Soha nem felejtem el, még az internetes kommunikáció hajnalán, amikor a szokottnál egy kicsit ironikusabbra sikerült megjegyzést egy ismerősöm komolyan vett. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csak vicceltem, ő kiakadt és azt mondta: de akkor miért nem írtál mellé smiley-t??!! Én azt gondoltam, amit Rejtő Jenő egyik hőse, hogy ti. 'nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani', de azért azóta figyelek, és azon gondolkozom, vajon az idézett Rejtő könyveibe hány smiley is kellene. Így megy ez. Azóta viszont igény lett azóta az érzelmek szélés skálájának online kifejezésére, és ahol van kereslet, ott lesz kínálat is. IDE KATTINTVA egy listát találhatunk azokkal az érdekes, hasznos, vagy egyszerűen csak különleges smiley-kkal, amelyekkel még több érzelmet csempészhetünk Facebook üzeneteinkbe. Jó halászást!

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

Egyre jobban tetszik az Eyejot (ITT , no meg ITT TALÁLHATÓ a részletes leírás róla, ITT PEDIG egy előző projekt bemutatása), ahol videóleveleket küldhetünk. Folyamatosan próbálgatom, hogy milyen alkalmazások használhatóak hatékonyan, és egyre-másra jól vizsgázik az Eyejot. Legutóbb a Survivor című valóságshow-ról beszélgettünk, illetve arról, hogy mi mindent mondanak el az emberek ilyenkor magukról, hogyan próbálják 'eladni' magukat. A főbb témákat meghatároztuk (pl. mik a jó, esetleg rossz tulajdonságai a jelentkezőknek), majd hétvégére feladtam házi feladatnak, hogy mindenki készítsen el egy 1 perces bemutatkozó videót, és küldje el nekem. Az Eyejot-hoz nem kell más, csak egy webkamera (sok gépbe eleve be van építve, de a gyerekeknek egyébként is gyakran kell), és már indulhat is a felvétel. Kiszámoltam: egy ilyen filmen átlagosan 2-3szor annyit mondanak, mint amennyit egyébként írnának. És mivel videófelvételt kellett csinálni, sokan azért így is leírták - nehogy beégjenek :) Rengeteg izgalmas videó készült, a lapozás után megnézhető az egyik (mivel az Eyejot videók könnyedén beágyazhatóak!!), érdemes kattintani!

Többször fordult elő velem, hogy nagyobb fájlokat, esetleg egész könyvtárakat szerettem volna megosztani másokkal. Legutóbb egy könyv hanganyagával voltam így. A legegyszerűbb megoldásnak a Dropbox publikus ('Public') mappája bizonyult. A Dropbox (ITT TALÁLHATÓ) egyszerűen a gépünkön található fájlok online változata. Ehhez kapcsolódik a 'Public' mappa most, ahová feltölthetünk bármilyen fájlt, vagy mappát, majd kapunk hozzá egy linket, amelyet másokkal megosztva letölthetővé válnak az anagok (de csak azok az anyagok, amelyekre a link mutat, azaz nem lehet ettől matatni a cuccaink között). Ajándékként IDE KATTINTVA a The Finals című angol nyelvkönyv hanganyagának az első felét lehet most letölteni egy zip fájlban. A lapozás után megmutatjuk, hogy hogy is néz ki mindez a Dropbox oldalán.

Egyre jobban hódít a videók használata az oktatásban. A Khan Academy sikere óta egyértelmű, hogy valami komoly áttörés készülődik. Meglehet, letölthető videó olyan lesz, mint a tankönyv. Van azonban már azon gondolkodnak, hogy miként lehetne ezt a médiumot továbbfejleszteni. Így született meg a Tuva project is (ITT TALÁLHATÓ).

A Microsoft vegykonyhájából került ki ez a gyöngyszem, érdemes megismerkedni vele. Most a Nobel-díjas fizikus Richard Feynman előadásai tekinthetők meg rajta. Feynman nem csak a kvantumelmélet egyik legfontosabb kidolgozója és nem is csak a Manhattan-projekt egyik híres tudósa, hanem a tudományos ismeretterjesztés amerikai szupersztárja is. A Feynman-előadások ritka egyszerűséggel és még ritkább humorral képesek magyarázni a bonyolult fizikai összefüggéseket. A Tuva-változatban az előadások videója mellett olvashatjuk is a szöveget valamint mindazokat a jegyzeteket, további forrásokat és videókat, amikkel jobban megérthetjük az elhangzottakat, esetleg elmélyíthetjük az ismereteinket. Természetesen arra is van elehtőségünk, hogy a saját jegyzeteinket elhelyezzük. Mindezt pedig egy jól átlátható, könnyen kezelhető, ergonomikus felületen.

Különféle komoly pedagógiai vizsgálatok szerint a tanulás hatékonysága nagyon függ attól, milyen tevékenységet végzünk. A vizsgálatok szerint sokat tanulhatunk, ha nem csak halljuk az adott dolgot, hanem olvashatjuk is, még többet, ha csinálhatjuk, de a legjobban úgy tanulhatunk meg bármit is, ha tanítjuk. Ezt ismerte fel Bram Faerns, egy belga tanár, akivel idén nyáron ismerkedtem meg Seattle-ben. Bram projektje, amit kifejezetten kicsikkel, 10-12 éves diákokkal csinált végig.

Az utóbbi évek IKT világának talán legnagyobb durranása a Khan Akadémia volt. Salman Khan az ösztönös pedagógiai zseni eredetileg csak a saját szórakozására készítette a YouTube-ra rövid kis oktatóvideóit, amik egészen fantasztikus népszerűségre tettek szert. Bram ötlete az volt, hogy hasonló kis oktatóvideókat készíttetett, a gyerekekkel. a 10-12 évesek ebben a 8-9 éveseknek magyarázzák el, hogyan kell összeadni, felismerni a főneveket stb.

Valaha régen azért jöttek létre a keresőprogramok, hogy segítsenek rendet vágni az egyre nagyobbra növő internetben és kiszűrjék a nekünk fontos oldalakat, információkat. Azóta azonban akkorára nőtt az internet, hogy ma már a keresőprogramok találatai között kell rendet vágni. Nem mindegy, hogy milyen célból keresünk, ha például azt írjuk be egy keresőbe, hogy gravity elsőre mindenféle cégek és termékek jelennek meg és hosszasan válogathatunk, amíg valami olyat találunk, ami a tanításban vagy tanulásban is hasznos.

Ezen a helyzeten segít az InstaGrok nevű kereső (IDE KATTINTVA), ha megadunk egy kifejezést, akkor az oldal végigkutatja a webet, de csak olyan tartalmakat keres, amiknek köze lehet a tanuláshoz. Ezeket azután szint szerint elrendezi, címkézi. Külön összegyűjti a releváns videókat és ahozzáteszi azokat az érdekes kérdéseket is, amik szóba jöhetnek. Mindezeken túl legyárt egy fogalom-térképet is az adott dologról és egy rövid kvízt is, amiben ellenőrizhetjük a tudásunkat.

Nemrég írtunk arról, hogy a Delicious linkmegosztó oldalon milyen érdekes projektet lehet csinálni (ITT A CIKK). Nos, most, hogy két kör Delicious projekt lefutott, gondoltam, érdekes lehet röviden összefoglalni, hogy mennyire jött be a dolog, illetve mire érdemes figyelni annak, aki ilyenre vetemedne a későbbiekben. A lapozás után tapasztalatok, érdekességek, tanácsok, módszertan!

A Flickr (ITT TALÁLHATÓ) az egyik legismertebb képmegosztó oldal, számtalan kisebb-nagyobb, vicces (vagy éppen kevésbé kreatív) alkalmazás épül rá. Most a Spell with Flickr (EZ PEDIG ITT ÉRHETŐ EL) nevűről ejtünk szót. Az ötlet annyi, hogy beírhatunk bármilyen szót, és megkapjuk a Flickr-en található betűkből (képekből) kirakva. Ha nem tetszik bármelyik betű, egyetlen kattintással lehet újat kérni helyette. Akinek nincs kedve csak úgy az oldalra kattintani, az kattintson itt, a cikk alatt a Bővebben linkre, és megnézhet egy példát - azt írtuk, hogy TanárBlog (pontosabban azt, hogy tanarblog, mivel ez ékezetes betűkkel hadilábon áll az oldal, és igen érdekes betűkatyvasz lesz belőle, ha az 'á' betűt a szóban hagyjuk.

Egészen megdöbbentő hatású tud lenni a Hány rabszolga dolgozik neked? elnevezésű oldal (IDE KATTINTVA). Az oldalt egy a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet hozta létre és az ökológiai lábnyomhoz hasonlóan ezzel kiszámíthatjuk azt, hogy a mindennapi élevitelünkhöz becsülhetően hány rabszolgasorban tartott munkás kell. 11 témakörben kell megadnunk, miként is élünk, majd megnézhetjük a végeredményt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az oldal különösen szép és látványos grafikával rendelkezik. Az egyes lépéseknél érdemes a bal oldalon található fogaskerékre kattintani és finomítani az egyes választások következményeit, mert nagyon az amerikai életstílusra vannak beállítva a paraméterek. Az egyes lépéseknél információkat, cikkeket is olvashatunk arról, miként érinti életünk azon része a rabszolgaságot.