A university of South Caroline készítette el az iWitness eszközt, ami a történelem tanítását segíti videó részletekkel. Több ezer interjúrészletből állítottak össze tanayagokat, nagy szerencsénkre magyarul is. Az anyagok a 20. század nagy eseményeivel foglalkoznak, külön hangsúlyt fektetve a holokauszt feldolgozására (az együttműködők között a Shoah Alapítvány), de vannak anyagok a propaganda működéséről és '56-ról is. Egy külön anyag foglalkozik a Mindenki című rövidfilmmel. Mindez IDE KATTINTVA érhető el.

Egy politikus mondta egyszer régen, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. A közösségi média életünk egyre nagyobb szeletét elöntő folyamában inkább azt érezzük igaznak, hogy "nem kell érdekesen élni, elég annak látszani". Most nem is mennénk bele abba, hogy Facebook ismerőseink gondosan válogatott képeiből kirajzolódó csodálatos világok milyen folyamatos háttérzajként vannak életünkben jelen, bár az is megérne egy posztot. Helyette a Lifefaker nevű oldalt ajánljuk, (ITT TALÁLHATÓ ami pont ebből a trendből csinál önironikus viccet. Miért költenél 1000 Ft-ot egy kávéra a Starbucks-ban, amikor pár fillérért megveheted az ideális kávézós képet? - teszik fel a kérdést többek között.

A ClassTools.net sosem volt szép és mostanra sem szépült meg. Cserébe viszont mindig rajta van valami újdonság, olyasmi, amit tényleg remekül lehet a tanításban használni. Ilyen például a térképes kincskeresés is (IDE KATTINTVA). A dolog roppant egyszerű, pénzérméket helyezhetünk el a térképen és mindegyikhez valamilyen utalást, rávezető szöveget is. Az egyes pénzérmék csak akkor lesznek láthatóak, ha az adott pontra legalább annyira ráközelítenek, mint az elhelyezéskor volt. Ha készen vagyunk, kapunk egy egyedi linket, amit a diákokkal megosztva már kezdődhet is a játék!

A Google vicces, animált logói méltán népszerűek, egész gyűjteményeket lehet találni belőlük (pl. ITT). Az egyes logók mindig valamilyen kiemelt eseményhez, évfordulóhoz köthetők, már csak ezért is érdemes közöttük böngészni. Az ITT TALÁLHATÓ eszköz egy lépéssel tovább megy, kis kreativitással és némi programozási ismerettel mindenki elkészítheti a saját Valentin-napi Google logóját. A programozáshoz a jól ismert blokkokból építkező Scratch környezetet használhatjuk, így akár kicsikkel is nekivághatunk.

Ma egy appot találtunk, amely segítségével remekül lehet SMS történeteket készíteni. A Chat story maker (ITT TALÁLHATÓ a Google play-en) beállításai rendkívül egyszerűk: kiválaszthatjuk a két szereplőt, elkezdhetünk gépelni, majd ha elkészültünk, egyetlen kattintással videót generálhatunk az SMS sztoriból. Ezt aztán elmenthetjük, és az órán lejátszhatjuk. Egyszerű, és viszonylag nagyszerű - és főleg egyszerű - alkalmazás.

Érdemes nyelvórán például nyelvi funkciók tanítására használni - elsősorban nem hivatalos, formális szerkezetek bemutatására, persze.

Akik találkoztak már a micro:Bit mikrokontrollerekkel, jól ismerhetik a MakeCode oldal. Ez az a webes felület, ahol könnyedén lehet blokkokból (a Scratch-hez hasonlóan) programokat készíteni. (Valójában Javascript programok készülnek, de ezt a használónak nem kell tudnia.) A platform nem csak a micro:Bit programozásához használható, hanem akár a jó öreg Arduinohoz is. Most megjelent egy új és izgalmas lehetőség a Makecode for makers amivel mindenféle elektronikai projektet elkészíthetünk (IDE KATTINTVA). A programozási felület mellett megjelenik a kiválasztott mikrokontroller és egy elektronikai próbapanel, az utóbbin pedig magától kinő a kapcsolás, ahogy mi programozunk. Ha egy LEDet kapcsolunk be, akkor megjelenik a LED a megfelelő csatlakozásokkal. Itt persze ki is próbálhatjuk, hogy működik-e, amit összeraktunk. Ami pedig a legjobb, hogy az elkészült projekt megépítéséhez egy lépésről-lépésre útmutatót is kapunk. Így komolyabb elektronikai projekteket is elkezdhetünk készíteni akár már alsó tagozatban is.

Izgalmas, a tanításban is jól hsználható oldalt indított a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Átlátszó (IDE KATTINTVA). Négy, egyre nehezedő szinten kell kiszűrni az álhíreket a valódiak közül, felismerni, hogy mik az álhíroldalak főbb jellemzői. Valószínűleg kevés fontosabb dolog van manapság, mint az a képesség, hogy valaki felismerje a szándékosan félrevezető hírforrásokat. Ebben lehet igazi segítség ha végigcsináljuk a diákokkal ezt az amúgy is szórakoztató feladatsort. Érdemes média- vagy akár osztályfőnöki órán időt szakítani rá.

Biztosan mindenki emlékszik még arra a játékra, amikor el kellett kezdeni egy történetet egy papíron, majd továbbadni, és a következő diáknak kellett folytatni - és így tovább, mindig csak mondatonként. Ezt szerettem volna az órán játszani, amikor eszembe jutott, hogy már digitális iskolában vagyunk, és elkezdtem azon töprengeni, hogy 1) hogyan tudom a rendelkezésre álló digitális eszközökkel kiváltani a feladatot, és 2) hozzá tud-e adni valamilyen pluszt (pedagógiailag) az, hogy digitális környezetben végezzük a feladatot? Nos, a válasz - mint kiderült - mindkét kérdésre IGEN, az eszköz, amit használtam ugyanaz volt, amit egyébként is, hiszen a Microsoft Teams minden órán a kezünk ügyében van, és rövidebb idő alatt sokkal többet írtak és dolgoztak a diákok. A lapozás után elmondom azt, hogy mi történt.

A DIP honlapjára látogatva (ezt ITT TEHETJÜK MEG) egyértelmű, hogy az Új Nemzedék nem spórolt a nagyágyúkkal! Itt van mindenki, aki internetbiztonság terén számíthat - EMMI, Digitális Jólét program, telekommunikációs óriások, Új Nemzedék Központ, pszichológusok, vloggerek, és még Majka is. Szóval itt van mindenki, aki számít(hat). És még többen. A teljesen rendben lévő weboldalon a leírás mellett tartalmakat is találunk. Először is itt van rögtön egy videó, ahol megtudhatjuk a veszély mértékét (nagy) - ha valakit csak ez érdekel, a YouTube-on megtekintheti, és egy tesztet is kitölthetünk arról, hogy mennyire is vagyunk biztonságban. Vannak még munkacsoportok, akik 2017. júliusában álltak fel, ilyen pl. a Tudatosság Munkacsoport (15 fő, válogatott szakemberek), akik éppen dolgoznak a javaslataikon. Érdeklődve várjuk az eredményt. Érdekes lehet ránézni az oldal egyes elemeire diákjainkkal, vagy akár csak a tesztet kiajánlani nekik. És várhatunk tovább, amíg egyszer valaki arról is beszél, hogy nem az illegális tevékenység a legveszélyesebb, vagy a legtöbb kárt okozó eleme az online létnek, hanem a teljesen legális megosztás, lájkolás, kommentelés, csetelés stb. Ez kétségtelenül nem olyan látványos viszont mindenkit érint, és mindenkinek befolyásolja az életét - így, vagy úgy. Lehet, hogy lassan a 'tudatos közösségi médiahasználat' nevű dolgot el kellene felejteni, és fel kellene adni.

A Google Arts and Culture ITT TALÁLHATÓ szinte kimeríthetetlen forrása tartalmaknak, amelyek kiválóan használhatóak a tanórán. Itt van rögtön a Történelem almenü (ide úgy jutunk el, hogy a felső menüsorban az Explore-ra kattintunk), ahol nem kevesebb, mint 6250 történelmi személyről tanulhatunk, de feldolgozhatunk történelmi eseményeket is. Intelligens az oldal elrendezése, ezért rendkívül átlátható a tartalom - lehet neveket adni, és meg kell keresni, hogy ki volt, de feladhatunk életrajzokat is, esetleg emberek azonosítását, stb. Emellett híres épületeket, helyszíneket, művészeket (pl. 304 Gauguin képet), vagy akár gyönyörű helyeket is felkereshetünk. További aktuális tartalom a heti top történet, mindig megújuló tartalommal. És ami még érdekes: külön kiemelik, hogy nem robotok, hanem emberek, szakértők által összeválogatott tartalomról van szó! Meg is látszik.