A flexagon olyan papírból készített alakzat, amit különböző oldalaira fordíthatunk át. Ez így nagyon érdektelenül hangzik, valójában viszont remek játékok ezek, amire gyerek felnőtt egyaránt rácsodálkozik. Az első flexagont a brit matematikus Atrhur Stone fedezte, amikor papírcsíkokat hajtogatott. A Princeton Egyetemen több társa is rákapott a flexagonok készítésére és matematikai leírásukra is, többek között Richard Feynmann. Flexagont készíteni nagyon könnyű (a későbbiekben egy videót is mutatunk róla), akár napköziben, akár kézműves foglalkozáson érdemes vele megpróbálkozni.

Természetesen azért került a TanárBlogra ez az téma, mert bőségesen találunk webes segítséget ilyen alakzatok gyártásához. INNEN TÖLTHETŐ LE egy program hexaflexagonok készítéséhez, ITT VAN az online változata is. EZEN AZ OLDALON egy pdf minta található, EZ PEDIG mindenféle hexagonról ír és mutat ötleteket.

I thought since this part of our website deals exclusively in ESL / EFL, it might make sense to write in English. Hope the bilingual twist will not put off too many people. Anyway, today's EFL idea is about conditionals and commercials. In these commercials there is a chain of events that will readily yield themselves to be used to teach conditional sentences. Any 'type', actually. All you have to do is mute the video and ask students to write down how they feel the chain of events unfolds. Then check. Alternatively, ask them to use the 'second conditional' to narrate what might happen in each case. Quite entertaining, loads of language output, might even lead to discussion and also fun. Students will want to do the exercise, I promise :) There are altogether 3 commercials, each about 30 seconds long, so plenty of stuff to write and talk about!

A színekről tanítottam, és megpróbáltam anyagot gyűjteni hozzá. Végül ezeket használtam, hátha másnak is érdekes: a) Colour test (ITT TALÁLHATÓ), amelyben a feladat az volt, hogy arra a színre kattintsanak, amilyennel a felirat készült, ne arra, amit a felirat mond (pl. ha kékkel írták azt, hogy sárga, akkor az kék, nem sárga). Nem bonyolult, de vicces játék. b) bevittem ezt a nem annyira bonyolult videót a témában, elég rövid volt és működött. Azért lehet érdekes, mert elég jól lehet jegyzetelni, hogy melyik szín mire jó, vagy mit jelent. c) nagyon szeretem az infografikákat, itt ezt használtam, amely további információt ad a színek jelentéséről. Szerintem szerették a diákok és elég sok hasznos szó, kifejezés volt az anyagban, ráadásul szívesen beszéltek a témáról.

Nagyon sikeres órákat szoktam tartani a japán uzsonnadobozokból (lunch boxes). A lényeg annyi, hogy Japánban láthatóan sokan híúsági kérdést csinálnak abból, hogy a gyerekeik ebédje hogyan néz ki. És itt ne csinosan elrendezett falatkákra gondoljunk, hanem egy külön művészeti formára, amelyben a szülők kiélhetik minden kreativitásukat. IDE KATTINTVA egy keresés eredményét mentettem el, ezek közül lehet szemezgetni, tényleg nem érdemes kihagyni! Ráadásként találtam a BBC-n egy rövid tudósítást is a jelenségről, itt érdekes kulisszatitkokat is megtudhatunk a japán iskolába vitt ebédekről, ez ITT TALÁLHATÓ.

Egy érdekes, 5 perces videót ajánlanék ma mindenki figyelmébe, amelyben egy amerikai műsorban amerikaiak magyarázzák el azt, hogy mikét és miért működik jól a finn oktatási rendszer. B2 szinten és felette szerintem remekül használható a videó - mondjuk emelt szintű érettésgire készülve - mivel elég sokszor ismételnek meg benne mindent, ugyanakkor világosan kirajzolódnak a finn oktatási rendszer legfontosabb elemei - különösen éles kontrasztban az ameriakiak számára természetes szereppel, amit a közoktatásnak (szerintük) be kell töltenie. A videó ITT TALÁLHATÓ, én azt gondolom, hogy vitaindítónak is remekül használható, hiszen érdekes lehet mondjuk a mi oktatási rendszerünkkel összevetni!

Az idei PIL Fórumon nagyon sok érdekes projektet láthattunk, de számunkra kiemelkedett az egyszerűségével és mégis korlátlan lehetőségeivel Tóthné Bán Gyöngyi munkája, a világra nyitott angolóra. Semmilyen nagy technikai bravúrt vagy felszerelést nem igényel, akár még kivetítő sem kell hozzá, mégis fantasztikus élmény lehet a diákok és a tanárok számára egyaránt.

A Skype in the classroom használatáról van szó (ITT TALÁLHATÓ), segítségével a balatonboglári alsósok amerikai, indiai, nepáli és koreai gyerekekkel beszélgettek, játszottak együtt. Gyöngyi projektjei megtalálhatók ITT és ITT. Akit érdekel, hogy pontosan miként is kell ezt csinálni, annak elmagyarázza maga Gyöngyi az alábbi videóban:

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.

Ahányszor a BBC-re vetődöm, annyiszor gondolom azt, hogy mégis lézetik értelmes közszolgálati média ... a BBC Learning English anyagai szinte kivétel nélkül zseniálisak, ma a Words in the News részre szeretném felhívni a figyelmet (IDE KATTINTVA látogatható meg), mert nekem nagyon jól működött. Hetente egy-egy érdekes hírt olvasnak fel, és segítenek nyelvileg is feldolgozni. Van az anyaghoz külön feladat, 5-5 szó, vagy érdekes / hasznos kifejezés, magyarázat videóval és szövegkönyv. A videók témája szerencsére szinte mindig érdekes, a legutóbbi éppen arról szól, hogy Olaszországban egy kisvárosban filozófiai körtúrát szerveztek, hogy segítsenek az embereknek feldolgozni a gazdasági válságot (kifejezetten tetszett például a nagy igazságokat fülünkbe súgó szék, vagy a filozófiai gyorssegély). Mindennek a tetejébe a szövegkönyvet, illetve a videók hanganyagát le is tölthetjük a gépünkre.

Az Open University az e-oktatás zászlóshajója, remek és ingyenes anyagokkal a tanulni vágyóknak. Az anyagaik között hetekig lehet bogarászni, de most egy kis gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet. A címe 60 Second Adventures in Thought (azaz egyperces kalandok a gondolkodás világában) és IDE KATTINTVA található meg. Ha jól ismert filozófiai problémát mutat be egy-egy valóban egy perces videó, Akhillész és a teknős esetétől a végtelen hotel paradoxonig.

Ki veheti hasznát? Elsődlegesen természetesen a filozófiát tanítók, de a problémák egy része a fizikához vagy a matematikához is jól felhasználható. Természetesen az angolórán is remek kiindulás lehet a beszélgetésekhez (pl. a nagypapa paradoxon), de ha csak mi magunk nézzük meg, akkor is hasznát vehetjük, egy helyettesítő órán, osztályfőnökin, osztálykirénduláson vagy csak ha végtelenül fáradtak a gyerekek, megmozgathatjuk vele az agyukat.

A Qwiki (ITT ÉRHETŐ EL) alapötlete igen egyszerű: végy képeket, szövegeket, videókat, és egy szövegfelismerő ('felolvasó') alkalmazást, gyúrd össze egy keresővel, csinosítsd ki, majd tálald fel. Írtunk már régebben is az oldalról (mégpedig ITT), és már akkor is tetszett, sőt én magam használgattam is órákon, illetve adtam fel Qwiki-készítést házi feladatként, ugyanakkor korlátként éltem meg, hogy csak a keresőből lehetett használni az eszközt. Nos, most jött a hír, hogy elkészült a Qwiki generátor, azaz most már saját magunk készíthetünk saját tartalommal Qwiki-ket. Sőt, nem csupán szöveget tehetünk alá, hanem narrálhatjuk is az eseményeket, és ha ehhez sincs kedvünk, még mindig ott a felolvasó - egyszerűen beírjuk a szöveget és audió lesz belőle. Ez csak jó lehet!