Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.

Vannak dolgok, amelyeket nem érdemes túlbonyolítani. Namost, a digitális feladatlapok készítése nem pont ilyen, mégis bemutatunk most egy pofonegyszerű módszert arra, hogyan lehet ilyeneket készíteni a Telegraph nevű oldal segítségéve (amely ITT TALÁLHATÓ). Először az oldal ijesztően üres, de ne hagyjuk magunkat eltántorítani. A Title mellé adjunk egy címet, majd kezdjünk el gépelni. Ha új sort kezdünk, megjelenik egy kis fényképezőgép ikon, illetve egy beágyazás jel. Ezekkel képeket tudunk feltölteni, illetve videókat beilleszteni pl. YouTube-ról. Szerkesztési lehetőségeink még: ha kijelölünk egy szövegrészt, automatikusan felkínál az oldal alapvető szövegszerkesztő funkciókat (pl. félkövér). Miután elkészültünk, egyszerűen a Publish gombra kattintva publikálhatjuk a feladatlapunkat, és már készen is vagyunk. Ahogy a mondás tartja: egyszerű, de egyszerű.

Nem sok öröme van mostanában azoknak a diákoknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, és persze a tanáraiknak se. Egy kis jó hírt azért mégiscsak mondhatunk, az Office olvasást segítő eszköze megtanult magyarul és bárki használhatja arra, hogy megkönnyítse számára az olvasást. Már elérhető a Wordből és a OneNote webes változatából is, beállíthatók benne diszlexiabarát színek, betűtípusok, nagyobb térköz, szótagolás. Most már felolvasni is tud az eszköz. Azt, hogy ez jelentősen segíti a diszlexiások szövegértését tudományos vizsgálatok is igazolták (ITT). Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként érhető el az eszköz és mire is használható.

A Meta-chart oldalon ( ITT TALÁLHATÓ ) pár lépésben esztétikus formában tudunk adatokat ábrázolni. Összesen 12 különböző adatvizualizációs eszköz közül választhatunk, az adatokat villámgyorsan és egyszerűen vihetjük be, majd egyetlen kattintással elkészülhet a diagram. Az ötletet két angoltanár kollégától loptam, akik egy általam is látott angolórán használták arra, hogy a diákok saját identitásuk egyes szeleteit mutassák be. Azt kellett megjeleníteniük, hogy számukra mi mennyire fontos (pl. az, hogy fiú vagy lány, hogy magyar, európai, vagy éppen egy bizonyos oktatási intézmény tanulója) . A Meta-chart nagyon jól vizsgázott, a diákoknak semmit sem kellett az oldalról elmondani, elég volt a link, mindent teljesen egyedül képesek voltak megoldani. A beszélgetés pedig így sokkal élvezetesebb, érdekesebb, és hosszabb is lett.

A mikrokontrollerek és a 3D nyomtatók mellett a modern sufni mozgalom alapeszköze a lézervágó. (meguntam, hogy magyarul is minenhol a maker kifejezést használjam erre a csináld-magad mozgalomból kinőtt modern iárnyzatra, így mostantól sufni néven hivatkozok majd rá. A sufni mozgalom a modern technikát használja arra, hogy mindenki meg tudja valósítani a saját elképzeléseit, átélje a tervezés és az alkotás örömét.) Nekünk is sikerült egyre szert tenni itt az iskolában és már el is készítettünk vele egy 3D térképet. Az alábbi Sway bemutatja, hogy miként:

A Microsoft újabb érdekességgel állt elő, amelyet IDE KATTINTVA találhatunk. A neve Microsoft Translator, és valós idejű kommunikációt fordít egy csetablakban gyakorlatilag bármilyen nyelvről (még magyarról is) bármilyen más nyelvre. Sok nyelven beszél is, nem csak ír, sajnos a magyar nincs ezek között. A használata rendkívül egyszerűnek tűnik, két lehetőség van: vagy valaki által elindított beszélgetéshez csatlakozunk (Join a conversation), vagy sajátot indítunk (Start a conversation). Ha az utóbbit választjuk, be kell írnunk a nevünket, majd kapunk egy rövid kódot, amelyet meg kell adnunk a többi résztvevőnek, és már kezdődhet is a határokon, kultúrákon és osztálytermeken átívelő kommunikáció. Csak nehogy úgy járjunk, mint a galaktikus világ a Bábel-hal elterjedésével a Galaxis útikalauz stopposoknak című örökzöldben. :)

Mindenre van már app - szokás mondani. Nemrég akadtam egy érdekes, új magyar applikációba, a neve Help INNEN TÖLHTETŐ LE A GOOGLE PLAY-EN. Az ötlet egyszerű, ugyanakkor rendkívül hasznos is lehet, már ha van bennünk igény arra, hogy az utcán élő hajléktalanok ne csupán ad hoc jelleggel, hanem kicsit szervezettebben kaphassanak segítséget. Egy térképet látunk, amelyen bejelölhetjük, ha valahol egy rendszeresen megtalálható hajléktalan embert ismerünk. Megadhatjuk a nevét, és azt, hogy mire van éppen szüksége Így, a többi felhasználó ezt láthatja, és ha éppen arrafelé jár, és van otthon felesleges abból, amire a hajléktalannak éppen szüksége van, gyorsan és könnyen odaadhatja. Vagy mi is akár bejelölhetjük a közelünkben élő embereket. És segíthetünk egy picit.

Sokat beszélünk mi is az online biztonság kérdéséről, és folyamatosan igyekszünk megosztani a témához kapcsolódó hasznos oldalakat, helyenként még az elcsépelt szakszóval ún. jó gyakorlatokat is. Ma pont az ellenkezőjéről lesz szó, ugyanis egy olyan oldalt mutatunk be, amely szerintünk leginkább elrettentő példa lehet minden, ezzel foglalkozó pedagógus számára. A Better Internet for Kids nevű érdekes képződmény. A 'Rólunk' részben kiderül, hogy EU-s portálról van szó, pedig első ránézésre azt gondoltuk, hogy talán csak egy alattomos, gonoszkodó troll aknamunkája, aki megpróbálja a gyerekeket az internet sötét oldala felé terelgetni. Elemzés a lapozás után!

A következő, a lapozás után látható látható remek ötletért Siposs Mátyás 10.C osztályos tanulónak tartozom köszönettel. Az történt, hogy nem volt olyan wi-fi, amire rácsatlakozhattak volna, ezért az internet hiányából készítettek kreatívan egy ketten játszható játékot. Az ötlet egyébként roppant egyszerű: internetkapcsolat nélkül indítsunk el a telefonunkon két böngészőablakot. A Google internet hiányában egy egyszerű, dinós játékkal édesíti meg a keserű pirulát. Amennyiben - ahogy fentebb is említettük, két böngészőt nyitunk meg, akkor a játékkal máris ketten, egymás ellen tudunk játszani. Azt hiszem, erre mondják, hogy egyszerű, de nagyszerű. És a lapozás után pedig jöjjön a képernyőkép a játékról!