Érdekes oldalt sodort elénk az internet - a Miss World szépségkirálynőinek archívumát, egészen 1951-ig visszamenőleg (ITT TALÁLHATÓ a weboldal). Több szempontból is hasznos lehet (elsősorban nyelvórán szerintem). Egyrészt a szépségideál változását szépen lehet követni a képek kapcsán, ugyanakkor nem csupán a győztesek elérhetőek az oldalon, hanem a többi induló is. Érdekes lehet azt is megnézni, hogy abban az évben, amikor született valaki, de még izgalmasabbak a leírások. Ezek inkább a régi Szerencsekerék című játék szellemét idézi (Gizi vagyok, Budapestről érkeztem, kedvenc állatom a kutya, hobbim a keresztrejtvényfejtés), de ahogy az évek teltek, ez is érdekesen változott - izgalmas egy 1970-ben megírt bemutatkozást egy mostani években elkészülttel összehasonlítani például. Egy szó, mint száz rengeteg érdekesség van az oldalban, akár úgy is, hogy a szerzők nem is gondolták.

A térképek lenyűgöző dolgok, talán mindenkinek van olyan emléke, hogy egy atlaszt nézeget vagy éppen egy térkép előtt áll és vizslatja hosszasan. Mi lehet jobb egy atlasznál? Természetesen az, ha saját térképet is tudunk készíteni. Ezt kínálja fel a Mapchart oldal (IDE KATTINTVA). Különféle térképeket választhatunk (akár megyékre lebontott Magyarországot is) és azután az egyes részeit olyanra színezhetjük, amilyenre csak szeretnénk. A kész térképet letölthetjük magunknak vagy akár el is menthetjük a konfigurációját, amit azután eltöltve később is módosíthatjuk a térképet. Történelem és földrajz órára is remek eszköz lehet, de még a biológia tanításában is hasznát lehet venni.

Emlegettük már korábban a Tinkercad nevű oldalt, ami az Autodesk ingyenes tervezőprogramja kifejezetten gyerekek részére (IDE KATTINTVA), azonban annyit fejlődött az utóbbi időben, hogy érdemes újra elővennünk. Az egyik fontos dolog, hogy megtanult magyarul, nem minden része, de az alap utasítások és az alap leírások már magyarul vannak benne. A másik, hogy kilépett a béta üzemmódból és teljes részévé vált a blokk programozást (Scratch-szerűséget) használó rész. A harmadik pedig, hogy a tárgyainkat már könnyedén bevihetjük a Minecraftba is. Ráadásul regisztráció után mindezt ingyen használhatjuk és az elkészülteket természetesen ki is nyomtathatjuk, ha akarjuk.

Ritka pillanat, hogy egy városban leeresztenek egy folyót, még ritkább, hogy ezt résgészeti ásatásokra is használják, az pedig, hogy ebből egy interaktív weboldal is szülessen talán egyedülálló a világon. Amsterdamban a metró építése kapcsán rekesztették el az Amstel folyót és ez adott alkalmat arra, hogy a régészek is megnézzék, mi minden van benne. Ebből született azután a Below the Surface nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol minden egyes tárgyat egyenként végignézhetünk és természetesen olvashatunk is róla. Már ez magában is izgalmas projektek alapja lehet (mi derül ki az egyes évszázadokról például), de még egy további csavart is adtak a dolognak. Mindenki elkészítheti a saját gyűjteményét a tárgyakból és az azután egyfajta műalkotásként el is rendezheti. Például így, vagy akár egy cirkuszba. Ezzel izgalmasan kapcsolható össze a történelem és a művészet is.

A nyelvtanulásban fontos egy bizonyos ponton az, hogy megtanuljunk embereket leírni - valamiért nyelvvizsgán is gyakran elvárás, hogy a 'harmincas szőke, göndör hajú nő' és társai elhangozzanak a képleírás feladat egy pontján. Nincs is ezzel baj, ha például személyleírást kell adnunk a táskánkkal elszaladt tolvajról, akkor magabiztosan tudjuk majd segíteni a nyomozó szervek munkáját. Most egy olyan oldalt ajánlunk, a neve This person does not exist (azaz. 'ez a személy nem létezik'), és (ITT TALÁLHATÓ) amely egy érdekes 2019-es csavart is tesz a dologba, hiszen nem valódi embereket, hanem egy mesterséges intelligencia által kreált képeket láthatunk. Az oldal több mint puritán, pusztán egy képet tartalmaz, ha újat szeretnénk frissíteni kell az oldalt. Érdekes, kicsit ijesztő perspektívákat is a kísérlet mögé láthatunk, például úgy, ahogy ebben az angol nyelvű cikkben tették.

Vészesen közeleg február 15. a felvételi jelentkezések határideje. A végzősöknek talán már késő, de nem is őket célozta meg a Hol tanuljak tovább? oldal (IDE KATTINTVA), ahol a szokásosnál kicsit izgalmasabban foglalkozhatunk a pályaválasztás kérdésével. Egy interaktív (bár néhol elég didaktikus) játékban segíthetünk különböző érdeklődésű diákoknak, hogy megtalálják a nekik való pályát. Bár a fiatalos nyelvezet néhol megmosolyogtató, az oldal mégis képes lehet lekötni egy tizenéves figyelmét és legalább jó alapja lehet a továbbtanulásról szóló beszélgetéseknek.

Néha van olyan, hogy el kell tölteni tíz percet az órán valami könnyedebb dologgal. Lehet szünet előtti utolsó óra vagy éppen a szünet utáni első, április elseje, hirtelen jött helyettesítés, bármi, amikor egy kis kikapcsolásra lenne szükség. Ilyen esetekben lehet hasznos az ITT TALÁLHATÓ Kahoot!, miben burgonyafajtákat kell a képről felismerni. Természetesen nem elvárás, hogy bárki is meg tudja különböztetni a Hópelyhet a Melodytól, éppen ettől lesz vicces és kikapcsoló pár percre a krumplikkal játszani. 12 kérdés, 20-20 másodpercig mutatva, 6-8 percnél nem vesz el többet a dolog.

Gyermekkorom panellakásainak volt elengedhetetlen része a gigantposzter, a atalmas kép, ami egy egész falat betöltött. Ha nem is pont olyat, de nagyon hasonlókat már mi is készíthetünk akár az osztályterem falára is. Kellene egy hatalmas periódusos rendszer? Egy világtérkép? Ady arckép? Nincs más dolgunk, mint a Blockposters oldalon (IDE KATTINTVA) kinyomtatni a megfelelő képet. Ha nem szeretnénk, hogy az oldal logója a képen legyen, vagy nagyon nagyot szeretnénk nyomtatni, már fizetnünk kell, de többnyire erre nem lesz szükség.

Pár napja írt nagy vihart kavart cikket a blog másik szerzője a feleltetésről. Noha már maga a cikk sem állítja, hogy ne lenne szükség arra, hogy a diákok szóban is megnyilvánuljanak, mégis sok kritika érte mondván nagyon fontos, hogy legen olyan alkalom, amikor a verbális készségeiket fejleszthetik. A kérdés csak az, hogy erre mennyiben alkalmas a klasszikus feleltetési szituáció. Egyfelől a szűkös időben elég pazarlónak tűnik, hogy 5-10 percig csak egy diák dolgozik, csak egy készségei kerülnek a középpontba, főleg, hogy a többiek afeletti megkönnyebbülésükben, hogy nem őket szólították fel, nem feltétlenül a társuk teljesítményére fognak figyelni. Másfelől az is kérdéses, hogy a felelés mennyire formatív, mennyire ad lehetőséget arra, hogy a diák fejlessze magát, főként ha visszajelzés nem több, mint egy szám egy és öt között. Szerencsére a technika kifejezetten jól használható arra, hog a felelésnek ezeket a hátulütőit kiküszöböljük.

Milyen lehet egy repülőről készült képen benézni egy hatodik emeleti ablakon? Nos, egyes képek felbontása képes erre. Az ötlet egyszerű: csináljunk képeket 195 gigapixeles felbontásban. És lőn! IDE KATTINTVA egy Sanghaj-t ábrázoló óriásképet láthatunk. Ez egyébként már önmagában is elég lehet egy órán, hiszen a részletek leírásában hosszasan lehet tobzódni. Ha ebbe beleuntunk, fel lehet eleveníteni azt a népszerű térképes játékot, amit bizonyára sokan játszottunk napköziben még akkor, amikor nem volt mindenki kezében telefon: nem kellett mást tenni, mint megkeresni az iskolai atlasz egyik oldalán egy települést. Ezt a képpel remekül lehet játszani, hiszen nagyon nem egyszerű pl. egy bizonyos rendszámú autó megtalálása. Ehhez aztán lehet (célnyelven) instrukciókat adni, kicsit körbeírni, amíg a legügyesebb diákok meg nem találják a vágyott elemet a képen. Aki szeretné még több ilyen képet látni, ajánljuk a Billion Pixel Facebook oldalát