötlet nem új: az oldalon videókhoz illeszthetünk jegyzeteket. Nem kell mást tennünk, mint a videó linkjét megadni, majd a kívánt helyen elhelyezni a kommentárt. Ezt azután elmenthetjük, megoszthatjuk, sőt összekötjük automatikusan a Google Drive tárhelyével, így a videók ott is elérhetővé válnak. Elhelyezhetünk a jegyezetek között pillanatképet a videóból (ehhez le kell tölteni egy kis kiegészítőt) és bármikor elérhetővé válik a kijegyzetelt videó. Természetesen megosztható, elmenthető, később bármikor alakítható.

Vajon milyennek látnak minket a külföldiek? Bármilyen válasz erre a kérdésre rendkívül izgalmas. A brazil kormány elindított egy programot, amely keretén belül sok brazil egyetemista végezhet egy évet tanulmányai során külföldön. Így került pármaroknyi brazil egyetemista Budapestre, akik közül az egyik egy videóban örökítette meg, hogy ő milyennek látta fővárosunkat. Az elkészült műről tudni kell, hogy a készítője nyitott és imádta a várost, szóval ne szociográfiát, hanem inkább országimázs filmet várjunk. Szintén személyes érintettség, hogy az év során csináltunk egy olyan projektet, ahol a 11-ikes diákjaim készítettek kiselőadásokat Brazíliáról, amit később a brazil egyetemistáknak adtak elő. Nagyon izgalams volt, hogy mit értenek meg internetes kutatással a gyerekek, és ezt hogyn és mivel egészítik ki azok, akik onnan jöttek. De most a videó a lényeg, amely IDE KATTINTVA található. És ha tetszett, kéretik egy lájkot is nyomni rá, abban a tudatban, hogy ennyire tud egy év alatt egy brazil egyetemista kötődni Budapesthez.

Talán nem mondunk vele túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy a film ma már legalább olyan fontos médium mint a szöveg. Így van ez egyre jobban a tanításban is (elég csak a Videótanár projektre gondolni. A 21. századi tanításnak szerves része, hogy akár magunk készítsünk filmeket, akár a diákjaink csináljanak. Szerencsére ehhez nagyon könnyű szoftvereket is találni. Ebben a cikkben bemutatunk 10 lehetőséget:

Egyre többen jövünk rá, hogy milyen jól is lehet használni a képernyővideókat a tanításban: készíthetünk velük rövid magyarázatokat (Khan-akadémia, vagy Videótanár módra), amik segíthetik az otthoni tanulást, de a differenciálást is, az érdeklődőbb diákok megnézhetnek egy-két videót, amíg mi foglalkozunk a gyengébbekkel. Jó eszköze lehet a tartalmasabb visszajelzésnek is, egy beadott esszét, vagy prezentációt értékelhetünk videóban is, részletesen elmondva, hogy mit gondolunk róla, hol és miként vannak a hibái. Természetesen annak sincs akadálya, hogy maguk a diákok készítsenek videókat akár a munkájukról, akár egymásnak, segítve a tanulást. Ha nem volt idő az órán egy kiselőadásra, jó lehet egy a prezentációról készül videó is helyette. Most ajánlunk pár olyan eszközt, amivel ilyen képernyőfelvételeket készíthetünk könnyedén.

Mi lenne, ha lenne egy olyan konferencia, ahol megfordulnak kicsit a szerepek, és a diákok adnának elő, és a tanárok lehetnének a hallgatóság. Ezen gondolkodtunk egy koratavaszi napon, majd összefogtunk a jelenlegi egyetlen magyar StudentsMeet csapattal (már írtunk róluk, mégpedig ITT és gondolatot tett követett. Nagy öröm volt, hogy összesen több mint 100 tanár és diák volt kíváncsi az előadásokra, hallhatunk gondolattal irányított robotokról, de egy új Facebook kutatásról, vagy éppen egy végzős diák saját fejlesztésű tesztmotorjáról. Most a videók is elkészültek, IDE KATTINTVA mindenki megnézheti, aki nem tudott ott lenni, de érdekli, vagy csak újra át szeretné élni az előadásokat. Természetesen a hangulatot nem tudjuk visszaadni, de a terveink között szerepel egy újabb StudentsMeet az ősszel, érdemes figyelni a TanárBlogot a részletekért.

Nagyon izgalmas oldalra akadtam, a neve EduCanon ITT TALÁLHATÓ és videókat szerkeszthetünk vele, oszthatunk meg osztályokkal, és ellenőrizhetjük a tanulók haladását. A folyamat rendkívül egyszerű: fogjunk egy videót (pl. a YouTube-ról), a linkjét írjuk be, bárhol megállítva a videót, azonnal hozzáadhatunk kérdéseket, de egy hosszabb videóból ki is vághatunk egy kisebb részt. Ezután az elkészült tananyagot megoszthatjuk osztályainkkal, amelyeket szintén nagyon könnyen lehet létrehozni, majd még az eredményeket is megkapjuk.

Hogy ez eddig nem jutott eszembe! - gondoltam magamban, amikor a napokban a Google streetview alkalmazás segítségével próbáltam megnézni, hogy hová is kell mennem egy megbeszélésre másnap. Elkezdtem virtuálisan sétálgatni a környéken, és hirtelen rádöbbentem, hogy mennyi információt ad egyetlen helyszín. Miért nem csinálok ebből tananyagot? Mert esetleges, hogy mikor, hol mi van éppen - válaszoltam magamnak. Aztán meglett a megoldás: mi van akkor, ha egy képernyővideó készítő alkalmazással felveszem a Streetview-n bejárt útvonalat egy videóra, és az lesz a tananyag? És ez lett! Nem egészen 5 percnyi munkával sikerült olyan részletgazdag tananyagot készíteni, amelyről akár egy óráig lehet beszélni. Részletek a lapozás után.

Talán még mindig nem tudjuk, micsoda forradalmat hozott a digitális filmezés és a YouTube a világba. Nem csakhogy mindenkinek a zsebében ott lapul egy kamera, amivel egyszemélyes stábként készíthet filmeket, hanem arra is létezik megoldás, hogy ezek a filmek bárkihez, bármikor eljussanak. Ahogyan a gramofon megjelenésével hirtelen és alapvetően változott meg a zenéhez való viszonyunk (például egy szimfónia meghallgatásához nem kellett egy zenekart szerezni és így a zene részben háttérdologgá is válhatott), úgy alakul át manapság a filmhez való hozzáállásunk is. Diákjainknak ez már teljesen természetes nyelve.

Ezért is készült egy két oldalas, elsősorban pedagógiai ötleteket felsorakoztató anyag, ami a Windows Movie Maker program osztálytermi használatét járja körül. Az anyag elérhető a Partners in Learning oldalon (IDE KATTINTVA). A letöltéshez regisztrálni kell az oldalon, ami még sok más előnnyel is jár (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Ha bárki gondolt már arra, hogy feldobhatná filmekkel az óráját, vagy éppen, hogy kihasználhatná, hogy a diákok zsebében ott lapul egy-egy kamera, nézze meg mi milyen ötleteket kínálunk!

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.

Firenze szívében található a Galilei múzeum, ha valaki arra jár, érdemes meglátogatnia. Ha azonban nem jár arra, akkor sem kell elkeserednie, mivel a múzeum fantasztikus virtuális kiállítást hozott létre (IDE KATTINTVA). Bebarangolhatjuk a termeket, megnézhetjük az egyes tárgyakat, olvashatunk a történetükről, jelentőségükről. Ennél is hasznosabb viszont a múzeum videótára, ahonnan szabadon felhasználható, letölthető videókat találunk meg.

A videótárban böngészhetünk témakörök alapján (IDE KATTINTVA) vagy éppen ábécé szerint (ITT). A témakörök a következők: tudományos társaságok, asztronómia, számoló gépezetek, kémia és gyógyszertan, rajzoló szerkezetek, elektromosság és mágnesesség, Galilei, térképészet, földmérés, időmérés, mechanika, orvoslás, meteorológia, optika, pneumatika. Nem csak akkor lehetnek ezek hasznosak, ha éppen tudománytörténetet akarunk tanítani, sok olyan koncepciót is bemutathatunk velük, amiket ma is tanítunk.